Nyikolaj Grigorjevics Maksimovics | |
---|---|
ukrán Mikola Grigorovics Maksimovics | |
Születési dátum | 1914. április 16. (29.). |
Születési hely | Val vel. Dobratichi (ma Lubelskie vajdaság , Lengyelország ) |
Halál dátuma | 1981. június 10. (67 évesen) |
A halál helye | |
Ország | |
Tudományos szféra |
villamosmérnök, matematika ( leíró geometria ) |
Munkavégzés helye | Lvivi Műszaki Intézet |
alma Mater | Lvivi Műszaki Intézet |
Akadémiai fokozat | a műszaki tudományok doktora |
Akadémiai cím | Egyetemi tanár |
Ismert, mint | Villanyszerelő |
Díjak és díjak |
|
Nyikolaj Grigorjevics Makszimovics ( ukrán Mikola Grigorovics Makszimovics ; 1914. április 16. (29., Dobraticsi falu (ma Lublini vajdaság , Lengyelország ) - 1981. június 10., Lviv ) - ukrán szovjet tudós az elektrotechnika területén, a műszaki tudományok doktora ( 1969 óta, professzor (1962-től), az Ukrán SSR tudományos és technológiai kitüntetett munkása (1964). Az I. Frankóról elnevezett Lvivi Politechnikai Intézet és Lviv Állami Egyetem rektora.
A gimnáziumban érettségizett Holm városában . 1933 - ban beiratkozott a Lvivi Műszaki Egyetemre tanulni .
Ifjúságtól - a forradalmi tevékenységek résztvevője Nyugat-Ukrajnában . 1939-ben kommunista tevékenysége miatt a Bereza Kartuzskaya koncentrációs táborba zárták . A második világháború kitörése és a náci Németország Lengyelország elleni támadása után kiengedték a börtönből. Tanulmányait a Lvivi Politechnikai Intézet Villamosmérnöki Karán folytatta.
Az intézet elvégzése után 1941-ben mérnöknek küldték a Harkovi Elektromechanikai Üzem Tervezőirodájába.
A Nagy Honvédő Háború tagja . 1942 óta a Bohdan Hmelnyickijről elnevezett partizánkülönítmény részeként.
A háború befejezése után, 1945-ben munkakörében beiratkozott az Általános és Elméleti Villamosmérnöki Tanszékre. 1948-ban érettségi és szakdolgozata megvédése után a tudomány kandidátusa fokozatot kapott.
A Lvivi Műszaki Intézetben dolgozott, egyetemi docens. 1950-től kutatási igazgatóhelyettes, egyben az Általános és Elméleti Villamosmérnöki Tanszék vezetője, 1954-től az LPI igazgatója ( rektora ). Nyikolaj Makszimovics professzor majdnem tíz évig vezette a Lvivi Politechnikumot.
1962-ben az Elméleti és Általános Villamosmérnöki Tanszék professzora lett.
1963 júliusában az Ivan Franko Lviv Állami Egyetem rektorává nevezték ki .
Mérnöki doktor (1968) [1]
Közéleti személyiség. A 8-10. összehívások Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsának képviselőjévé választották .
Feleség - Maria Kykh (1914-1979) - a forradalmi harc aktív résztvevője a nyugat-ukrajnai földeken, partizán, az Ukrán SSR Legfelsőbb Tanácsának helyettese, az Ukrán SSR Legfelsőbb Tanácsának alelnöke. Lviv város díszpolgára.
Lvovban halt meg. A lychakivi temetőben temették el [2] .
A főbb munkák az elméleti elektrotechnika, az elmélet és az elektromos áramkörök számítási módszereinek fejlesztése területén.
Egy speciális kutatólaboratórium tudományos igazgatója, amely új típusú edzőgépek létrehozásán dolgozott; kétkötetes tudományos jegyzet ügyvezető szerkesztője "Az elektromos és mágneses áramkörök elméletének kérdései".
Több mint 30 tudományos közlemény szerzője.
Lenin-renddel, más rendekkel, a Szovjetunió érmeivel tüntették ki.
A Lvivi Egyetem rektorai | |
---|---|
II. Józsefről elnevezett Lvivi Egyetem A. V. Betansky (1784/85) B. Borzaga (1785/86) B. Shiverek (1786/87) V. Vreha (1787/88) J. Wimmer (1788/89) J. Ambrose (1789/90) A. Capuano (1790/91) W. Gann (1791/92) J. A. de Potochki (1792/93) D. Z. Kefil (1793/94) W. Pressen (1794/95) J. Holfeld (1795/96) Anthony (Angelovich) (1796/97) S. Grzhembsky (1797/98) B. Shiverek (1798/99) Y. Sporck (1799/1800) K. Kitsky (1800/01) B. Borzaga (1801/02) F. Masoch (1802/03) J. Zemancek (1803/04) N. Skorodinsky (1804/05) F. Kodesh (1805) Lviv Líceum J. Ambrose (1805/06) W. Pressen (1806/07) E. Echsner (1807/08) J. N. Hoffman (1808/09) Y. Arbter (1809/10) F. d. P. Neuhauser (1810/11) J. Golfeld (1811/12) A. Zeisl (1812/13) M. A. Füger (1813/14) F. Babel von Fronsberg (1814/15) F. Kodesh (1815/16 és 1816/17) Ferenc II. Lviv Egyetem A. A. Ankvich (1817/18) J. Winivarter (1818/1919) F. Stecher (1819/20) Gütter J. (1820/21) M. Grinevetsky (1821/22) M. A. Füger (1822/23) P. Krausnecker (1823/24) J. Mauss (1824/25) F. K. Zaharyasevics (1825/26) F. Polberg (1826/27) F. Masoch (1827/28) N. Napadievics (1828/29) Venedikt Levitsky (1829/30) K. Krauss (1830/31) V. Zserdinszkij (1831/32) Kunzek A. (1832/33) O. Krinitsky (1833/34) J. Dobzhansky (1834/35) F. d. P. Neuhauser (1835/36) J. Stieber (1836/37) M. Barvinsky (1837/38) A. Geimberger (1838/39) F. Babel von Fronsberg (1839/40) E. Golzgetan (1840/41) Y. Gerovsky (1841/42) J. Reiner (1842/43) K. Stransky (1843/44) A. Pfeiffer (1844/45) A. Manastirsky (1845/46) F. Tuna (1846/47) B. Wagner (1847/48) C. Tangle (1848/49) S. Tichinsky (1849/50) F. Kotter (1850/51) J. Mauss (1851/52) K. Zhmigrodsky (1852/53) E. Gerbst (1853/54) I. Lemokh (1854/55) O. Krinitsky (1855/56) Pazdera J. (1856/57) A. Wacholz (1857/58) O. Krinitsky (1858/59) A. Fangor (1859/60) Grigorij (Jahimovics) (1860/61) L. Malinovsky (1861/62) F. Rulf (1862/63) J. Holovatsky (1863/64) L. Soletsky (1864/65) E. More (1865/66) W. Kergel (1866/67) Delkevich I. (1867/68) F. Rulf (1868/69) G. Schmidt (1869/70) F. Kostek (1870/71) F. Kotter (1871/72) A. Maletsky (1872/73) A. Filjarszkij (1873/74) M. Kabat (1874/75) E. Cherkavsky (1875/78 és 1876/77) Z. Venclevsky (1877/78) L. f. Bilinsky (1878/79) K. Liske (1879/80) K. Sarnicki (1880/81) Pentak L. (1881/82) B. L. Radzishevsky (1882/83) E. Rittner (1883/84) L. Kloss (1884/85) L. Zhmurko (1885/86) T. Z. Pilátus (1886/87) E. Cherkavsky (1887/88) Pentak L. (1888/89) K. Sarnicki (1889/90) T. Stanetsky (1890/91) R. Pilátus (1891) Balasits A. (1891/92) M. Palivoda (1892/93) L. Tsviklinsky (1893/94) T. Wojciechowski (1894/95) O. M. Balzer (1895/96) I. Komarnitsky (1896/97) A. Reman (1897/98) G. Kady (1898/99) W. Abraham (1899/1900) B. Krucskevics (1900/01) L. Ridiger (1901/02) V. Okhenkovsky (1902/03) J. Fialek (1903/04) A. Kalina (1904) Y. Puzina (1904/05) V. Gluzinsky (1905/06) B. Dembinsky (1907/08) A. Mars (1908/09) S. Glombinsky (1909/1010) B. Yashovsky (1910/11) L. Finkel (1911/12) A. Beck (1912/13) S. Stazhinsky (1913/1414) K. Tvardovsky (1914/17) C. Weiss (1917/18) Jan Casimir Lviv Egyetem A. S. Yurash (1918/1919) A. Galban (1919/20) E. Mahek (1920/21) Kasprowicz J. (1921/22) S. Narayevsky (1922/23) Y. Makarevics (1923/24) V. Szeradszkij (1924/25) E. Porembovich (1925/26) I. Szemiradszkij (1926/27) A. Gertsman (1927/28) L. Pininsky (1928/29) S. Witkowski (1930/31) S. Krzemenevsky (1931/32) A. Gertsman (1932/33) G. Galban (1933/34) Ya. Chekanovsky (1935/36) S. Kulchinsky (1936-38) E. Bulanda (1938/39) R. Longchamp de Berrier (1939) Ivan Franko Lviv Állami Egyetem M. I. Marcsenko (1939/40) G. S. Bychenko (1940/41) V. I. Simovich (1941) N. N. Pashe-Ozersky (1944) I. I. Beljakevics (1944/48) G. N. Savin (1948/51) E. K. Lazarenko (1951/63) N. G. Maksimovich (1963/81) V. P. Chugaev (1981/90) I. A. Vakarchuk (1990/2007) V. S. Vysochansky (2007/10) I. A. Vakarchuk (2010/13) V. P. Melnik (2014 óta) |