Falu | |
Kuzgovo | |
---|---|
fej Ҡyҙғау tat. Kuzgau | |
55°53′22″ s. SH. 54°03′52″ K e. | |
Ország | Oroszország |
A szövetség tárgya | Baskíria |
Önkormányzati terület | Krasznokamszkij |
községi tanács | Novokabanovszkij |
Történelem és földrajz | |
Időzóna | UTC+5:00 |
Népesség | |
Népesség | ↘ 238 [1] ember ( 2010 ) |
Nemzetiségek | Baskírok, Teptyarok a tatárokból |
Hivatalos nyelv | baskír , orosz |
Digitális azonosítók | |
Irányítószám | 452941 |
OKATO kód | 80237830002 |
OKTMO kód | 80637430106 |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Kuzgovo ( bask. Ҡyҙғau , tat. Kuzgau ) egy falu az Orosz Föderációhoz tartozó Baskír Köztársaság Krasznokamszkij kerületében . A Novokabanovsky Falusi Tanács része .
Távolság: [2]
Kuzgovo falu története Staronagaevo faluhoz kapcsolódik. falu St. Nagaevót a Garey volost birtokai alapították a 17. században. Az első telepes, Nugai nem szerepel a forrásokban, de régebben ez a név nem volt ritka itt. Ebbe a faluba tatárokból teptyárokat telepítettek a 7197-es (1689-es) takarékemlékezet szerint, amelyet I.A. ufai kormányzó adott nekik. Tolsztoj. Apszaljam Murszalimov volt az első ember, aki elköltözött a temetőből. 1762-ben 7 Teptyar lélek élt. Az 5. revízióig 8 férfi lélek volt. 48 háztartásban 271 baskír élt. 1834-ben 713 votchinnik, 84 pótdíj volt. 1866-ban Staronagaevo falu lakói kifejezték azt a szándékot, hogy egy új helyre, Kuzgauba költözzenek, ahol Kuzgovo településük a folyó közelében keletkezett. Dugout (Dimlү). A lakosság összetétele vegyes volt, baskírok és teptyarok is éltek, később az újkorban tatárok.
A régi idősek elbeszélései szerint Kuzgovóban egy mecset is volt. a falu lakosságának többsége a szunnita iszlámot vallotta. Hogy mikor volt a mecset, arról nincs információ, de van információ arról, hogy a bolsevikok lerombolták, az ateizmus felszentelésével foglalkoztak.
A faluban két temető található.
Népesség | ||
---|---|---|
2002 [3] | 2009 [3] | 2010 [1] |
284 | ↗ 299 | ↘ 238 |
A 2002-es népszámlálás szerint az uralkodó nemzetiség a tatárokból származó teptyarok, baskírok (72%) [3] .