| Kozlowski Péter | |
|---|---|
| német Koslowski Péter | |
| Születési dátum | 1952. október 2. [1] |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | 2012. május 15- én [2] (59 évesen)vagy 2012. május 11- én [3] (59 évesen) |
| A halál helye | |
| Ország | |
| Munkavégzés helye | |
| alma Mater | |
| Díjak és díjak | |
Peter Kozlowski ( 1952. október 2. [1] , Göttingen , Alsó-Szászország [3] - 2012. május 15. [2] vagy 2012. május 11. [3] , Amszterdam [3] ) - német filozófus és közgazdász , a filozófia specialistája menedzsment és szervezés, valamint a modern filozófia története.
Peter Kozlowski a tübingeni és a müncheni egyetemen , valamint a Virginia Polytechnic Institute -ban ( USA ) tanult. 1979-ben PhD fokozatot szerzett a Müncheni Egyetemen Hermann Krings és Robert Spaemann irányítása alatt végzett kutatásokért . Ott egy évvel később közgazdász oklevelet kapott, majd 1979-től 1985-ig kutatóként dolgozott a Filozófiai Karon.
1985-től 1987-ig Kozlowski filozófia és politikai gazdaságtan professzorként dolgozott, valamint a Witten-Herdecke Egyetem ( németül: Universität Witten / Herdecke ) Alaptudományi Karának vezetője, 1987-2004 között pedig ott dolgozott. a filozófia és a politikai gazdaságtan szabadúszó professzoraként. 2004 óta az Amszterdami Szabadegyetemen a filozófia, különösen a menedzsment- és szervezetfilozófia, valamint a filozófiatörténet professzora .
Müncheni tanulmányai óta Kozlowski a K.St.V. diákszervezet tagja. Rheno-Bavaria München" a Német Katolikus Diákszervezetek Szövetsége. 1987-ben a hannoveri Filozófiai Kutatóintézet főigazgatójává választották , ezt a pozíciót 2000-ig töltötte be. 1997 és 2003 között a hannoveri Expo 2000 kiállításon bemutatott Discourse of World Religions projektet irányította . 2002 és 2003 között Kozlowski vendégtudósként és tanácsadóként dolgozott az indianapolisi Liberty Foundationnél (USA). 2003-2004 között a torinói ( Olaszország ) Nemzetközi Gazdaságkutató Központ kutatója volt .
1998-ban Peter Kozlovsky megkapta a Moszkvai Pedagógiai Egyetem és az A. I. Herzenről elnevezett Orosz Állami Pedagógiai Egyetem díszdoktora címet . 2001-ben a Német Szövetségi Köztársasági Érdemrend szalagján kereszttel tüntették ki [4] . Elnöke volt a Német Filozófiai Társaság Etikai és Vállalkozási Kultúra Fórumának.
Peter Kozlowski és "A kapitalizmus etikája" című munkája, amely először 1982-ben látott napvilágot, Németországban az elsők között emelte ki a vállalkozás etikáját, mint önálló tudáságat [5] . Kozlowski azzal érvelt, hogy az "etika" fogalmának újjáéledése az 1970-es évek válságának eredménye, és a posztmodern társadalom reakciója a világ végességéről és a korlátozott erőforrásokról szóló nyilvánosan kifejtett gondolat megvalósítására [6] . Szívesen beszélt a politikai gazdaságtan és az „etikus közgazdaságtan” analógiáiról: ez utóbbi nemcsak az általános normatív kérdések megválaszolására szolgál, hanem arra is, hogy etikai elemeket vigyen be a termelés, a kereslet és az árrendszer kapcsolatának pozitív elemzésébe. [7] . Kozlowski az üzleti etika három funkcióját emelte ki [8] :
Filozófiai szempontból Peter Kozlowski Friedrich Schleiermacher és Wilhelm Dilthey hermeneutikájára , valamint Gustav von Schmoller ebből következő új történelmi iskolájának közgazdasági elméletére támaszkodott . A gazdaságot a kultúra, a politika vagy a jog mellett az általános közélet egyik aspektusaként határozták meg. Az üzleti etika valójában csak a kereskedelemnek az élet más területeire gyakorolt mellékhatásain alapult [9] . Az erkölcsi javak meghatározása a rendszer magasabb elemeiből származott:
"A természetjog egyik alapvető rendelkezése az, hogy a javakat nem lehet elvként vagy árként kifejezni, hanem a dolgok természetének tökéletességének megtestesüléseként fejeződnek ki a lét összességének hatása alatt."
Eredeti szöveg (német)[ showelrejt] Es ist eine der Grundeinsichten des Naturrechts, dass das Gute nicht in einem Prinzip oder Wert ausgedrückt werden kann, sondern unter Berücksichtigung der Totalität der Wirklichkeit als die Verwirklichung Naturimmen der vollkommenten. — Peter Koslowski: Stichwort „Wirtschaftsethik“, in: Annemarie Pieper, Urs Turnherr: Angewandte Ethik, Beck, München 1998, 197-218, 203A gazdaság az erőforrások helyes elosztásáról való információszerzés egyik módja volt, a célok megválasztását pedig etikai kérdésnek tekintették [10] . Tartalmi szempontból Kozlowski a gazdasági etikát deontológiai etikának tekintette, amelyet egyrészt Kant , másrészt Max Scheler értéketikája vezérel .
A gazdasági együttélésben Kozlowski a történelmi és modern társadalmak figyelembevételével három csereformát emelt ki: a társadalmilag meghatározott csere a családban, a csere a piacokon és a kényszerű csere. A fő kérdésnek annak meghatározását tartotta, hogy a csere milyen formája milyen mértékben testesül meg a valóságban. A civilizáció fejlődése során az individualizmus pozíciója jelentősen megerősödött, különösen a felvilágosodás időszakában . Ez pedig a piac dominanciájához vezetett a modern társadalomban a csere egyéb formáival szemben. A kapitalizmusban Kozlowski szerint három meghatározó szerkezeti jellemző van: a magántulajdon , a profitvágy és a kereskedelmi tranzakciók összehangolása a piacon.
A közgazdasági modellek alapjául szolgáló hipotézisek, amelyek a piacot a legmagasabb teljesítményre vezető intézményként mutatják be, a gyakorlatban tarthatatlannak bizonyultak. Emellett meglehetősen nagy számú termelő és fogyasztó van, akiknél az alkalmazkodás pénz- és időveszteség nélkül valósul meg, és a piac működési költségek nélkül működik . A gyakorlatban olyan mechanizmusokra volt szükség, amelyek kompenzálják az ideális feltételektől való eltéréseket. Így a megbízhatóság és a bizalom nevelkedett a kereskedelmi hagyományokban. A jól bevált etikai szabályok megléte esetén azonban van egy „kidobott” probléma: minél nagyobb a piac és minél kisebb a társadalmi kontroll, annál nagyobb a veszélye annak, hogy az egyének a társadalom rovására indokolatlanul gazdagodnak. Ebben Kozlowski olyan dilemma-helyzetet látott („ fogolydilemma ”), amelyet az elégtelen információ és így az ésszerű bizonytalanság miatt nehéz leküzdeni. A piac kudarca mellett az etika kudarca is valószínű [10] . Az egyetlen kiutat az a hit jelentette, hogy a kívülről meghatározott értékek, mint például a vallás, a természetjog vagy a szabályozó elvek (Kant), etikus magatartásra késztetik az egyéneket.
Az üzleti etika, mint alkalmazott normatív etika a gazdaság és a társadalom koordinációjának javításának eszköze.
"Az alkalmazott üzleti etika elemzi, bírálja és megfogalmazza az áruk és áraik érdemeit vagy preferenciáit, valamint azokat a feladatokat, amelyeket a gazdasággal kapcsolatos és a magánvállalkozásokban dolgozóknak teljesíteniük kell."
Eredeti szöveg (német)[ showelrejt] Die angewandte Wirtschaftsethik analysiert, kritisiert und formuliert diejenigen Tugenden oder Präferenzen für Güter und Werte und diejenigen Pflichten, die für Menschen, die in der Wirtschaft und in Wirtschaftsunternehmen arbeiten,. — Peter Koslowski: Stichwort „Wirtschaftsethik“, in: Annemarie Pieper, Urs Turnherr: Angewandte Ethik, Beck, München 1998, 197-218, 213Az üzleti etika feladata, hogy kijelölje a tisztességes állapot és a tisztességes csere határait. Célszerű a gazdasági racionalitást követni. Ebben az összefüggésben tilos a rossz kimenetelhez vezető torzulás, például tisztességtelen verseny , vesztegetés vagy korrupció , csakúgy, mint minden más gyakorlat és struktúra, amely negatívan befolyásolja az erőforrások elosztását. Etikai szempontból becsületesen cselekszenek azok, akik nem hajlandók a piac fejlődését akadályozó módon cselekedni. A tisztességes csere a termék és az ár összeegyeztetését jelenti, vagyis a tisztességes árak elérésének ésszerű határait, amelyek a kereskedelmi tranzakció kölcsönös jövedelmezőségét eredményezik. Az aránytalan árakon keresztül megvalósuló piaci erő felhasználása vagy a termék minőségével kapcsolatos spekuláció ebben az értelemben szégyenteljes cselekedetnek minősül.
A vállalkozói etika, mint előíró tudományág a jog vezető szerepét tölti be, amelyben a normatív hiedelmeket kodifikálják, hogy azok kényszerrel is biztosítsák érvényesülésüket [11] .
Peter Kozlowski aktívan részt vett a Szociális Piacgazdaság programban. A promóciók részeként dolgozott, támogatva a "A szociális piacgazdaság jobbá teszi... hiszen ez egy emberséges arcú kapitalizmus" gondolatot.