Kossern

Falu
Kossern
Kosarnya
Cossern
Kosarnja
51°08′11″ s. SH. 14°17′04″ hüvelyk e.
Ország  Németország
föld Szász Szabad Állam
Terület Bautzen
Történelem és földrajz
Négyzet 1,65 km²
Középmagasság 260 m
Időzóna UTC+1:00 , nyári UTC+2:00
Népesség
Népesség 83 [1]  ember ( 2011 )
Nemzetiségek Lusatiak , németek
Digitális azonosítók
Telefon kód +49 35930
Irányítószám 01877
autó kódja BZ
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Kossern vagy Kosarnya ( németül  Cossern ; v.-lugs. Kosarnja ) egy falu Németországban , Felső -Lausitföldön . Doberschau - Gausig község része, a szászországi Bautzen járásban . Drezda közigazgatási körzetétől függően .

Földrajz

A község lakóházak építésű utcaszerkezetű. Északon Demitz-Tumitz község Mjedźojz (Medewitz) falujával , keleten Huska (Huska, Gaußig) és délen Nowa Ves faluval határos [2] .

Történelem

Először 1355-ben említik Coserin néven [ 3] .

1934 és 1994 között a falu Naundorf község része volt, 1994 és 1999 között Gausig községben. 1999 óta Doberschau-Gausig [3] önkormányzatához tartozik .

A község nem része a " Lauzsi településrésznek ".

Népesség

Arnosht Muka "Dodawki k statisticy a etnografiji łužickich Serbow" statisztikai munkája szerint 1884-ben 179 ember élt (ebből 90 szerbolusán (50%)) [4] . A lakosok többsége evangélikus .

A hivatalos nyelv a helységben a német mellett a felsőlausi nyelv is .

Népesség évek szerint
(Forrás: Cossern/ Kosarnja, Historischen Ortsverzeichnis von Sachsen )
183418711890191019252011
11015815619118583

Jegyzetek

  1. Kleinräumiges Gemeindeblatt für Doberschau-Gaußig Archivált : 2016. március 4. a Wayback Machine -nél . Statistisches Landesamt des Freistaates Sachsen, 2014. szeptember, abgerufen 2. 2015. február
  2. Jenička serbska karta w syći. Die einzige sorbische Karte im Netz . Letöltve: 2019. január 2. Az eredetiből archiválva : 2019. március 27.
  3. 1 2 Cossern/ Kosarnja archiválva : 2019. január 2. a Wayback Machine -nél , Historischen Ortsverzeichnis von Sachsen
  4. Ernst Tschernik: Die Entwicklung der sorbischen Bevölkerung. Akademie-Verlag, Berlin 1954, str. 52

Linkek