Kurkina, Ljubov Viktorovna
| Ljubov Viktorovna Kurkina | |
|---|---|
| Születési dátum | 1937. február 17. (85 évesen) |
| Születési hely | |
| Ország | |
| Munkavégzés helye | |
| alma Mater | |
Ljubov Viktorovna Kurkina ( Moszkva , 1937. február 17. – ) szovjet és orosz nyelvész , etimológus és lexikográfus . A filológia doktora, az Orosz Nyelvtudományi Intézet vezető kutatója V. V. Vinogradova , a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia levelező tagja (2015) [1] .
Életrajz
A Moszkvai Állami Egyetem filológiai karán szerzett diplomát (1959), 1960-tól 1963-ig ott tanult a posztgraduális iskolában . 1965-től napjainkig az Orosz Nyelvi Intézet etimológiai és névtani osztályán dolgozik. V. V. Vinogradov RAS [2] , tagja az Intézet Akadémiai Tanácsának [3] . Tagja ugyanannak az intézetnek (D 002.008.01) és a Moszkvai Állami Egyetem Filológiai Karának (D 501.001.19).
1966-ban védte meg Ph.D. disszertációját P. S. Kuznyecov professzor vezetésével, 1987-ben pedig „A protoszláv nyelv dialektusszerkezete a délszláv szókincs szerint” című doktori disszertációját [4] .
Monográfiák
- A perjel-égetett mezőgazdaság kultúrája a nyelv tükrében / L. V. Kurkina; In-t rus. lang. őket. V. V. Vinogradov RAS. - Moszkva: Azbukovnik, 2011. - 366 p. — ISBN 978-5-91172-053-7 [1]
- A protoszláv nyelv nyelvjárási szerkezete a délszláv lexikon szerint. Ljubljana, 1992, 260 p.
Cikkek
- A szókincs mint a nyelvjárási kapcsolatok dinamikájának rekonstrukciójának forrása a protoszláv nyelv térképén // A szemiotikáról és kutatójáról: Margarita Ivanovna Lekomtseva emlékére. - Tartu: Ruthenia, 2019. P. 42-60. ISBN 978-9949-77-974
- Az orosz lexikális dialektizmusok etimológiái (tromoy, zakolyuka, volob) // A szavak és nevek konstellációjában. Ült. tudományos cikkek Maria Eduardovna Ruth évfordulójára. Szerkesztőbizottság: E.L. Berezovich (felelős szerkesztő), T.N. Dmitrieva, N.V. Kabinina és mások Jekatyerinburg: szerk. Ural Egyetem, 2017. S. 91-106
- Közös szláv nyelvi atlasz. Anyagok és kutatások 2012-2014. Ismétlés. szerk. PhD Vendina T.I. M.: szerk. "Nestor-History", 2016. S. 143-155
- Etimológiai megjegyzések a szláv szókincsről // Az Orosz Nyelv Intézetének közleménye. V.V. Vinogradov. IV. Etimológia. M.: szerk. "West-Consulting", 2015. S. 210-229
- Az óegyházi szláv nyelv eredetének problémája V. Yagich munkáiban // Slavia, 2014. 6. sz. 262-269.
- A dicsőség folytatásához. *prヒditi // SOPHIA SLAVICA. Sborník prací věnovaných PhDr Žofii Šarapatkové k osmdesátym narozeninám. Uspořádali Vit Boček a Bohumil Vykypěl. Brno, 2014. Vydal a vytiskl Tribun EU sro (knihovnicka.cz). Cejl 892/32, 602 00. Brno, 2014, 80 str. (45-51. o.)
- A szerkezeti-szemantikai viszonyok rekonstrukciójáról a szláv mezőgazdasági terminusok rendszerében // Szláv nyelvészet. Szlávisták XV. Nemzetközi Kongresszusa. M.: "Indrik", 2013. S. 87-98
- A dicsőség etimológiájához. *sytъ ( F. Mikloshich eszméinek kidolgozásában ) // Miklosichiana Bicentennalia. Festschrift Fr. 200. évfordulójára. Miklosich születésnapja. Belgrád, 2013, 135-143. Szerk. A. Loma
- A dicsőség etimológiájához. *oslędь // Szláv és balkáni nyelvészet. Paleo-szlavisztika. Szó és szöveg. Ismétlés. PhD szerkesztő V.S. Efimov. M., 2012. S. 301-307
- Megjegyzések a szláv szavak etimológiájához (rus. strebat, slav. *pyska/*pъsk-, rus. ýstina, parancs, elvisz) // Etimológia 2009-2011. M., 2012. S. 178-188
- A lexikális összefüggések értelmezési problémájáról // Praslovanska dialektizacija v luči etimološki raziskav. Ob stoletnici rojstva akad. F. Bezlaja // Zbornik referatov z mednarodnega znanstvenega simpozija v Ljubljani 16.-18. szeptember 2012. Uredili M. Furlan in A. Šivic-Dular. Ljubljana, 2012, 135-150.
- A szlovén és a keleti szláv nyelv lexikális egysége (a mezőgazdaság szókincse alapján) // Sloveniсa 1. St. Petersburg, 2011. P. 175-181
- Szláv. *(j)utrina // SZAVAK · FOGALMAK · MÍTOSZOK. 60. évfordulójára A.F. Zsuravlev. Ismétlés. szerkesztő G.K. Venediktov. M., 2011. S. 203-208
- A dicsőség etimológiájához. *tülo // W stulcie Rocznika slawistycznego. Rocznik slawistyczny. Krakkó, 1908-2008. piros. M. Wojtyła-Świerzowska. Krakkó, 2010, 175-184.
- A dicsőség etimológiájához. *paxati // Studia Etymologica Brunensia. 6. Praha, 2009. P. 173-182
- A szláv társadalmi terminológia eredetéhez (A lakhatás és a település, mint az ókori szlávok társadalmi szervezetének egységei) // Szláv nyelvészet. Szlávisták XIV. Nemzetközi Kongresszusa. M., 2008. S. 322-341
- A dicsőség etimológiájához. *orati // Szo. A nyelv mint jelentés kérdése. Akad. 90. évfordulójára. N. Yu. Shvedova. M., 2007. S. 232-238
- A dicsőség etimológiai összefüggéseinek rekonstrukciójához. *čajati // Szláv etimológia danas. Az odrzhanogi szimpózium gyűjteménye 2006. szeptember 5. és 10. között. Beograd, 2007. S. 255-264
- Etimológiai megjegyzések a szláv lexikonhoz (szláv *šelpati, *šalъjь, orosz dial. pochavat) // Etimológia 2003-2005. M.: "Nauka", 2006, p. 108-117
- A terra incultától a terra cultáig // OLA 1997-2000. M.: Orosz Nyelv Intézet. V.V. Vinogradova RAN, 2003. S. 50-78
- Az ókori szlávok térbeli ábrázolásának rendszere (szókincs alapján) // Szláv nyelvészet. Szlávisták XIII. Nemzetközi Kongresszusa. M.: "Indrik", 2003. S. 356-375
- A dicsőség etimológiai összefüggéseinek rekonstrukciójához. *myliti 'megtéveszt, félrevezet' // Studia Etymologica Brunensia. Praha, 2003, 115-125
- Szlovén-orosz lexikai párhuzamok (M. Hostnik "orosz-szlovén" és "szlovén-orosz" szótárának anyagai alapján // M. Hostnik születésének 150. évfordulójára szentelt szimpózium anyagai alapján). 2003. szeptember 3. Szlovénia Šmartno pri Litiji .
- A nyelvjárási kapcsolatok dinamikájának rekonstrukciójáról a protoszláv nyelv térképén (a mezőgazdaság szókincse alapján) // Dzieje Słowian w świetle leksyki. Pamięci profesora Fr. Sławskiego. Szerkesztette: J. Ruseka, W. Borysia, L. Bednarczuka. Krakkó, 2002, 153–159
- A dicsőség etimológiájához. *prętati // Balto-szlavisztika. M.: "Indrik", 2002. S. 194–203
- A slash-and-burn agriculture szláv kifejezései indoeurópai háttéren // Balto-Slavic studies 1998-1999. M., 2000. S. 8-23
- A határ fogalma az ókori szlávok térábrázolásainak rendszerében // Studia Etymologica Brunensia 1. Praha, 2000. P. 127-134
- A dicsőség etimológiájához. *voržiti // Japán filológus. Probléma. LVI/1-2. Beograd, 2000. S. 561-567
- Podsek, mint a gonosz szellemek élőhelye // Kodovi slovenskih kultura. Broj 5. Zemљoradњa. Beograd, 1999. S. 7-14
- Jegyzetek a szláv etimológiához (szlovén râtka, ráliti, orosz dialektus magas, cseh -plasati, orosz nyelvjárás vypryt) // OLA 1994-1996. M.: Orosz Nyelv Intézet. V.V. Vinogradova RAN, 2000. S. 197-206
- A pannóniai elmélet V. Oblak munkáiban // Obdobja 15. Ljubljana, 1998. P. 13-22
- A lexikális izoglosszák történeti és genetikai értelmezésének problémájáról // Studies in Slavic Dialectology. 5. A szláv nyelvföldrajz aktuális problémái. M.: Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézete, 1998. S. 338-345
- A slash-and-burn agriculture kifejezések a protoszláv szótárban // Prasłowiańszczyzna i jej rozpad. Krakkó, 1998, 207-333
- A szlávok ősi mezőgazdasági formáinak rekonstrukciójához // Szláv nyelvészet. Szlávisták XII. Nemzetközi Kongresszusa. Krakkó, 1998. M., 1998. S. 381-397
- A slash-and-burn agriculture kifejezések a protoszláv szótárban // Prasłowiańszczyzna i jej rozpad. Krakkó, 1998, 207-333
- Kurkina L.V. Kopitar pannóniai elmélete a modern kutatás tükrében // Kopitarjev Zbornik. Ljubljana, 1996, 241-248
- A regionális elemek problémájáról az etimológiai szótárban // Zbornik Matice Srpske filológiáért és nyelvészetért XXXIX/2. Újvidék, 1996. C. 19-27
- Szláv etimológiák (szlovén strsniti se, cseh, szlovák paratiti) // Etimológia 1994-1996. M.: "Nauka", 1997. S. 46-57
- Az orosz nyelv etimológiájához. felállítás // Szo. Szótár. Nyelvtan. Szöveg. M.: Orosz Nyelv Intézet. V.V. Vinogradov RAN 1996. S. 121-127
- Pannonoszláv nyelvközösség a protoszláv nyelv nyelvjárási kapcsolatrendszerében // Szláv nyelvészet. Szlávisták XI. Nemzetközi Kongresszusa. M.: "Nauka, 1993. S. 36-45
- Szláv etimológiák (*skovorda, *pačьkati) // Etimológia 1988-1990. M., 1993. S. 57-62
- Proto-szláv nyelvi közösség a protoszláv nyelv nyelvjárási kapcsolatrendszerében // Nyelvtudományi kérdések 1985. 4. szám . 61-71
- Szláv etimológiák (*smegnヒti/*smęgnヒti, *marati, *o(b)poka) // Etimológia 1985. M.: Nauka, 1988. P. 10-16.
- Etimológiai jegyzetek (*kruliti, *tuskati/*tyskati) // OLA 1982. M.: Nauka, 1985. S. 281-285
- Szláv etimológiák (*luna / *lun'a, *setnъjъ és *sotiti, *stopьnъkъ, *telm- / *tolm-/ *tъlm-, *trek- / *trok- / *trak-, *tronъka, *zヒbbl) // Etimológia 1983. M .: "Nauka", 1985. S. 20-30.
- Szláv etimológiák (*krek-/*krok-, *sold-/*sъld-) // OLA 1981. M.: Nauka, 1984. S. 282-291.
- Szláv etimológiák (*korda, *moldъjь, *pelti, *peljヒ és *pelti, *pelvヒ) // Etimológia 1981. M .: Nauka, 1983. P. 3-16
- Kurkina L. V. A déli szlávok kialakulásának néhány kérdése E. Kopitar pannóniai elméletével kapcsolatban // Nyelvtudományi kérdések No. 3. M., 1981 . 85-97
- Délszláv nyelvek protoszláv lexikális dialektikái (szláv *mаrsiti, *šupъ, šuplь, szlovén. kópiti, miljâva, snúditi se, vada, végati, vezniti, Bolg. ošćela, škrge // Etimológia 1979. 1981. P. 15-28
- Szláv etimológiák (*še-mьreti, *sko-vьrěti, *ša-vьrěti, *skomud-/*ščemъd-, *sko-vьrga, šebol-) // OLA 1979. M.: Nauka, 1981. P. 331- 337
- A hegydombormű nevei (a délszláv nyelvek anyagán) // Etimológia 1977. M .: "Nauka", 1979. P. 39-54
- Szláv etimológiák (ukrán pihur, szlovén szmogor, voleki, ríbast, skólke, čužje, szláv *ręb-/*rヒb-, *pel-/*pelv-) // Etimológia 1971. M .: "Nauka" , 1973. S. 87-92
- Szlovén-keletszláv lexikális kapcsolatok // Etimológia 1970. M .: "Nauka", 1972. P. 91-102
- A szláv nyelvű utak és ösvények egyes neveivel kapcsolatos megfigyelésekből // Etimológia 1968. M .: "Nauka", 1971. P. 92-106.
- Mocsarak nevei szláv nyelven // Etimológia 1967. M .: "Nauka", 1969. P. 129-144
Linkek
Jegyzetek
- ↑ Archivált másolat . Letöltve: 2019. január 5. Az eredetiből archiválva : 2019. január 5..
- ↑ Etimológiai és Névtani Tanszék | Orosz Nyelv Intézet. V. V. Vinogradov RAS . Letöltve: 2019. január 5. Az eredetiből archiválva : 2020. július 26.
- ↑ Akadémiai Tanács | Orosz Nyelv Intézet. V. V. Vinogradov RAS . Letöltve: 2019. január 5. Az eredetiből archiválva : 2018. október 6..
- ↑ Kurkina, Lyubov Viktorovna - A protoszláv nyelv nyelvjárási szerkezete a délszláv szókincs szerint: disszertáció ... Filológia doktora: 01.02.10 - RSL keresés . Letöltve: 2019. január 5. Az eredetiből archiválva : 2019. január 5..
 |
| |||
|---|---|---|---|---|