Kuszkai kecsua

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. október 10-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
Kuszkai kecsua
önnév Qusqu Qhichwa
Országok  Peru
Régiók Cusco , Puno , Apurimac (keleti fele), Arequipa (észak), Moquegua (észak) perui megyéi és La Paz bolíviai megye északi része
hivatalos állapot Peru (a spanyollal együtt)
A hangszórók teljes száma

900 000 (2019);

több mint 3 millió ember (2009)
Állapot sebezhető [1]
Osztályozás
Kategória Dél-Amerika nyelvei

kecsuán nyelvek

Kecsua II C
Nyelvi kódok
ISO 639-1 —
ISO 639-2 —
ISO 639-3 quz
WALS qcu
A világ nyelveinek atlasza veszélyben 1013
Etnológus quz
ELCat 8128
IETF quz
Glottolog cusc1236

A kuszkai kecsua ( Quechua Qusqu Runasimi vagy Qusqu Qhichwa ) a Cusco-Colhao dialektuscsoporthoz tartozó kecsuai dialektus , amelyet Cusco perui megyéjében beszélnek, beleértve Cusco városát is .

A kuszkai kecsuát tekintélyesebbnek tartják, mint a többi kecsuán nyelvet, mivel Cusco egykor az Inka Birodalom fővárosa volt . Ez a legtisztább (a legkevesebb spanyolból kölcsönzött) és leggazdagabb kecsua dialektus, mind lexikailag (20 000 szó), mind fonetikailag (28 fonéma és 33 hang). Az Advanced Academy of Quechua (AMLQ) ezt az idiómát szabványként támogatja, ragaszkodva az öt magánhangzós ortográfia ( a, e, i, o, u ) használatához. Például a Kuskan Quechua Qosqo Qheswa néven van írva ebben a rendszerben . A kuszkai kecsua hivatalosan elismert szabványnyelve azonban a déli kecsuán irodalmi nyelv , amely csak a , i és u betűket használja az anyanyelvi szókincs írásához .

Fonológia

Magánhangzók

Forrás [2]

első sorban középső sor hátsó sor
nagy emelkedés    én         u
Közepes emelkedés e o
alacsony emelkedés ɐ

Mássalhangzók

Forrás [2]

Ajak Alveoláris Postalveoláris Palatális hátul nyelves Uvuláris Glottal
robbanó Egyszerű p t k q
Szívott pʰ tʰ kʰ qʰ
Hirtelen pʼ tʼ kʼ qʼ
afrikaiak Egyszerű t͡ʃ
Szívott t͡ʃʰ
Hirtelen t͡ʃʼ
frikatívák s h
orr m n ɲ
Központi közelítők w ɾ j
Oldalirányú közelítők l ʎ

Jegyzetek

  1. ↑ UNESCO Nyelvek Vörös Könyve
  2. ↑ 1 2 Champi AR Quechua de Cusco. (2006) . Letöltve: 2009. október 9. Az eredetiből archiválva : 2009. szeptember 29..

Bibliográfia

Linkek