A jég I h a vízjég stabil, hatszögletű kristályos változata . A Föld bioszférájának szinte minden jege ebből a jégmódosulásból áll, ezen kívül rendkívül csekély mennyiségű I c jég található a felső légkörben és bizonyos mennyiségű XI jég az Antarktiszon . A jég Ih -200 °C hőmérsékletig és 0,2 GPa nyomásig stabil .
Az Ice I h sok funkcióval rendelkezik. Néhányuknak köszönhetően lehetséges az élet a Földön.
A jég kristályszerkezete I h rendezetlen a hidrogénatomok felett. Az oxigénatomok hatszögletű rácsot alkotnak , Р 6 3 /mmc tércsoport , a paraméterek a = 0,4514 nm, c = 0,7352 nm.
A jégben I h minden H 2 O molekulát négy, hozzá legközelebb eső molekula vesz körül, amelyek tőle azonos távolságra, 0,276 nm-rel egyenlők, és egy szabályos tetraéder csúcsaiban helyezkednek el .
Az ilyen jég áttört szerkezete ahhoz a tényhez vezet, hogy sűrűsége, amely 0 ° C-on 916,7 kg / m³, alacsonyabb, mint a víz sűrűsége (999,8 kg / m³) ugyanazon a hőmérsékleten. Ezért a víz jéggé alakulva körülbelül 9%-kal növeli a térfogatát. A folyékony víznél könnyebb jég a víztestek felszínén képződik, ami megakadályozza a víz további fagyását. A jég magas, 330 kJ/kg-nak megfelelő fajlagos olvadási hője (összehasonlításképpen: a vas olvadáshője 270 kJ/kg) fontos tényező a Föld hőáramlásában. Tehát 1 kg jég vagy hó felolvasztásához ugyanannyi hőre van szüksége egy liter víz 0 és 80 ° C közötti melegítéséhez.
A Bridgman -nómenklatúra szerint a közönséges vízjég az I h jégre utal . Laboratóriumi körülmények között (különböző hőmérsékleten és nyomáson) különféle jégmódosításokat hoztak létre : a II. jégtől a XIX. jégig.
| Jégfázisok | ||
|---|---|---|
| Hó és jég | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Hó | |||||
| Havas természeti képződmények | |||||
| Hószállítás | |||||
| Jég | |||||
| Természetes jégképződmények | |||||
| Jégtakaró |
| ||||
| Tudományos tudományágak | |||||