Lett ábécé

A lett ábécé  ( lett latviešu alfabēts ) a lett nyelv ábécéje . A latin írásmódon alapul .

Modern hivatalos ábécé

A modern lett ábécé 33 betűből áll, amelyek közül 11 diakritikus karakterekkel van kialakítva . A latin fő ábécé 26 betűje közül hiányzik a Q q, W w, X x, Y y , vagyis a modern ábécé:

A a Ā ā Bb c c Č č D d e e Ē ē
F f G g Ģ ģ H h én i Ī ī Jj Kk
Ķ ķ l l Ļļ M m N n Ņ ņ Ó o Pp
R r S s Š š T t u u U u Vv Z Z
Z Z

Háromféle diakritikus karaktert használnak:

Történelem

A régi lett helyesírás a német helyesíráson alapult. A nyomtatásban általában gótikus betűtípust használtak.

Ismertek próbálkozások a lett nyelv cirill ábécéjének használatára . Például 1864-ben Vilnában adták ki a „Latvūshu bôkveris” alaplapot. Ebben a kiadásban a következő betűket használták: A a, B b, C c, D d, D d, E e, F f, Z s, І i, K k, L l, M m, H n, O o , P p, R p, C s, T t, U y, C c, H h, Sh w, Sh u, b b, Ѣ ѣ, E e, Yu yu, I i, Іo io , valamint betűkkel diakritikus jelek, például: â, ê, ô, û, ў [1] .

Az új lett helyesírást 1908-ban vezette be Karlis Milenbahs és Janis Endzelins , és 1922-ben fogadták el hivatalosan.

1938-ig az Ō ō, Ŗ ŗ és a Ch ch [2] betűket is használták . 1939-ben visszaállították az Ŗ ŗ ​​betűt és a Ch ch digráfot [3] , 1940-ben pedig az Ō ō betűt [4] , de az Ŗ ŗ ​​és Ō ō betűket végül 1946-ban eltörölték [5] . 1957-ben a Ch ch digráfot törölték [6] .

Betű kiejtése

Levél Név HA EGY Levél Név HA EGY
A , a a a [ɑ] Ķ , ķ ķē ke [c]
Ā , ā garais a hosszú a [ɑː] L , l el email [l]
B , b lenni bae [b] Ļ , ļ eļ ale [ʎ]
C , c ce ce [t͡s] M , m em Em [m]
Č , č čē Che [t͡ʃ] N , n hu hu [n], [ŋ]
D , d de de [d] Ņ , ņ hu hu [ɲ]
E , e e uh [e], [æ] Ó , o o o [u̯], [o], [oː]
Ē , ē garais e hosszú e [eː], [æː] P , p pe pe [p]
F , f ef ef [f] R , r er er [r]
G , g ga Ha [ɡ] S , s es es [s]
Ģ , ģ ģē ge [ɟ] Š , š es hamu [ʃ]
h _ Ha Ha [x] T , t te te [t]
én , i én és [én] U , u u nál nél [u]
Ī , ī garais i hosszú és [én] Ū , ū garais u hosszú y [uː]
J , j jē ti [j] V , v ve ve [v]
K , k ka ka [k] Z , z ze ze [z]
Ž , Ž žē zhe [ʒ]

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ L. Labrence. Latviešu ābece . - Riga: Zvaigzne, 1988. - 124 p.
  2. ↑ Izglītības ministrijas Pareizrakstības komisijas atzinumi par latviešu pareizrakstības un dažu valodas gramatisko formu pārveidojumiem Archiválva : 2009. október 23. a Wayback Machine -n  (lett)
  3. ↑ Apstiprināti pareizrakstības komisijas atzinumi par latviešu pareizrakstību // Latvijas kareivis. - 1939. - 155. sz.  (lett)
  4. ↑ >Valdības Vēstnesis 1940.07.31., Latvijas Kareivis 1940.07.30. [1]  (lett)
  5. ↑ Noteikumi par latviešu valodas pareizrakstību // Cīņa. - 1946. - 132. sz.  (lett)
  6. ↑ Valodas kultūrai // Cīņa. - 1957. - 306. sz.  (lett)