Ivan Franko Lvivi Nemzeti Egyetem ( I. Franko LNU ) | |||
---|---|---|---|
ukrán Ivan Frankóról elnevezett Lvivi Nemzeti Egyetem | |||
| |||
nemzetközi cím | Ivan Franko Lviv Nemzeti Egyetem | ||
Korábbi nevek |
Jan Kazimirről elnevezett Lvivi Egyetem (1918-1939), I. Frankóról elnevezett Lvivi Állami Egyetem (1939-1999) |
||
Jelmondat | Patriae decori civibus educandis | ||
Az alapítás éve | 1661 | ||
Rektor | Vlagyimir Melnik | ||
hallgatók | 11 649 | ||
Legális cím |
Ukrajna ,Lviv, st. Egyetem1 |
||
Weboldal | Hivatalos oldal | ||
|
|||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Az Ivan Franko Nemzeti Egyetem Lviv ( ukr. Ivan Franko National University of Lviv ) Kelet-Európa egyik legrégebbi egyeteme és Ukrajna legrégebbi egyeteme . Az ország egyik vezető egyeteme. A múltban a Lviv-i Jan Casimir Egyetemnek hívták .
Atanas Figol az Ukrajnai Tanulmányok Enciklopédiájában az egyetemről írt cikkében azzal érvelt, hogy a 20. század elejétől a lengyelek, hogy hangsúlyozzák az egyetem „lengyelségét”, azt hangoztatták, hogy az 1661-ben jelent meg a Jezsuita Akadémia, amelyet a lvivi jezsuita kollégiumból származó II. János Kazimierz király alapított . De a király döntését az országgyűlés nem hagyta jóvá . Ezt a kijelentést kritika nélkül elfogadták a Szovjetunióban és más országokban. Más források szerint az egyetemi jogokkal rendelkező Lviv Akadémiát 1661-ben alapították II. János Kázmér király rendeletével, aki a lvovi jezsuita collegiumnak "az akadémia méltóságát és az egyetem címét" adományozta. 1773-ban a jezsuita rendet betiltották, az egyetemet pedig bezárták. József Egyetem néven 1784-ben restaurálták. 1805-1817-ben - líceum . 1817-ben I. Ferenc Egyetem néven alapították újra .
A Hetmanátus és Lengyelország között létrejött Gadyach-egyezmény (1658) cikkei szerint a lengyel kormány megígérte, hogy a jövőben két magasabb akadémiát nyit a Hetmanátusban: egyet Kijevben , a másikat pedig ott, ahol megfelelő hely lesz. Az akadémiáknak ugyanazokat az egyetemi jogokat ígérték, mint a krakkói egyetemet . A Nemzetközösség befolyásos körei nem zárták ki annak lehetőségét, hogy bizonyos ukrajnai politikai körülmények nyomására saját nemzeti egyetemek alakulhassanak. Ugyanakkor a jezsuita rend a katolicizmus védelme érdekében különös reményeket fűzött lvovi cellájához. A jezsuiták a 16. század végén jelentek meg Lvivben, és 1608-ban itt nyitották meg középiskolájukat-kollégiumukat. A 17. század közepére ez a kollégium pusztulásba esett, de a jezsuiták mégis megmentették a pusztulástól, mivel a lengyel mágnások gyámságát és támogatását élvezte .
A jezsuiták megértették annak lehetőségét, hogy Lvivben egy testvériskola bázisán egyetemet hozzanak létre, ezért folyamatosan igyekeztek kollégiumukat akadémiává alakítani. Január Kázmér többszöri kérvények után 1661. január 20-án aláírt egy oklevelet, amely a lvivi jezsuita főiskolát "akadémiai méltósággal és egyetemi címmel" ruházta fel az összes akkori egyetemi tudomány oktatására, kitüntetésre. bachelor, licenciátus, mester és doktor akadémiai fokozat. Az akadémia létrehozása azonban közvetlenül az oklevél aláírása után a krakkói egyetem és az állam egyes befolyásos személyei részéről heves ellenállásba ütközött, támogatták. Az akadályok ellenére a Lvivi Akadémia tanítása más európai akadémiák mintájára folyt. Aztán III. augusztus lengyel király 1758-ban jóváhagyta a II. János Kázmér 1661. január 20-i keltezésű oklevelét. Az akadémiát 1773-ban bezárták.
A Lvivi Egyetem megalapításától 1773-ig teljes mértékben a jezsuita rend irányítása alatt állt, és a római jezsuita tábornoknak volt alárendelve. Az egyetem vezetője a rektor volt. Az egyetem helyiségei Lviv központjában, a Krakowska utca közelében voltak. Az oktatási intézmény új helyiségeket épített és vásárolt, saját könyvtára volt, Lviv legnagyobb nyomdája.
Az 1870-es években Ivan Franko ismert ukrán gondolkodó, író, tudós, fordító, pszichológus, politikai és közéleti személyiség, aki „munka titánjaként” lépett be a kultúra történetébe, a Lvivi Egyetem Filozófiai Karán tanult. . 1894-ben megnyílt az egyetemen Ukrajna történetének tanszéke, bár „Világtörténelem, Kelet-Európa történelmének külön áttekintésével” címmel. Az új osztályt a 28 éves Mihail Grushevsky vezette. Idén Emelian Ogonovszkij , a Lvivi Egyetem orosz irodalom tanszékének akkori vezetője halála után Ivan Franko megpróbálta betölteni ezt a megüresedett posztot, de Galícia kormányzója, Kazimir Badeni gróf mindent megtett, hogy az író ne kerüljön egyetem, aki a társadalmi és szociális nemzeti felszabadulásra szólította fel az ukrán népet.
Az Ivan Franko Lvivi Nemzeti Egyetem méltóan képviseli az ukrán tudományos közösséget a világon. Az Egyetem 2016-2017 során 15 együttműködési megállapodást és két kettős minősítésről szóló megállapodást írt alá, két szerződést hosszabbítottak meg. Összesen 147 megállapodást írtak alá felsőoktatási intézményekkel és a világ 38 országának intézményeivel. Az Egyetem tudományos és tudományos-pedagógiai dolgozói megközelítőleg ugyanannyian dolgoztak külföldi intézményekben ebben az időszakban.
Az Egyetem aktívan részt vesz az Európai Egyetemek Chartájának aláírásában. 2000-ben az egyetem társalapítója lett a Lengyel és Ukrán Egyetemek Európai Kollégiumának (Lublin, Lengyelország). Meghosszabbították a Belszki Állami Egyetemmel (Balti, Moldova) és a Krakkói Pedagógiai Akadémiával (Lengyelország) kötött megállapodások érvényességi idejét .
A földrajz-történelem és a nemzetközi kapcsolatok kar hallgatói Lengyelországban, Németországban, Ausztriában, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában tartanak gyakorlati képzést. A Mechanikai és Matematikai, Filológiai, Kémiai, Nemzetközi Kapcsolatok és Alkalmazott Matematikai és Informatikai Kar munkatársai Lengyelország, Kolumbia, Franciaország, Svájc, Ausztria felsőoktatási intézményeiben dolgoztak tanári szerződéssel. Sok diplomás az USA, Lengyelország, Németország, Ausztria, Nagy-Britannia és Franciaország felsőoktatási intézményeiben folytatja tanulmányait. 2016-ra a Lviv-i Ivan Franko Nemzeti Egyetem 5 nemzetközi nyári iskolát tartott.
2016-ban aktív nemzetközi együttműködés alakult ki külföldi partnerekkel. Az egyetem kétoldalú tudományos kutatásokat folytatott a Bécsi Egyetemmel (Ausztria), a Kaunasi Műszaki Egyetemmel (Litvánia), az Egyesült Államok Civil Kutatási és Fejlesztési Alapítvánnyal, a Hirosimai Technológiai Intézettel (Japán), amelyeket az Oktatási és Tudományos Minisztérium finanszírozott. Ukrajna.
Az elmúlt években az egyetem tudósai aktívan folytattak kutatási projekteket, amelyeket nemzetközi szervezetek finanszíroztak, köztük a Max Planck Biofizikai Kémiai Intézet (Németország), a Harvard Medical School (USA), a Novartis Institute for Biomedical Research (USA), a Kanadai Intézet. ukrán tanulmányok az Albertai Egyetemen, Nemzetközi Diffrakciós Adatközpont (USA), Andrew W. Mellon Alapítvány (USA), Trust Educational Foundation for Tree Research (USA), Material. Phases. Data. System Company (Svájc).
Megállapodást írtak alá a CrossRef ügynökséggel , amely lehetővé teszi a DOI egyetemi kiadvány általi kijelölését. Az egyetemen az ukrán oktatási és tudományos minisztérium anyagi támogatásával a „Horizont 2020” uniós keretprogram nemzeti kapcsolattartó pontja működik a „Jövő és legújabb technológiák” és „Inkluzív, innovatív és intelligens” tématerületeken. Társadalom".
Egy egyetem sikerességének mutatója ma a hazai és nemzetközi egyetemi rangsorban elfoglalt helyezés. 2015-ben a Lviv Egyetem bekerült Ukrajna legjobb három egyeteme közé az egyetemi rangsor szerint az Academic Performance szerint.
Az ukrajnai felsőoktatási intézmények Scopus scientometriai adatbázis szerinti rangsorának eredményei szerint 2017 áprilisában a Lviv Egyetem a negyedik helyet foglalta el Ukrajna egyetemei között. 2017 áprilisában a Lvivi Egyetem tudósainak publikációinak száma 5823, a cikkekre hivatkozott cikkek száma 28547, a h-index 50 volt.
A világ egyik legrangosabb egyetemi rangsora a Webometrics (Webometrics Ranking of World's Universities), amely a világ tizenkétezer egyetemét fedi le, és évente kétszer jelenik meg. Az elmúlt év során az Egyetem jelentősen javította pozícióját a rangsorban. A rangsor 2018. januári publikációja szerint az Egyetem bekerült az első három közé az ukrán egyetemek között.
2018-ban az Ivan Franko Lvivi Nemzeti Egyetem felkerült az egyik legnépszerűbb világranglistára, a The Times Higher Education World University Rankings-ra, amely a Times Higher Education magazin szerint évente megjelenő egyetemi rangsor.
A közösségi hálózatokon | ||||
---|---|---|---|---|
Fotó, videó és hang | ||||
Szótárak és enciklopédiák | ||||
|
A Lvivi Egyetem rektorai | |
---|---|
II. Józsefről elnevezett Lvivi Egyetem A. V. Betansky (1784/85) B. Borzaga (1785/86) B. Shiverek (1786/87) V. Vreha (1787/88) J. Wimmer (1788/89) J. Ambrose (1789/90) A. Capuano (1790/91) W. Gann (1791/92) J. A. de Potochki (1792/93) D. Z. Kefil (1793/94) W. Pressen (1794/95) J. Holfeld (1795/96) Anthony (Angelovich) (1796/97) S. Grzhembsky (1797/98) B. Shiverek (1798/99) Y. Sporck (1799/1800) K. Kitsky (1800/01) B. Borzaga (1801/02) F. Masoch (1802/03) J. Zemancek (1803/04) N. Skorodinsky (1804/05) F. Kodesh (1805) Lviv Líceum J. Ambrose (1805/06) W. Pressen (1806/07) E. Echsner (1807/08) J. N. Hoffman (1808/09) Y. Arbter (1809/10) F. d. P. Neuhauser (1810/11) J. Golfeld (1811/12) A. Zeisl (1812/13) M. A. Füger (1813/14) F. Babel von Fronsberg (1814/15) F. Kodesh (1815/16 és 1816/17) Ferenc II. Lviv Egyetem A. A. Ankvich (1817/18) J. Winivarter (1818/1919) F. Stecher (1819/20) Gütter J. (1820/21) M. Grinevetsky (1821/22) M. A. Füger (1822/23) P. Krausnecker (1823/24) J. Mauss (1824/25) F. K. Zaharyasevics (1825/26) F. Polberg (1826/27) F. Masoch (1827/28) N. Napadievics (1828/29) Venedikt Levitsky (1829/30) K. Krauss (1830/31) V. Zserdinszkij (1831/32) Kunzek A. (1832/33) O. Krinitsky (1833/34) J. Dobzhansky (1834/35) F. d. P. Neuhauser (1835/36) J. Stieber (1836/37) M. Barvinsky (1837/38) A. Geimberger (1838/39) F. Babel von Fronsberg (1839/40) E. Golzgetan (1840/41) Y. Gerovsky (1841/42) J. Reiner (1842/43) K. Stransky (1843/44) A. Pfeiffer (1844/45) A. Manastirsky (1845/46) F. Tuna (1846/47) B. Wagner (1847/48) C. Tangle (1848/49) S. Tichinsky (1849/50) F. Kotter (1850/51) J. Mauss (1851/52) K. Zhmigrodsky (1852/53) E. Gerbst (1853/54) I. Lemokh (1854/55) O. Krinitsky (1855/56) Pazdera J. (1856/57) A. Wacholz (1857/58) O. Krinitsky (1858/59) A. Fangor (1859/60) Grigorij (Jahimovics) (1860/61) L. Malinovsky (1861/62) F. Rulf (1862/63) J. Holovatsky (1863/64) L. Soletsky (1864/65) E. More (1865/66) W. Kergel (1866/67) Delkevich I. (1867/68) F. Rulf (1868/69) G. Schmidt (1869/70) F. Kostek (1870/71) F. Kotter (1871/72) A. Maletsky (1872/73) A. Filjarszkij (1873/74) M. Kabat (1874/75) E. Cherkavsky (1875/78 és 1876/77) Z. Venclevsky (1877/78) L. f. Bilinsky (1878/79) K. Liske (1879/80) K. Sarnicki (1880/81) Pentak L. (1881/82) B. L. Radzishevsky (1882/83) E. Rittner (1883/84) L. Kloss (1884/85) L. Zhmurko (1885/86) T. Z. Pilátus (1886/87) E. Cherkavsky (1887/88) Pentak L. (1888/89) K. Sarnicki (1889/90) T. Stanetsky (1890/91) R. Pilátus (1891) Balasits A. (1891/92) M. Palivoda (1892/93) L. Tsviklinsky (1893/94) T. Wojciechowski (1894/95) O. M. Balzer (1895/96) I. Komarnitsky (1896/97) A. Reman (1897/98) G. Kady (1898/99) W. Abraham (1899/1900) B. Krucskevics (1900/01) L. Ridiger (1901/02) V. Okhenkovsky (1902/03) J. Fialek (1903/04) A. Kalina (1904) Y. Puzina (1904/05) V. Gluzinsky (1905/06) B. Dembinsky (1907/08) A. Mars (1908/09) S. Glombinsky (1909/1010) B. Yashovsky (1910/11) L. Finkel (1911/12) A. Beck (1912/13) S. Stazhinsky (1913/1414) K. Tvardovsky (1914/17) C. Weiss (1917/18) Jan Casimir Lviv Egyetem A. S. Yurash (1918/1919) A. Galban (1919/20) E. Mahek (1920/21) Kasprowicz J. (1921/22) S. Narayevsky (1922/23) Y. Makarevics (1923/24) V. Szeradszkij (1924/25) E. Porembovich (1925/26) I. Szemiradszkij (1926/27) A. Gertsman (1927/28) L. Pininsky (1928/29) S. Witkowski (1930/31) S. Krzemenevsky (1931/32) A. Gertsman (1932/33) G. Galban (1933/34) Ya. Chekanovsky (1935/36) S. Kulchinsky (1936-38) E. Bulanda (1938/39) R. Longchamp de Berrier (1939) Ivan Franko Lviv Állami Egyetem M. I. Marcsenko (1939/40) G. S. Bychenko (1940/41) V. I. Simovich (1941) N. N. Pashe-Ozersky (1944) I. I. Beljakevics (1944/48) G. N. Savin (1948/51) E. K. Lazarenko (1951/63) N. G. Maksimovich (1963/81) V. P. Chugaev (1981/90) I. A. Vakarchuk (1990/2007) V. S. Vysochansky (2007/10) I. A. Vakarchuk (2010/13) V. P. Melnik (2014 óta) |
Lviv egyetemei | ||
---|---|---|
|