Eyalet | |||||
Kefe | |||||
---|---|---|---|---|---|
Eyalet-i Kefe túra. Kefe Eyaleti | |||||
45°02′ s. SH. 35°22′ K e. | |||||
Ország | |||||
Adm. központ | Feodosia | ||||
Történelem és földrajz | |||||
Az alapítás dátuma | 1568 | ||||
Az eltörlés dátuma | 1774 | ||||
|
|||||
Kefe vagy Kafa eyalet (más néven Kefin beylerbeyism ; lásd: Eyalet-i Kefe, tour. Kefe Eyaleti) - az Oszmán Birodalom eyaletje 1588-1774 - ben , a kefin szandzsák státuszának emelésével és több félexklávhoz való csatlakozásával jött létre . szandzsák vagy raya státuszt kapott (Bender, Ackerman) [1] . A Fekete-tenger északi partja mentén terült el , több félexklávéval együtt . A fej a Belerbey címet viselte. Az eyalet magában foglalta a Krím déli partját . Az eyalet közvetlen oszmán fennhatóság alatt állt, külön a Krími Kánságtól. [2] Fővárosa Kefe (Kafa – mai Feodosia ) városa volt.
Kafa és a környező területek először a genovaiak felett aratott 1475 -ös győzelmet követően kerültek az Oszmán Birodalom birtokába , majd egy szandzsákot hoztak létre Kafában [2] .
Az Eyalet Kefe 1558 - ban alakult Beylerbey néven [3] . A 17. században Evliya Chelebi feljegyzései szerint az eyalet szandzsákjait "a szultán által kinevezett kormányzók uralták , nem pedig a kán " [4] . 1774 - ben az eyalet a Kyuchuk-Kainarji békeszerződés következtében rövid időre a független krími Kánsághoz kapcsolódott [5] , de magát a Kánságot már 1783 -ban teljesen az Orosz Birodalomhoz csatolták . [6]
Az eyalet gazdaságának alapja az anatóliai városok és Európa közötti közvetítő kereskedelem volt. Buharai, perzsa, ukrán, olasz és anatóliai kereskedők érkeztek ide. A legtöbb hajó Isztambulból és Galatából, Trebizondból, Azovból, Sinopból és Izmitből érkezett ide. Ezek kis hajók voltak, amelyek átlagosan három-öt kereskedő rakományát szállították. A legtöbb importáru Isztambulból, Bursából, a Fekete-tenger déli régiójából – Trebizondból, Sinopból, Isztambulból, valamint Közép-Anatóliából – Ankarából, Sivrigisarból, Beyshegirből, Usakból és Gördesből származott.
Kafa Trebizondból is kapott árut, főleg bort, mogyorót, hajóárbocot. Közép-Anatóliából Kafába a pamutszövet jelentette a fő exportcikket, ezt követte az ankarai moher és rizs, a beysegiri ópium, Usakból és Gördesből a szőnyegek. Az Égei-tenger térségéből Kafa kapott olajokat, olívaolajat, babot, mazsolát, bort és ecetet. A bursai kereskedők selymeket, szőnyegeket és festékeket hoztak. Szarvasmarhát, juhot és lovat, hámokat, tatár íjakat, nyilakat, kazanyi bőrt is eladtak délre a Kafán keresztül.
Kafa volt a déli áruexport fő kikötője. Gabonát, lisztet, szalonnát, derített vajat, sajtot és mézet exportáltak a Krím-félszigetről és a kubai sztyeppéről Kafán át Isztambulba. A gabonatermelés növelése és a piaci igények kielégítése érdekében a Krími Kánság arisztokráciája mezőgazdasági munkástelepeket hozott létre a sztyeppei övezetben, amelyek orosz foglyokból álltak, akik exportra termeltek gabonát. Kafa, valamint a tőle függő Azov, Kercs, Taman és Kopi kikötői voltak a rabszolgavásárlás fő piacai, amelyeket a krími és a nógai tatárok a moszkvai és lengyel területeken végrehajtott razziák során elfoglaltak. Európa legnagyobb portyázó gazdasága a Krímben jött létre . Általában a foglyokat Tamanból Kafába hozták, ahol anatóliai kereskedők által a Krímbe hozott szövetekre cserélték ki őket.
A Don torkolatánál folyó tokhalhalászat és a kaviártermelés szintén fontosak voltak ezen eyalet gazdasága szempontjából, amely Isztambulba és Kis-Ázsia eyaletébe szállította őket. A velenceiek és a genovaiak először lisztet, halat és kaviárt exportáltak Olaszországba, de idővel ennek nagy része a növekvő Isztambulba kezdett befolyni, az olasz államok pedig felhalmozott tőke kölcsönvételével kezdtek uzsorás tevékenységet folytatni a növekvő spanyol gyarmat intézményeinek támogatására. Birodalom. Kapcsolataik a krími kereskedelemmel a 15. század végére megszűntek. Az oszmán állam a kifogott halak 10%-át megtartotta.
Az eyalet szandzsákjai 1700-1730 között: [7]
Az Oszmán Birodalom közigazgatási felosztása | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
|