Copa (elszámolási egység)

A stabil verziót 2022. június 10-én nézték meg . Ellenőrizetlen változtatások vannak a sablonokban vagy a .

A kopa ( fehéroroszul kapa , ukrán kopa , lengyelül kopa , lat.  sexagena  - 60) valami 60 darabnak megfelelő elszámolási egység . A cseh eredetű fogalom ( cseh. kopa  - egy csomó). A cseh érme – a prágai grosz – kelet-európai forgalmazásával együtt  60 egység valaminek a neve lett, hiszen 60 prágai grosyt 1 prágai hrivnya 775 ezüsttel (253,17 g) tettek egyenlővé. Ez a fogalom különösen széles körben terjedt el a Litván Nagyhercegségben , majd később benLengyelország . Használták a "polkopy" fogalmát is, ami 30 egységet jelent. Mivel a prágai grosz nagyon népszerű érme volt Európában, a prágai hrivnya nemzetközi pénz- és súlyegységgé vált.

A zsaru eleinte csak egy pénzsúlyú számegység volt, amely megegyezett a rubellel , a polkópy pedig fele volt , mivel ezüsttartalmát tekintve 1 a prágai hrivnya közel állt a novgorodi hrivnyához és a tatár somhoz [1]. , amelyek akkoriban Oroszországban közös számviteli egységnek számítottak. [2]

A prágai groszki ezüsttartalmának a 14. század első felétől kezdődő fokozatos csökkenésével összefüggésben ezek mennyisége is fokozatosan emelkedett egy rubelben. A 14. század végén 96 groszy volt a rubelben, 1432-ben pedig 100 groszy. Ekkor végül kialakult a számviteli rubel digitális tartalma - 100 groszy. A zsaruk digitális tartalma sokáig változatlan maradt - 60 fillér. A 16. században egy kopa 60 litván , 75 lengyel krajcárnak vagy 2 tallérnak felelt meg . Ezért valószínűleg a zsaru univerzális numerikus egységgé vált [3] , amelyet egészen a XIX.

A pénz mellett teljesen más dolgokat is zsaruknak tekintettek, például a „zsaru kévéket” - 60 kévéket . Ezzel kapcsolatban a meghatározott számlálóegységet („kopa kévék”) a 20. század közepéig használták, különösen Ukrajnában, ahol a félforrások töredékegysége is volt ( pіvkopi , 30 kévé).

Jegyzetek

  1. Shtalenkov I. A hrivnya fizetési sávjai a monetáris forgalomban ON // Bank Bulletin. - 2006. - 02. szám - S. 26-30.
  2. Gruzitsky Y. A hitelkapcsolatok alakulása a Litván Nagyhercegségben a XIII-XVII. században. // Bankközlöny. - 2000. - 28. sz. - S. 38-40.
  3. Rjabcevics V. N. Fehéroroszország pénzforgalma a XV végén - kedd. 17. század harmada - Mn. , 1995. - S. 272.