Karaganda villamos

Karaganda villamos
Leírás
Ország Kazahsztán
Elhelyezkedés Karaganda
nyitás dátuma 1950
záró dátum 1997. szeptember
gördülőállomány
A PS fő ​​típusai KTM-1 , KTM-5
Műszaki információk
Nyomtáv 1524 mm
Villamosítás 600 V

A Karaganda villamos  egy olyan villamosrendszer , amely 1950 és 1997 között működött Karagandában . Karaganda villamosforgalmát 1950 -ben nyitották meg az "Óváros - Újváros" útvonalon .

Történelem

1950-1985

A villamososztályt (a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Regionális Bizottságának és a Kazah SSR Gazdaságfejlesztési Minisztériumának strukturális alosztályát) 1950-ben Karagandában szervezték meg. Megnyílt a forgalom az „Új város – Óváros” útvonalon, 12,5 km hosszúsággal. 1950-ben 10 motoros és 9 pótkocsis kocsiban 3302 ezer embert szállítottak. 1954-ben üzembe helyezték a 20,5 km hosszú (21 vagon) "Óváros - 33-34-es bánya" villamosvonalat [1] , 1957-ben - "Óváros - 70-es bánya". Ekkorra a villamosvágányok hossza 41,6 km, a villamosok száma 45, az év során szállított utasok száma 11 100 ezer volt.

A 60-as évek elején további két villamosvonalat helyeztek üzembe: a 33-34-es bánya - Új Maikuduk (1961) és tovább a fűtőberendezések üzeméig (1963) az utasforgalom elérte a 20 millió főt.

A 60-as évek végén. a terület intenzív bányászatának köszönhetően a villamosvágányok állapota leromlott, az utasforgalom volumene 11 488 ezer főre, 1972-ben pedig 4 millióra csökkent. Újváros - Óváros", 1984-ben - "Óváros - 33-34. sz. bánya". 1982-ben Karagandában üzembe helyeztek egy 20 villamos számára alkalmas szervizállomást [2] . A villamosforgalom 1984-ben 627 ezer, 1985-ben 2 millió utast szállított. Ennek a közlekedési típusnak a megújítását, fejlesztését a jövőben figyelembe vették; különösen a XII. ötéves tervben (1986-1990) egy villamosraktár építését tervezték Novy Maikudukban, és több új útvonalat is üzembe helyeztek [3] .

Az 1950-1985 közötti időszak információforrása: Encyclopedia „Karaganda. Karaganda régió." A-Ata, Ch. szerk. Kazah Szovjet Enciklopédia, 1986

1985-1997

1984 óta Karagandában csak egy működő villamosjárat „33-34-es bánya – STO üzem” maradt, amely nem rendelkezik digitális megjelöléssel. A vontatási alállomás alacsony teljesítménye miatt ötnél több autó nem tudott egyszerre dolgozni a vonalon. Ennek ellenére az útvonalat keresték a 33 bányakörzetben található falvak lakói, akik számára a villamos volt az egyetlen közlekedési mód, amely összeköti őket Maikudukkal. Az 1990-es években az autók műszaki állapota romlani kezdett. 1996-97 telén áramszünet miatt. a kocsik gyakran pont az útvonalon álltak meg. Mindez az utasforgalom csökkenéséhez és a bevételek csökkenéséhez vezetett. A Razin "Villamos- és Trolibuszpark" JSC vezetőjének határozatával 1997 szeptemberében a villamosforgalmat lezárták.

Depó és infrastruktúra

Karaganda villamosparkja a Bolsaja Mihajlovka városrészben, a Mechanikus utca 36. szám alatt volt. A parkot 50 kocsi befogadására tervezték, a telephelyen három kilátó és hozzá kapcsolódó műhelyek, villamos- és vasúti kapu is volt. Kétvágányú szervizvonal vezetett az Állomás utcától a depóig. Az enciklopédia alapján 1977-ben lezárták a villamosközlekedést az Új- és az Óváros között, a 33-as aknához közeli új park pedig csak 1982-ben épült fel. Ebből az következik, hogy ebben az időszakban a kocsik gyártása eleinte nyilvánvalóan a régi park területéről folyt. Ezután a kocsik elkezdtek feküdni az óvárosi körgyűrűn, és a megőrzött egyvágányú vonalon a depóba hajtottak javításra. Az új park megépítése után a régi park területét elvágták a hálózat többi részétől, és a leszerelt kocsik aknává alakították át. A területen a 90-es évek elejéig megőrizték a síneket és a régi kocsikat, később a park teljes területét gréderrel kiegyenlítették. A depó épülete zárva volt, néha odajött a TTU szervizbusz. A 90-es évek második felében. Az épületet lebontották, csak a vasbeton szerkezetek váza maradt meg. A kocsik és sínek maradványait fémért adták át.

A 33-as bányában található új villamos pályaudvart 20 kocsi befogadására tervezték, a depónak két bejáró árok és egy liftes zsákutca volt. Az utcán volt egy nyitott típusú mosogató, a ventilátornak négy útja volt. A park a villamos útvonalának fordulópontjaként is szolgált. A park közelében volt egy vontatási villamos alállomás. A villamosforgalom teljes lezárása után azonnal megkezdődött az összes depószerkezet bontása, 1999-re még kocsimaradványok voltak a parkban, magát a depóépületet pedig csaknem kétharmaddal bontották le. Jelenleg mindkét villamospark területe puszta.

A Karaganda villamos sínpályája egy dedikált kétvágányú vonal volt, amely az úttest oldalán, a Maikudukban pedig az úttest közepén haladt. A hálózat legnagyobb fejlődésének időszakában (1963-1976) öt tolatógyűrű és két háromoldalú mellékvágány volt. Gyakorlatilag egy hosszú sor volt a Novy Maikuduk-i benzinkút üzemétől a Novy Gorod-i Sahtar stadionig, közbenső fordulókkal a 33-34-es bánya közelében, valamint az óvárosban, valamint két elágazás a parkig és a 70-es bányáig. a 70. számú bányához vezető nyomvonal lezárása (1976), a síneket és az érintkezési hálózatot azonnal teljesen lebontották. Az Ó- és Újváros közötti személyforgalom lezárása (1977) után a Saranskoye autópályáról a stadionig eltávolították a síneket, a villamosparktól az óvárosig tartó vonalat pedig egyvágányúvá tették. Az új park megnyitásakor (1982) az érintkezési hálózat megszűnt, a sínek szinte a 80-as évek végéig feküdtek, beleértve az Óvárostól 33 bányáig tartó lezárt szakaszt is. 1997-ben, a végleges bezárás után néhány nap alatt ellopták a kapcsolati hálózatot, a Maikuduk sínjeit pedig 2000-re teljesen leszerelték.

Gördülőállomány

Kezdetben KTM 1/KTP 1 autók üzemeltek, 1982-ben 5 db KTM 5 db érkezett, 7 db KTM 5 gépkocsi, mely a hálózat többi részén működött. A régi kocsik egy részét szervizessé alakították át. A parkban a személyautók mellett több hóeke is volt.

Jegyzetek

  1. Az ábra nyilvánvalóan pontatlan, mivel az Óvárostól a 33-34-es bányáig húzódó vonal hossza kisebb, mint az Óvárostól az Újvárosig. Valószínűleg a jelzett 20,5 km az Újvárostól a 33-34-es bányáig tartó vezeték teljes hossza, majd az Újvárostól az Óvárosig levonva a cikkben jelzett 12,5 km-t, 8 km-t kapunk, ami igazabb.
  2. A 33-34-es bánya a gyűrű közelében volt, továbbra is "a 33-as bánya villamosparkjaként" vagy "új parkként" hivatkoznak rá.
  3. A tervek nem valósultak meg sem a jelzett években, sem az azt követő időszakban

Linkek