Katajszkij kerület

kerület [1] / önkormányzati kerület [2]
Katajszkij kerület
Zászló Címer
56°18′00″ s. SH. 62°34′00″ K e.
Ország  Oroszország
Tartalmazza Kurgan régió
Magába foglalja 13 önkormányzat
Adm. központ Katajszk városa
kerületi vezető Malysev Jurij Gennadievics
kerületi tanács elnöke Neteszov Szergej Alekszandrovics
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1965
Négyzet

2671,8 km²

  • (3,74%, 18.)
Magasság
 • Maximum 172 m
Időzóna MSK+2 ( UTC+5 )
Népesség
Népesség

↘ 20 890 [3]  fő ( 2020 )

  • (2,69%,  7. )
Sűrűség 7,77 fő/km²
Nemzetiségek Oroszok , kazahok , udmurtok
Hivatalos nyelv orosz
Digitális azonosítók
Telefon kód 35251
OKATO 37 212
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Kataiszkij járás  közigazgatási -területi egység ( rayon ) és önkormányzati formáció ( községi körzet ) Oroszországban , a Kurgan régióban .

A közigazgatási központ Katajszk városa .

Földrajz

A körzet a régió északnyugati részén található, a Szverdlovszki és Cseljabinszki régiók találkozásánál . Északon a Kamyshlovskiy kerülettel határos ; északnyugaton a Bogdanovichsky kerülettel ; nyugaton - a szverdlovszki régió Kamensky kerületével ; délnyugaton a cseljabinszki régió Krasznoarmeiszkij kerületével ; keleten és délkeleten - a Dalmatovsky kerülettel és délen - a Kurgan régió Shchuchansky kerületével .

Történelem

1923-1963

Az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság 1923. november 3-i és november 12-i rendeletei alapján a Kataiszkij körzet az uráli régió Shadrinsk körzetének részeként alakult meg, központtal a faluban. Katajszk Katajszkaja, Nyikityinszkaja, Peszkovszkaja, Petropavlovszkból és a Jekatyerinburg tartomány Shadrinsk kerületének Szutyinszkij volosztjainak egy részéből . A körzetben 16 községi tanács működött: Bolsekasargulszkij, Borovszkij, Bulyginszkij, Vaviloozerszkij (Ozerovavilovszkij), Iljinszkij, Katajszkij, Korjukovszkij, Kresztovszkij, Nyikityinszkij, Peszkovszkij, Petropavlovszkij, Troicszkij, Ulugusszkij, Usakovszkij, Szhutikhinszkij és Szutyinszkij.

A régió rendelete Adm. A körzetrendezési bizottság 1925. november 9-én megalakult a Balinsky községi tanács.

Az Uráli Regionális Végrehajtó Bizottság elnökségének 1925. december 31-i határozatával a Krestovsky Falutanácsot a Dalmatovszkij körzetbe helyezték át .

Az Uráli Regionális Végrehajtó Bizottság Elnökségének 1926. július 28-i rendeletével megalakult a Cseremisz községi tanács.

A Központi Végrehajtó Bizottság és a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa 1930. július 23-i rendeletével 1930. október 1-jétől felszámolták a Shadrinsk körzetet, a körzet közvetlenül a régió alá tartozik.

Az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság 1931. június 10-i rendeletével a megszüntetett Verkhtechensky körzet területét áthelyezték a Baskazyksky, Beloyarsky, Bugaevsky, Verkhnetechensky, Dubasovsky, Kazantsevsky, Kamyshinsky és Lobanovsky községi tanácsokba.

1931-1934-ben megalakult az Anchugovsky községi tanács.

Az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság 1934. január 17-i rendeletével a járást a cseljabinszki területhez sorolták .

Az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság 1935. január 18-i rendeletével a körzetet felosztották: Anchugovsky, Baskazyksky, Bugaevsky, Verkhnetechensky, Kazantsevsky, Kamyshinsky és Lobanovsky községi tanácsokat áthelyezték az Uksjanszkij körzetbe ; Dubasovsky községi tanács átkerült a Dalmatovszkij körzetbe ; Boriszovszkij, Verhnekljucsevszkij, Vodolazovszkij, Zirjanszkij, Malogorbunovszkij (Gorbunovszkij), Szuvorszkij és Tauskanovszkij községi tanácsot áthelyezték a Kamenszkij körzetből.

A Cseljabinszki Területi Végrehajtó Bizottság Elnökségének 1936. február 8-i rendeletével a Szuvorszki Községi Tanácsot a Kamenszkij körzetbe helyezték át.

Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége 1939. augusztus 27-i rendeletével a Taushkanovskiy községi tanácsot áthelyezték a Kamensky körzetbe.

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége 1943. február 6-i rendeletével a körzetet a Kurgan régióhoz sorolták .

Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége 1944. február 12-i rendeletével Kataysk falut regionális alárendeltségű várossá alakították.

Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1954. június 14-i rendeletével a Balinsky, Borisovsky, Bulyginsky, Vodolazovsky, Ozerovavilovsky és Cheremissky községi tanácsot megszüntették.

A Kurgan Regionális Végrehajtó Bizottság 1961. március 27-i határozatával a Verkhnetechensky Falutanácsot áthelyezték az Uksjanszkij körzetből, és megalakult a Kazantsevszkij Falutanács.

A Kurgan Regionális Végrehajtó Bizottság 1962. június 16-i határozatával a Maloyorbunovsky Falutanácsot megszüntették.

Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1963. február 1-i rendeletével a körzetet felszámolták, falusi tanácsait a kibővített Dalmatovsky vidéki körzetbe helyezték át, Katajszk városa pedig regionális alárendeltségű város státuszt kapott.

1965 óta

Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége 1965. január 12-i rendeletével létrehozták a Katajszkij körzetet, amelynek központja Katajszk városában található . A körzetbe 15 községi tanács került át a Dalmatovszkij vidéki térségből: Anchugovsky, Bolshekasargulsky, Borovskoye, Verhneklyuchevskoy, Verhnepeskovsky, Zyryansky, Ilyinsky, Koryukovsky, Lobanovsky, Nikitinsky, Petropavlovsky, Ulugushsky, Shuthinkovsky és Shuthinkovsky, Ustikhinkovsky. Katajszk városa regionális alárendeltségű várossá alakult.

Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1965. június 28-i rendeletével az Anchugovsky községi tanácsot Verkhnetechensky községi tanácsnak nevezték át.

A Kurgan régió 2004. július 6-án kelt, 419. sz. törvényével [4] összhangban a körzet önkormányzati körzet státuszt kapott. A járás területén 16 község alakult: 1 városi és 15 vidéki település (községtanács).

Népesség

Népesség
192619391943 [5]195919701979
42 808↘ 34 888↘ 34 200↘ 30 364↗ 34 202↘ 31 754
19892002 [6]2009 [7]2010 [8]2011 [9]2012 [10]
↘ 31 720↘ 28 099↘ 25 760↘ 23 991↘ 23 883↘ 23 290
2013 [11]2014 [12]2015 [13]2016 [14]2017 [15]2018 [16]
↘ 22 775↘ 22 430↘ 22 104↘ 21 902↘ 21 590↘ 21 399
2019 [17]2020 [3]
↘ 21 011↘ 20 890
Urbanizáció

A kerület lakosságának 59,08%-a városi körülmények között él ( Katajszk városa).

Nemzeti összetétel

A 2010-es népszámlálás eredményei szerint: oroszok  - 91,8%, kazahok  - 2,4%, udmurtok  - 1,7% [18]

Területi struktúra

A közigazgatási-területi struktúra keretében a járás közigazgatási-területi egységekre oszlik : 1 járási alárendeltségű város és 12 községi tanács . [19] [20]

Az önkormányzati struktúra keretében az azonos nevű községi körzetbe 13 község tartozik , ebből 1 városi és 12 vidéki település [21] .

Nem.KözségKözigazgatási központ
Települések száma
_		Népesség
(fő)		Terület
(km²)
1e-06Városi település:
egyKatajszk városaKatajszk városaegy↘ 12 367 [3]145,50
1.000002Vidéki települések:
2Bolshekasargul községi tanácsBolsoje Kasargulszkoje falu3→ 181 [3]150,62
3Borovszkoje községi tanácsBorovskoye falu2↗ 926 [3]72,63
négyVerhneklyuchevskoy községi tanácsVerkhneklyuchevskoe falu7↗ 1050 [3]90.04
5Verhnepeskovsky községi tanácsUpper Sands falu2↘ 384 [3]117,47
6Verhnetechensky községi tanácsFelső Techa falunyolc↗ 989 [3]283,18
6.000003Zyryansky községi tanács3yryanka falu5↘ 614 [17]144,16
7Iljinszkij falutanácsIlinszkoje falu3↗ 1935 [3]108,45
7.000004Koryukovskiy községi tanácsKoryukovo falu2↘ 310 [17]221,90
7.000005Lobanovszkij községi tanácsLobanovo falu3↘ 217 [17]175,84
nyolcNyikityinszkij falutanácsNikitinszkoje falu7↘ 323 [3]184,90
9Petropavlovszk községi tanácsPetropavlovszkoje faluegy↘ 442 [3]115.27
tízUlugush községi tanácsUlugushskoye falu3↘ 96 [3]195,69
tizenegyUshakovsky falutanácsUshakovskoye falu3↗ 1019 [3]125,39
12Shutinsky falu tanácsaShutino falunégy↘ 372 [3]299.10
13Shutikhinsky falutanácsShutikhinskoye falu3↘ 806 [3]241,66

A Kurgan régió 2018. szeptember 20-i N 88 törvénye értelmében a megszüntetett Korjukovszkij Községi Tanács két faluja bekerült az Usakovszkij Falutanácsba [22] .

A Kurgan régió 2018. október 31-i N 124 törvénye értelmében a megszüntetett Zirjanszkij községi tanács mind az 5 települése bekerült a Verhneklyuchevsky községi tanácsba [23] .

A Kurgan régió 2018. október 31-i N 125 törvénye értelmében a megszüntetett Lobanovszkij községi tanács mindhárom települése bekerült a Verhnetechensky községi tanácsba [24] .

Települések

A Katai régióban 49 település található.

Közgazdaságtan

A régió gazdaságának alapja a mezőgazdasági termelés. Az előállított mezőgazdasági termékek mennyiségét tekintve a kerület legjelentősebb vállalkozása az SCC SPK Shutikhinsky. Az élelmiszeripart az OAO Moloko, a Katai Fogyasztói Társaság képviseli. Sikeresen működik az egyik legnagyobb baromfiipari vállalkozás, a Kataisky Goose Breeding Complex LLC. A városalakító vállalkozás az 1941-ben alapított JSC " Katai Szivattyúgyár ", amely centrifugálszivattyúkat gyárt víz, túlhevített víz, kondenzátum, olaj és olajtermékek, szennyvíz, cseppfolyósított gázok, kémiailag aktív és semleges folyadékok, transzformátorolajok, élelmiszer-folyadékok szivattyúzására. . A Katai Quarry Administration természetes kőből törmelékkövet, zúzott követ és kavicsot állít elő.

Tömegmédia.

A "Znamya" újság a kerületben 5,5 ezer példányban jelenik meg.

A shadrinszki helytörténész szerint S.B. Boriszov a 2000-es években a Katajszkij kerületi Borovskoye faluban megjelent a "Borovskoy goose" - az AP CJSC "Borovskoye" tájékoztatója. Így 2005-ben a 10. szám 500 példányban jelent meg.

Nevezetes lakosok

Irodalom

Antropov V.I. Katai földje: esszék a történelemről. - Kurgan: Parus-M, 1998 - 304 p.

Jegyzetek

  1. ↑ a közigazgatási-területi struktúra szempontjából
  2. ↑ az önkormányzati struktúra szempontjából
  3. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.
  4. ↑ A KURGÁN RÉGIÓ TÖRVÉNYE 2004. július 6-án kelt 419. sz. „Az önkormányzatok városi körzeti, községi körzeti, falusias települési, városi települési jogállás megadásáról, a községi körzetek, falusias települések képviselő-testületeinek helyéről, az önkormányzatok képviselő-testületeinek elhelyezéséről önkormányzati képviselő-testületek, önkormányzati szervek vezetői, helyi közigazgatások (községek végrehajtó és igazgatási szervei) nevei . " Letöltve: 2015. május 28. Az eredetiből archiválva : 2015. május 22.
  5. ↑ [1]
  6. ↑ 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án.
  7. ↑ Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.
  8. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 35 3 4 4 4 4 4 _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 2010-es népszámlálás. A Kurgan régió lakossága . Letöltve: 2014. június 21. Az eredetiből archiválva : 2014. június 21..
  9. ↑ Kurgan régió. Becsült lakónépesség 2009. január 1-2015
  10. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  11. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  12. ↑ 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  13. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  14. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  15. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  16. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  17. ↑ 1 2 3 4 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  18. ↑ A Kurgan Régió Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálatának területi szerve - Weboldalak - Itogi (hozzáférhetetlen hivatkozás) . Letöltve: 2013. március 12. Az eredetiből archiválva : 2013. március 16.. 
  19. ↑ A Kurgan régió törvénye "A Kurgan régió közigazgatási és területi felépítéséről" . Letöltve: 2018. december 11. Az eredetiből archiválva : 2018. november 13.
  20. ↑ Kurgan régió chartája . Letöltve: 2018. december 11. Az eredetiből archiválva : 2018. november 14.
  21. ↑ A KURGÁN RÉGIÓ 2004. július 6-i TÖRVÉNYE N 419 „A települések városi körzet, községi körzet, falusi település, városi település jogállású községek, a települési kerületek, vidéki települések képviselő-testületeinek székhelyéről szóló önkormányzatok, a települési önkormányzatok képviselő-testületei, önkormányzati jogalany-vezetői, önkormányzati (községi végrehajtó és igazgatási szervei) nevének megállapításáról . " Letöltve: 2015. május 28. Az eredetiből archiválva : 2015. május 22.
  22. ↑ A Kurgan régió 2018. szeptember 20-i törvénye N 88 "A Kurgan régió Kataiszkij körzetéhez tartozó Ushakovsky falutanács és Korjukszkij községi tanács önkormányzatainak átalakításáról azok egyesítésével és egyes törvények módosításával a Kurgan régióból" . Letöltve: 2018. december 12. Az eredetiből archiválva : 2018. december 14.
  23. ↑ A Kurgan régió 2018. október 31-i törvénye N 124 „A Kurgan régió Kataiszkij körzetéhez tartozó Verhneklyuchevskoy Falusi Tanács és Zirjanszkij Községi Tanács önkormányzatainak átalakításáról azok egyesítésével és egyes törvények módosításával a Kurgan régióból" . Letöltve: 2019. március 20. Az eredetiből archiválva : 2019. március 29.
  24. ↑ A Kurgan régió 2018. október 31-i törvénye N 125 „A Kurgan régió Kataiszkij körzetéhez tartozó Verhnetechensky falutanács és Lobanovszkij községi tanács önkormányzatainak átalakításáról azok egyesítésével és egyes törvények módosításával a Kurgan régióból" . Letöltve: 2019. március 20. Az eredetiből archiválva : 2019. március 22.
  25. ↑ Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma települések szerint 2021. január 1-jén . Letöltve: 2021. április 27. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.

Linkek

 Katajszkij kerület települései
Kerületi központ Kataysk Anchugovo Balinsky Baskazyk Biserova Bolsaya Gorbunova Nagy Kasargulskoe Boriszova Borovszkoje Bugaevo Verhneklyuchevskoye Felső Sands Felső Techa Vodolazovo Vodolazovo kavics liba Kerület Zyryanka Ilinskoe Ipatova Kazantseva Kamyshino Koryukovo Lesnikovka Lobanovo Lukin Malaya Gorbunova Marai Mitkin Nyikityinszkij Új Beloyarka Vavilovo-tó Okatova Okonecsnikova Pavlunin Petropavlovszk Skilyagino Sokolovka ulugush Ushakovskoe Cheremisskoe Nigella Chuga Chuga Chusovaya Sheveleva Shutino Shutikhinsky
 Katajszkij kerület önkormányzatai
városi település Katajszk városa Vidéki települések (falutanácsok) Bolsekasargulszkij Borovskoy Verhneklyuchevskoy Verkhnepeskovskiy Verhnetechensky Iljinszkij Nyikityinszkij Petropavlovszk ulugush Usakovszkij Szutinszkij Shutikhinsky
 Kurgan régió
Városok Dalmatovo Kataysk halom Kurtamysh Makushino Petukhovo Shadrinsk hype csuka
kerületek Almenevszkij Belozersky Vargasinszkij Dalmatovszkij Zverinogolovszkij Kargapolsky Cathay Ketovsky Kurtamyshsky Lebjazsevszkij Makushinsky Mishkinsky Mokrousovszkij Petuhovszkij Polovinszkij pritobolny Safakulevszkij Szűz Chastozersky Shadrinsky Satrovszkij Shumikhinsky Shchuchansky Jurgamisszkij