Kefe (eyalet)

Kefe vagy Kafa eyalet (más néven Kefin beylerbeyism ; lásd: Eyalet-i Kefe, tour. Kefe Eyaleti) - az Oszmán Birodalom eyaletje 1588-1774 - ben , a kefin szandzsák státuszának emelésével és több félexklávhoz való csatlakozásával jött létre . szandzsák vagy raya státuszt kapott (Bender, Ackerman) [1] . A Fekete-tenger északi partja mentén terült el , több félexklávéval együtt . A fej a Belerbey címet viselte. Az eyalet magában foglalta a Krím déli partját . Az eyalet közvetlen oszmán fennhatóság alatt állt, külön a Krími Kánságtól. [2] Fővárosa Kefe (Kafa – mai Feodosia ) városa volt.

Történelem

Kafa és a környező területek először a genovaiak felett aratott 1475 -ös győzelmet követően kerültek az Oszmán Birodalom birtokába , majd egy szandzsákot hoztak létre Kafában [2] .

Az Eyalet Kefe 1558 - ban alakult Beylerbey néven [3] . A 17. században Evliya Chelebi feljegyzései szerint az eyalet szandzsákjait "a szultán által kinevezett kormányzók uralták , nem pedig a kán " [4] . 1774 - ben az eyalet a Kyuchuk-Kainarji békeszerződés következtében rövid időre a független krími Kánsághoz kapcsolódott [5] , de magát a Kánságot már 1783 -ban teljesen az Orosz Birodalomhoz csatolták . [6]

Az eyalet gazdaságtana

Az eyalet gazdaságának alapja az anatóliai városok és Európa közötti közvetítő kereskedelem volt. Buharai, perzsa, ukrán, olasz és anatóliai kereskedők érkeztek ide. A legtöbb hajó Isztambulból és Galatából, Trebizondból, Azovból, Sinopból és Izmitből érkezett ide. Ezek kis hajók voltak, amelyek átlagosan három-öt kereskedő rakományát szállították. A legtöbb importáru Isztambulból, Bursából, a Fekete-tenger déli régiójából – Trebizondból, Sinopból, Isztambulból, valamint Közép-Anatóliából – Ankarából, Sivrigisarból, Beyshegirből, Usakból és Gördesből származott.

Kafa Trebizondból is kapott árut, főleg bort, mogyorót, hajóárbocot. Közép-Anatóliából Kafába a pamutszövet jelentette a fő exportcikket, ezt követte az ankarai moher és rizs, a beysegiri ópium, Usakból és Gördesből a szőnyegek. Az Égei-tenger térségéből Kafa kapott olajokat, olívaolajat, babot, mazsolát, bort és ecetet. A bursai kereskedők selymeket, szőnyegeket és festékeket hoztak. Szarvasmarhát, juhot és lovat, hámokat, tatár íjakat, nyilakat, kazanyi bőrt is eladtak délre a Kafán keresztül.

Kafa volt a déli áruexport fő kikötője. Gabonát, lisztet, szalonnát, derített vajat, sajtot és mézet exportáltak a Krím-félszigetről és a kubai sztyeppéről Kafán át Isztambulba. A gabonatermelés növelése és a piaci igények kielégítése érdekében a Krími Kánság arisztokráciája mezőgazdasági munkástelepeket hozott létre a sztyeppei övezetben, amelyek orosz foglyokból álltak, akik exportra termeltek gabonát. Kafa, valamint a tőle függő Azov, Kercs, Taman és Kopi kikötői voltak a rabszolgavásárlás fő piacai, amelyeket a krími és a nógai tatárok a moszkvai és lengyel területeken végrehajtott razziák során elfoglaltak. Európa legnagyobb portyázó gazdasága a Krímben jött létre . Általában a foglyokat Tamanból Kafába hozták, ahol anatóliai kereskedők által a Krímbe hozott szövetekre cserélték ki őket.

A Don torkolatánál folyó tokhalhalászat és a kaviártermelés szintén fontosak voltak ezen eyalet gazdasága szempontjából, amely Isztambulba és Kis-Ázsia eyaletébe szállította őket. A velenceiek és a genovaiak először lisztet, halat és kaviárt exportáltak Olaszországba, de idővel ennek nagy része a növekvő Isztambulba kezdett befolyni, az olasz államok pedig felhalmozott tőke kölcsönvételével kezdtek uzsorás tevékenységet folytatni a növekvő spanyol gyarmat intézményeinek támogatására. Birodalom. Kapcsolataik a krími kereskedelemmel a 15. század végére megszűntek. Az oszmán állam a kifogott halak 10%-át megtartotta.

Közigazgatási felosztások

Az eyalet szandzsákjai 1700-1730 között: [7]

1. Szandzsák pasa ( Feodosia )
2. Sanjak Akkerman ( Belgorod-Dnyesztrovszkij )
3. Sanjak Bender ( Bender )
4. Sanjak Achu (Temryuk)
5. Sanjak Zane
6. Sanjak Kynburun ( Kinburn )

Lásd még

• Krím története

Jegyzetek

1. ↑ https://web.archive.org/web/20120503041726/http://turuz.info/Turkoloji-Tarix/293-Osmanli%20Yonetiminde%20Kirim-1600-1774%20%28Omer%20Iziyik%28%28mir -2007%29.pdf
2. ↑ 1 2 A krími tatárok  a Google Könyvekben Írta: Alan W. Fisher
3. ↑ Nejat Göyünç, Osmanlı Devleti'nde Taşra Teşkilâtı (Tanzimat'a Kadar), Osmanlı , Cilt 6: Teşkilât, Yeni Türkiye Yayınları, Ankara, 1999, ISBN 975-9-678 , p. 77.   (tur.)
4. ↑ Az európai, ázsiai és afrikai utazások narratívája a ..., 1. kötet  a Google Könyvekben Írta: Evliya Çelebi , Joseph von Hammer-Purgstall
5. ↑ Az Oszmán Birodalom enciklopédiája a  Google Könyvekben Írta: Ágoston Gábor, Bruce Alan Masters
6. ↑ Az Oszmán Birodalom enciklopédiája a  Google Könyvekben Írta: Ágoston Gábor, Bruce Alan Masters
7. ↑ Orhan Kılıç, XVII. Yüzyılın İlk Yarısında Osmanlı Devleti'nin Eyalet ve Sancak Teşkilatlanması, Osmanlı , Cilt 6: Teşkilât, Yeni Türkiye Yayınları, Ankara, 1999, ISBN 975-09-928 , p. 92.   (tur.)

Irodalom

• Nedelkin E.V. Kefe oszmán tartomány a 15. század végén - a 16. század első felében. // IV Bakhchisaray tudományos olvasmányok E. V. Veymarn emlékére (Bakhchisaray, 2015. szeptember 8-9.). Jelentések és közlemények kivonata / szerk.-összeáll. D. A. Moiseev, O. M. Sztojkova. - Bakhchisaray, 2016. - S. 19-20.