Zsidó régiségek
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. december 1-jén felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .| Zsidó régiségek | |
|---|---|
| másik görög Ἰουδαϊκὴ ἀρχαιολογία lat. Antiquitates Judaicae | |
| Szerző | Josephus Flavius |
| Eredeti nyelv | ősi görög |
 A mű szövege a Wikiforrásban | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Az Antiquitates Iudaicæ Josephus Flavius második nagy műve . _ Az 1. században íródott, görögül (a hellenisztikus mediterrán világ "nemzetközi kommunikációjának" nyelve ). 20 könyvből áll, és a zsidó történelem ingyenes, világi újramondása, az Ószövetség könyveiben , valamint az azt követő eseményekben, egészen a 66-71-es zsidó háború kezdetéig , amelyben a szerző személyesen is részt vett. , és amelynek azonos nevű munkáját ajánlják .
Tartalom
Josephus újra elmesélte a Bibliát, és számos forrást felhasznált, amelyek közül sok nem maradt fenn. Számos uralkodói rendelet szövegét idézi, államok közötti szerződéseket idéz. Ugyanakkor Flavius kihagy, vagy más módon mutat be mindent, ami a zsidókat kedvezőtlen színben tünteti fel.
A mű sok értékes, esetenként egyedi történelmi anyagot tartalmaz a hellenisztikus államok , Párthia , Örményország , a Nabateus királyság , az ókori Róma történetéről [1] .
A 18. könyv a következő részt tartalmazza: Ekkortájt élt Jézus, bölcs ember, ha egyáltalán embernek lehet nevezni. Csodálatos tetteket követett el, és tanítója lett azoknak az embereknek, akik hajlandóak voltak elfogadni az igazságot. Sok zsidót és görögöt vonzott magához. Ez volt Krisztus. Befolyásos embereink felszólítására Pilátus keresztre ítélte. De akik korábban szerették Őt, most sem hagyták abba. A harmadik napon újra megjelent nekik élve, ahogyan az isteni ihletésű próféták hirdették Róla és sok más csodájáról. A mai napig vannak úgynevezett keresztények, akik így nevezik magukat az Ő nevéről. Ez a hely, amely a Testimonium Flavianum (Flavian tanúsítvány) nevet kapta, heves vitákat váltott ki eredetiségéről. A szkeptikusok a prominens 3. századi keresztény íróra, Órigenészre hivatkoztak , aki azt mondta, hogy Josephus nem tekintette Jézust Krisztusnak. Kezdetben azzal vitatkoztak, hogy ez a szöveg Józsefé-e, vagy egy késői interpoláció , majd a 20. században kezdték az eredeti szöveg kiadásának tekinteni, és megvitatták a rekonstrukció különböző lehetőségeit, az ősi nyelvekre korábban ismeretlen fordítások felhasználásával. (lásd még : Jézus Krisztus történetisége# Irodalmi források [1] [2] .
A szöveg sorsa
Josephus Flavius művei már a késő ókorban népszerűek voltak. Ezzel egy időben a mű latin nyelvű fordítása is megjelent . A középkori Európában a művet sokszor átírták, többnyire latin fordításban. Az első nyomtatott kiadás 1544-ben jelent meg görögül [1] .
Fordítások
Orosz fordítások:
- Josephus Flavius . Zsidó régiségek. / Per. a lat. M. Samuylova [3] . 1-3. Szentpétervár, 1779-1783. (újra kiadások)
- Josephus Flavius . Zsidó régiségek. / Per. G. G. Genkel . Szentpétervár, 1900. 2 kötetben 1. kötet 717 oldal 2. kötet 420 oldal.
- re-ed.: with prev. és kb. V. A. Fedosik és G. I. Dovgyalo . Minszk, Fehéroroszország. 1994. 1. kötet 560 oldal, 2. kötet 608 oldal.
Forrás
- Josephus Flavius . "Zsidó régiségek" / ford. G. Genkel. — 1900.
Jegyzetek
- ↑ 1 2 3 Flavius Josephus. Zsidó régiségek . Letöltve: 2022. május 20. Az eredetiből archiválva : 2022. március 31.
- ↑ Jézus Krisztus. Üzenetek J. Kh.-ról nem keresztény írók írásaiban” // 2018. szeptember 15-i archivált példány a Wayback Machine Orthodox Encyclopedia -ban
- ↑ Samuilov, Mikhail // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
 Művek szövegei | ||||
|---|---|---|---|---|
| ||||