Szerb Alkotmánybíróság

Szerb Alkotmánybíróság
Szerb. A Szerb Köztársaság törvényszéke
Kilátás Alkotmánybíróság
Joghatóság Szerbia
Az alapítás dátuma 1963. április 9. ( 2006 -tól a már független állam bíróságaként)
Összetett a bírákat az elnök, a parlament és a semmítőszék választja
Élettartam 9 év
tagok tizenöt
Menedzsment
Elnök Sznezhana Markovics
hivatalba lépett 2020. január 26
Konferencia terem
Az Alkotmánybíróság épülete
Elhelyezkedés Belgrád
Cím Belgrád , Sándor király körút 15
Koordináták 44°48′37″ é. SH. 20°28′01″ K e.
Weboldal
http://www.ustavni.sud.rs/  (szerb)

A Szerbiai Alkotmánybíróság ( szerbül Ustavni sud Republike Srbije ) egy független hatalmi intézmény Szerbiában , amely kívül esik a hatalmi ágak szétválasztásának általános rendszerén , amely garantálja az alkotmány tiszteletben tartását és betartását . Az Alkotmánybírósághoz magánszemélyek és jogi személyek, politikai szervezetek, szakszervezetek stb. nyújthatnak be kérelmet. Szükség esetén a Bíróság határozatait az ország kormánya biztosítja.

Történelem

Szerbia Alkotmánybírósága 1963. április 9-én jött létre, amikor az ország a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság egyik köztársasága volt . Az alkotmányosság és a törvényesség védelme érdekében hozták létre, az 1963-as republikánus alkotmánynak megfelelően. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényt ugyanazon év december 25-én fogadták el . Meghatározta a tevékenységi kört és a jogi döntéseket. A Bíróság 1964. február 15-én kezdte meg munkáját . Szerbia alkotmányának 1990 -es kihirdetéséig az Alkotmánybíróság hatalmi ágak szétválasztása nélkül működött. Akkor az Országgyűlés volt a legfelsőbb államhatalmi szerv. Az Alkotmánybíróság fennállásával és működésével hozzájárult az alkotmányos alapelvek és a törvényesség megőrzéséhez és betartásához [1] .

A Szerbiai Alkotmánybíróság gazdag könyvtári gyűjteményekkel rendelkezik. Az Igazságügyi Könyvtár közvetlenül a Bíróság megalakulása után kezdte meg tevékenységét. Az ország egyik jogi szakkönyvtára, amely az alkotmányjogi irodalom gyűjtéséért, tárolásáért és katalogizálásáért felelős. A könyvtár nagy mennyiségű monográfiát, folyóiratot, dokumentumgyűjteményt vezet, valamint rendelkezik elektronikus jogi aktus adatbázissal is. Alapjainak egy része a 19. századból származik. Az Alkotmánybíróság Könyvtára együttműködik a Belgrádi Városi Könyvtárral és a Szerbiai Nemzeti Könyvtárral.

Összetétel

A szerbiai alkotmánybíróság 15 bíróból áll, akiket 9 évre választanak meg. 5 bírót az ország elnöke , 5 bírót a közgyűlés , a maradék 5 bírót a Legfelsőbb Semmítőszék választja ki közgyűlésen. A Bíróság tagjelöltjének legalább 40 éves jogi szakembernek kell lennie, és legalább 15 éves jogi gyakorlattal kell rendelkeznie. Egy bíró legfeljebb kétszer választható. A választás után a bírák esküt tesznek a közgyűlés elnöke előtt. A bírói mandátum a választást követő 9 év elteltével, vagy nyugdíjba vonuláskor, vagy felelősségre vonás következtében jár le. A bíró nem tölthet be más közhivatalt, és nem folytathat más tevékenységet, kivéve a szerbiai jogi karon végzett tanítást. Az Alkotmánybíróság bírái bírói mentelmi jogot élveznek.

A bíróság összetétele 2013. január 22-én [2] :

A Bíróság elnökei (1963 óta):

Hatalmak

Szerbia Alkotmánybírósága a következő kérdésekben dönt:

Jegyzetek

  1. ↑ Az udvar története az alapítástól  . Letöltve: 2016. április 11. Az eredetiből archiválva : 2013. február 5..
  2. ↑ Bíró  (szerb.) . Hozzáférés dátuma: 2013. január 22. Az eredetiből archiválva : 2013. február 5.

Linkek