| önkormányzati terület | |||||
| Kingiseppsky kerületben | |||||
|---|---|---|---|---|---|
|
|||||
| 59°24′38″ s. SH. 28°42′15″ K e. | |||||
| Ország | Oroszország | ||||
| Tartalmazza | Leningrádi régió | ||||
| Magába foglalja | 2 városi és 9 vidéki település | ||||
| Adm. központ | Kingisepp | ||||
| kerületi vezető | Antonova Elena Genrikhovna | ||||
| Adminisztráció vezetője | Zapalackij Jurij Ivanovics | ||||
| Történelem és földrajz | |||||
| Az alapítás dátuma | 1927 | ||||
| Négyzet |
2907,14 [1] km²
|
||||
| Időzóna | MSK ( UTC+3 ) | ||||
| Legnagyobb városok | Kingisepp , Ivangorod | ||||
| Népesség | |||||
| Népesség |
↗ 84 937 [2] ember ( 2021 )
|
||||
| Sűrűség | 29,22 fő/km² (7. hely) | ||||
| Nemzetiségek | Oroszok , Izhora , Vod , Finnek | ||||
| Vallomások | ortodox , evangélikus | ||||
| Digitális azonosítók | |||||
| Telefon kód | 81375 | ||||
| OKTMO kód | 41 621 000 | ||||
| Hivatalos oldal | |||||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||||
Kingisepp önkormányzati körzet [3] egy község a Leningrádi régió délnyugati részén . A közigazgatási központ Kingisepp városa .
1927-ben alakult. Történelmileg megelőzte a Leningrádi (korábban Petrográd , Szentpétervár ) tartomány Kingisepp (korábban Jamburg ) kerülete , amelyet 1783-ban hoztak létre.
Szegélyek:
Északnyugat felől a régió területét a Finn-öböl mossa .
A körzet közigazgatási központja és Szentpétervár távolsága 145 km [4] .
A kerület területe sík domborzatú , abszolút magassága 0-150 méter tengerszint feletti magasságban van. A Luga-öböltől keletre található a Szojkinszkaja-felvidék , a nagy folyók völgyeiben pedig síkságok (Luga és Plyusskaya). A Balti-Ladoga párkány (glint) halad át a régió területén . A régió területén foszforitok , építési homok, üveghomok, kovaföld (koptató) lerakódások találhatók.
A régió éghajlata mérsékelt kontinentális . A júniusi átlaghőmérséklet 17 o C, januárban - 8 o C. Az éves csapadék 550-700 mm. Az abszolút minimum hőmérséklet -43 o C, a maximum 32 o C.
A Luga és a Narva folyók áthaladnak a régión . A régióban található a Narva-víztározó is , a vele szomszédos területek mocsarasak.
A régió nyugati részén elsősorban gyep-podzolos, lápos és tőzeges, a Luga folyó völgyében hordalékos, keleten gyep-meszes, északon gyengén podzolos és közepesen podzolos talajok találhatók. A fő talajképző kőzetek a homok és a homokos vályog, a tőzeg, az agyag és a vályog.
A másodlagos nyár-nyírerdők dominálnak. Az elsődleges luc- és fenyőerdők viszonylag kis területet fednek le. Az erdősültség a régió déli részén magas, északi részén közepes. Jelentős területeket foglalnak el mezőgazdasági területek .
A környéken élő emlősök közül jávorszarvas , vaddisznó , nyúl , mókus , pézsmapocok , hód , farkas , mosómedve , róka . A madarak közül a siketfajd és a szürke fogoly . A Finn-öböl állatvilágát a helyi réce, vándorréce, fóka , fóka képviseli .
A kerület területén az alábbi kiemelten védett természeti területek találhatók:
A Kingisepp régió számos településének területét hivatalosan szennyezettnek ismerik el a csernobili atomerőmű balesete következtében , nevük a kormány által jóváhagyott "Radioaktív szennyezettségi övezetek határain belül található települések listája" a csernobili atomerőmű katasztrófája miatt" [5] . A Kingisepp régió területén a gombákban és bogyókban megnövekedett cézium-137 tartalom figyelhető meg [6] . Kisebb mértékben a laskagomba , a csiperkegomba , a gyöngyvirág , a tarka esernyőgomba , a mézgomba , a vargánya , a szürke evezős , a rókagomba , a fehér gomba halmoz fel céziumot . E tekintetben veszélyesebb a rusnya , a gomba , a tejgomba , a rózsaszín hullám , a zöldpinty . És a legaktívabban felhalmozódnak a nehézfémek és radionuklidok a vargánya , a lendkerekek , a disznók , a keserűfű , a lengyel gomba .
1783-ban Szentpétervár tartomány részeként megalakult a jamburgi körzet , és Jamburg megyei város lett . 1922-ben Kingiseppsky névre keresztelték.
1927-ben a Leningrádi körzet Leningrádi kerületének részeként megalakult a Kingisepp kerület, amely egyike lett annak a négy körzetnek, amelyre a Kingisepp kerületet felosztották.
A kerületben 22 019 fő élt, ebből vidéken 17 016 fő, ebből:
1930-ban a járások felszámolása kapcsán közvetlenül a régióba lépett. 1931 januárjában a megszűnt Kotelszkij járás területe a Kingisepp járás része lett. 1935 és 1940 között a Kingiseppsky kerület a Kingiseppsky kerület része volt , amely magában foglalta a Volosovsky és Osminsky kerületeket is.
1941 márciusában a Csernovszkij Községi Tanácsot a Kingiseppszkij körzetből az új Szlancevszkij körzetbe helyezték át [8] .
A Nagy Honvédő Háború idején a területet elfoglalták és jelentősen megsérült. A háború utáni években helyreállt a kerület gazdasága. Új lendületet adott a fejlődésnek, hogy az 1960-as évek elején megnyílt egy nagy vegyipari vállalat, a "Phosphorite" [9] .
1945-ben az Észt Szovjetunió Narva folyótól keletre eső területének egy részét ( Észt Ingermanland ) , beleértve Ivangorod falut is a körzetbe vonták . 1954 - ben Ivangorod városi rangot kapott . 1963-ban megalakult a Kingisepp vidéki körzet, amely magában foglalta az egykori Kingisepp, Volosovsky és Slantsevsky kerületek területét. 1965. január 12-én a Kingisepp vidéki járás körzetté alakult, a Volosovszkij járás ismét kivált összetételéből . 1965. november 3-án a Szlancevszkij kerületet elválasztották a Kingiseppszkij körzettől. A körzetben maradt 2 járási alárendeltségű város: Kingisepp és Ivangorod , valamint 14 községi tanács ( Bolshelutsky , Velikinsky, Kaibolovsky , Konnovsky, Kotelsky , Koshkinsky, Krakolsky, Kuzemkinsky , Kurovitsky , Nezhnovsky , Opolevsky , Pustomerzhsky , Udosolovsky). 1976-ban Kingisepp várost a területi alárendeltségű városok közé sorolták. Az 1990-es adatok szerint a körzetben 10 községi tanácsot jegyeztek be (Velikinszkij, Kurovitszkij, Udosolovszkij községi tanácsokat megszüntették; Konnovszkij, Krakolszkij községi tanácsokat beolvasztották Ust-Luga községi tanácsba ). 1992 februárjában Ivangorod városát regionális alárendeltségű városokká minősítették.
1994. január 18-án a Leningrádi Terület igazgatási vezetőjének 10. számú, „A Leningrádi Területi régiók közigazgatási-területi szerkezetének változásairól” szóló rendeletével [10] a közigazgatási-területi elnevezést. A „selsovet” egység Oroszország közigazgatási-területi egységének történelmileg hagyományos elnevezésére „voloszt” változott, így ben A körzet részeként 9 voloszt alakult (a Koskinszkij községi tanácsot megszüntették).
1996. április 17-én, a „Leningrádi régió közigazgatási-területi felépítéséről” szóló 9-OZ számú regionális törvény [11] elfogadását követően a Kingisepp járás önkormányzati státuszt kapott .
2006. január 1-jétől a 2004. október 28-i 81-oz területi törvénynek megfelelően "A Kingisepp községi körzet önkormányzata és az azon belüli települések határainak megállapításáról és megfelelő státuszának megadásáról" [ 12] . A járás részeként 2 városi és 9 vidéki település alakult ki, városi településként Kingisepp és Ivangorod városok a járás részei lettek .
A Kingisepp-vidéknek címere és zászlója van [13] .
A járás címerét a kerületi Képviselő-testület 2006. december 20-i 253-s számú határozatával hagyta jóvá. Heraldikai leírása így hangzik: „azúrkék (kék) mezőben hátulról látható arany nap (arckép nélkül) és egy sas repül feléje, kopaszba rakva, a végén ezüst fal kíséri. tömbökből és feketére festett, két torony skarlátvörös (piros) nyeregtetős, szélei és fekete lyukak mentén; a fal fölött jobbra futó hullámok formájában keskeny azúrkék véglet van.
A kerület zászlaját a kerületi Képviselő-testület 2006. december 20-i 254-s számú határozatával hagyta jóvá. Leírása így hangzik: „Kingisepp városrész zászlaja egy téglalap alakú kék tábla, melynek szélesség-hosszaránya 2:3, alsó szélén világosabb kék körvonallal kiemelt futóhullámok formájú díszt hordoz, ill. közel ezekhez a hullámokhoz egy fehér erődítmény képe, két toronnyal. az erődítmény felett repülő sárga sas látható; a tetőn - a sárga nap.
| Népesség | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1939 [14] | 1959 [15] | 1970 [16] | 1979 [17] | 1989 [18] | 2002 [19] | 2006 [20] |
| 43 111 | ↗ 48 995 | ↗ 53 672 | ↘ 34 580 | ↘ 34 081 | ↘ 20 408 | ↗ 81 400 |
| 2009 [21] | 2010 [22] | 2011 [23] | 2012 [24] | 2013 [25] | 2014 [26] | 2015 [27] |
| ↘ 80 704 | ↘ 78 183 | ↗ 78 329 | ↗ 79 149 | ↗ 79 237 | ↗ 79 656 | ↘ 79 647 |
| 2016 [28] | 2017 [29] | 2018 [30] | 2019 [31] | 2020 [32] | 2021 [2] | |
| ↘ 79 099 | ↘ 78 697 | ↗ 78 839 | ↘ 76 182 | ↘ 74 881 | ↗ 84 937 | |
1976 és 2006 között Kingisepp városa, 1992 és 2006 között Ivangorod városa nem volt a kerület része.
A körzet lakossága a Leningrádi régió teljes lakosságának 4,24%-a.
UrbanizációA járás lakosságának 70,14%-a városi területen él ( Ivangorod és Kingisepp városokban).
A tervek szerint egy 34,5 ezer lakosú új várost építenek Ust-Luga tengeri kikötőjének ( Krakolye falu ) közelében [33] .
Nemzeti összetételNemzeti összetétel szerint a lakosság túlnyomó többsége orosz. Kis számban élnek az izhorai és vodi őslakos finnugorok, valamint az ingerek .
DemográfiaA demográfiai helyzetet természetes népességfogyás jellemzi.
A Kingiseppsky községi körzet mint közigazgatási-területi egység 11 településre oszlik [34] , községként - 2006. január 1-től két városi és kilenc vidéki települést foglal magában [35] .
| Nem. | Település | közigazgatási központja | Települések száma _ | Népesség (fő) | Terület (km²) |
|---|---|---|---|---|---|
| egy | Ivangorod városi település | Ivangorod városa | 3 | ↗ 9870 [2] | 65,04 [1] |
| 2 | Kingisepp városi település | Kingisepp városa | 2 | ↗ 49 897 [2] | 44.02 [1] |
| 3 | Bolshelutskoe vidéki település | Kingisepp falu | 22 | ↗ 6754 [2] | 602,59 [1] |
| négy | Vistinsky vidéki település | Vistino falu | 19 | ↘ 1271 [2] | 200,30 [1] |
| 5 | Kotelszkoje vidéki település | Kotelsky falu | 44 | ↘ 3449 [2] | 377,70 [1] |
| 6 | Kuzemkinskoe vidéki település | Bolshoye Kuzemkino falu | tizennyolc | ↘ 1147 [2] | 203,60 [1] |
| 7 | Nyezsnovszk vidéki település | falu Nyezsnovo | 21 | ↗ 1299 [2] | 169,25 [1] |
| nyolc | Opolevszkij vidéki település | Opole falu | 22 | ↗ 3343 [2] | 221,56 [1] |
| 9 | Pustomerzhskoye vidéki település | Velyka Pustomerzha falu | tizennyolc | ↗ 3972 [2] | 520,77 [1] |
| tíz | Ust-Luga vidéki település | Ust-Luga falu | 12 | ↘ 2592 [2] | 388,60 [1] |
| tizenegy | Falileevsky vidéki település | Falileevo falu | 9 | ↗ 1343 [2] | 113,71 [1] |
A Kingisepp járásban 190 település található.
2001. december 13-án megszüntették Novijluck falut, Lesobirzha és Kaskolovka falvakat [37] .
A kerületben a helyi önkormányzati tevékenység az alapító okirat alapján történik, amelyet a „Kingisepp Községi Kerület” község Képviselő-testülete 2005. december 7-én kelt 13-s számú határozatával hagyott jóvá.
A kerületben a képviseleti hatalmat a Képviselő-testület gyakorolja. A járás minden településéről 2-2 képviselő van benne: a település vezetője és a települési képviselő-testület által soraiból választott képviselők közül egy. A Kerületi Képviselő-testület élén a kerületi vezető áll, akit a képviselő-testület tagjai közül választ. 2014. szeptember 24. óta a körzet vezetője Szergejev Alekszandr Ivanovics (ő a Kingisepp városi település vezetője is ).
A következő összehívástól módosul a Képviselő-testület megalakításának rendje. 25 képviselőből áll majd, akiket a kerület lakói választanak meg.
A végrehajtó hatalmat a kerületben a közigazgatás gyakorolja. Az adminisztráció vezetőjét 4 éves időtartamra a Képviselőtestület nevezi ki egy speciális versenybizottság által kiválasztott jelöltek közül, amelynek tagjait a kerület Képviselőtestülete és a Leningrádi Terület kormányzója nevezi ki . 2010. január 1- től 2014. december 31-ig a járási adminisztráció vezetője Viktor Evaldovich Geshele.
1 első helyettese, 3 helyettese és egy asszisztense van.
Az adminisztráció a következő osztályokból áll:
A terület túlnyomórészt ipari jellegű. A következő iparágak fejlődnek:
A ruhagyártás, vaskohászat , építőanyag gyártás is képviselteti magát.
A régió mezőgazdasága a tejtermesztésre specializálódott.
Fejlett kereskedelem. A nagy szövetségi és regionális láncok jelenléte a fogyasztói piac magas fejlettségi szintjét jelzi.
A régión a következő vasutak haladnak át:
A régió összes vasútja nem villamosított. 2009-2010-ben tervezik a Gatchina-Weimarn-Ust-Luga vonal villamosítását.
Az utasforgalmat a Szentpétervár - Ivangorod és a Szentpétervár - Weimarn - Slantsy elővárosi vonatok bonyolítják. A Gatchina - Ivangorod vonalon is 3 pár távolsági vonat közlekedik Szentpétervár-Tallinn és Moszkva - Tallinn .
A kerületen áthaladó utak [38] :
A környéken a buszközlekedést képviselik:
Az autóbuszos személyszállítást elsősorban két vállalkozás végzi:
Ust-Luga kikötője Oroszország egyik legdinamikusabban fejlődő kikötője .
A környéken a következő múzeumok és erődök találhatók:
A területen számos történelmi birtok és park található:
A régió településein is nagy számban találhatók templomok és kápolnák.
| A leningrádi régió Kingisepp önkormányzati körzete | ||
|---|---|---|
| ||