Maksimovics, Nyikolaj Grigorjevics

Nyikolaj Grigorjevics Maksimovics
ukrán Mikola Grigorovics Maksimovics
Születési dátum 1914. április 16. (29.).
Születési hely Val vel. Dobratichi (ma Lubelskie vajdaság , Lengyelország )
Halál dátuma 1981. június 10.( 1981-06-10 ) (67 évesen)
A halál helye
Ország
Tudományos szféra

villamosmérnök,

matematika ( leíró geometria )
Munkavégzés helye Lvivi Műszaki Intézet
alma Mater Lvivi Műszaki Intézet
Akadémiai fokozat a műszaki tudományok doktora
Akadémiai cím Egyetemi tanár
Ismert, mint Villanyszerelő
Díjak és díjak Lenin parancsa Az októberi forradalom rendje A Vörös Csillag Rendje
Az Ukrán SSR Tudományos és Technológiai Tiszteletbeli Dolgozója

Nyikolaj Grigorjevics Makszimovics ( ukrán Mikola Grigorovics Makszimovics ; 1914. április 16. (29., Dobraticsi falu (ma Lublini vajdaság , Lengyelország ) - 1981. június 10., Lviv ) - ukrán szovjet tudós az elektrotechnika területén, a műszaki tudományok doktora ( 1969 óta, professzor (1962-től), az Ukrán SSR tudományos és technológiai kitüntetett munkása (1964). Az I. Frankóról elnevezett Lvivi Politechnikai Intézet és Lviv Állami Egyetem rektora.

Életrajz

A gimnáziumban érettségizett Holm városában . 1933 - ban beiratkozott a Lvivi Műszaki Egyetemre tanulni .

Ifjúságtól - a forradalmi tevékenységek résztvevője Nyugat-Ukrajnában . 1939-ben kommunista tevékenysége miatt a Bereza Kartuzskaya koncentrációs táborba zárták . A második világháború kitörése és a náci Németország Lengyelország elleni támadása után kiengedték a börtönből. Tanulmányait a Lvivi Politechnikai Intézet Villamosmérnöki Karán folytatta.

Az intézet elvégzése után 1941-ben mérnöknek küldték a Harkovi Elektromechanikai Üzem Tervezőirodájába.

A Nagy Honvédő Háború tagja . 1942 óta a Bohdan Hmelnyickijről elnevezett partizánkülönítmény részeként.

A háború befejezése után, 1945-ben munkakörében beiratkozott az Általános és Elméleti Villamosmérnöki Tanszékre. 1948-ban érettségi és szakdolgozata megvédése után a tudomány kandidátusa fokozatot kapott.

A Lvivi Műszaki Intézetben dolgozott, egyetemi docens. 1950-től kutatási igazgatóhelyettes, egyben az Általános és Elméleti Villamosmérnöki Tanszék vezetője, 1954-től az LPI igazgatója ( rektora ). Nyikolaj Makszimovics professzor majdnem tíz évig vezette a Lvivi Politechnikumot.

1962-ben az Elméleti és Általános Villamosmérnöki Tanszék professzora lett.

1963 júliusában az Ivan Franko Lviv Állami Egyetem rektorává nevezték ki .

Mérnöki doktor (1968) [1]

Közéleti személyiség. A 8-10. összehívások Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsának képviselőjévé választották .

Feleség - Maria Kykh (1914-1979) - a forradalmi harc aktív résztvevője a nyugat-ukrajnai földeken, partizán, az Ukrán SSR Legfelsőbb Tanácsának helyettese, az Ukrán SSR Legfelsőbb Tanácsának alelnöke. Lviv város díszpolgára.

Lvovban halt meg. A lychakivi temetőben temették el [2] .

Tudományos tevékenység

A főbb munkák az elméleti elektrotechnika, az elmélet és az elektromos áramkörök számítási módszereinek fejlesztése területén.

Egy speciális kutatólaboratórium tudományos igazgatója, amely új típusú edzőgépek létrehozásán dolgozott; kétkötetes tudományos jegyzet ügyvezető szerkesztője "Az elektromos és mágneses áramkörök elméletének kérdései".

Több mint 30 tudományos közlemény szerzője.

Lenin-renddel, más rendekkel, a Szovjetunió érmeivel tüntették ki.

Jegyzetek

  1. ↑ RNB katalógus . Letöltve: 2017. szeptember 27. Az eredetiből archiválva : 2017. szeptember 27..
  2. ↑ Grave projekt. Maksimovics . Letöltve: 2017. szeptember 27. Az eredetiből archiválva : 2017. szeptember 27..

Linkek