| kerület [1] / önkormányzati kerület [2] | |||||
| Ilishevszkij kerület | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Iles kerületek | |||||
|
|||||
| 55°26′45″ é SH. 54°19′01″ K e. | |||||
| Ország | Oroszország | ||||
| Tartalmazza | Baskír Köztársaság | ||||
| Magába foglalja | 22 vidéki település | ||||
| Adm. központ | Verkhneyarkeyevo | ||||
| Az önkormányzati körzet igazgatási vezetője | Musztafin Ildar Irshatovics | ||||
| kerületi önkormányzati tanács elnöke | Uzamanov Hamit Gabitovics | ||||
| Történelem és földrajz | |||||
| Az alapítás dátuma | 1935 | ||||
| Négyzet | 1973 [3] km² | ||||
| Időzóna | MSK+2 ( UTC+5 ) | ||||
| Népesség | |||||
| Népesség |
↘ 31 219 [ 4] ember ( 2021 )
|
||||
| Sűrűség | 15,73 fő/km² | ||||
| Nemzetiségek | Baskírok , tatárok , marik , oroszok | ||||
| Vallomások | szunnita muszlimok , ortodoxok _ | ||||
| hivatalos nyelvek | baskír , orosz | ||||
| Digitális azonosítók | |||||
| Telefon kód | +7 34762 | ||||
| Irányítószámok | 4522XX | ||||
| OKATO | 80 230 000 000 | ||||
| Hivatalos oldal | |||||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||||
Ilishevszkij körzet ( Bashk. Ilesh kerületek ) egy közigazgatási-területi egység ( kerület ) és egy település ( önkormányzati körzet ) a határain belül az Ilishevszkij körzet önkormányzati körzet ( Bashk. Ilesh kerületek önkormányzati körzetek ) elnevezése alatt, a Köztársaság részeként . Az Orosz Föderáció Baskíria .
A közigazgatási központ Verkhneyarkeevo falu .
A régió a köztársaság északnyugati részén található. Területe 1985 négyzetkilométer. A terület a Bugulma-Belebeev-felvidék északkeleti nyúlványán található . A régió területén a Belaya , Xun , Baza folyók folynak át . A talaj szürkeerdős, ártéri és kilúgozott csernozjom. Az éghajlat mérsékelt, meleg, enyhén száraz. Az erdők, főként nyír, tölgy és nyárfa, a kerület területének 15,4%-át foglalják el. Az ásványi anyagokat olaj- , agyag-, homok- és kavics keverékek képviselik.
A kerület 1935. január 31- én alakult meg a Szovjetunió Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottsága Elnökségének határozatával . A körzet kialakítása során 24 községi tanácsot, 81 kolhozot és 104 olyan falut foglalt magában, amelyek korábban a Djurtyulinszkij , Csemagusevszkij , Bakalinszkij körzetekhez tartoztak, amelyek 1930-ban alakultak a Baskír Autonóm Köztársaság kantonjainak leváltása során . 1919-ben Ufa tartomány területén . Verkhneyarkeevo falu , amely az Ufa-Kazan autópálya kereszteződésében található, regionális központként van kijelölve.
A kerület nevét Ilish faluról, a volosti közigazgatás központjáról és az Ilishevsky községi tanácsról kapta, amely 1934-ben a köztársasági szocialista verseny győztese lett, és megkapta az Össz-uniós Mezőgazdasági Kiállítás aranyérmét.
Az embléma központi figurája egy ezüst futóló - a bátorság, a hűség és a bátorság, a szeretet és az anyaország iránti odaadás szimbóluma. A történelem és a kulturális hagyományok tiszteletének és megőrzésének jeleként a címer végén az ősi baskír klánok tamgái láthatók, akiknek leszármazottai ma ezen a földön élnek.
A kirgiz és az elan klánok baskírjainak ősi földjén található .
| Népesség | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2002 [5] | 2008 [6] | 2009 [7] | 2010 [8] | 2012 [9] | 2013 [10] | 2014 [11] | 2015 [12] | 2016 [13] |
| 36 281 | ↘ 34 355 | ↘ 34 171 | ↗ 34 654 | ↘ 34 066 | ↘ 33 649 | ↘ 33 160 | ↘ 32 799 | ↘ 32 396 |
| 2017 [14] | 2021 [4] | |||||||
| ↘ 32 244 | ↘ 31 219 | |||||||
Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium előrejelzése szerint a lakosság száma [15] :
Nemzeti összetételA 2010-es összoroszországi népszámlálás szerint : baskírok - 78,8%, tatárok - 15,3%, mariak - 2,6%, oroszok - 1,9%, más nemzetiségűek - 1,4% [16] .
Összeírások szerinti országos összetétel [16] [17] :
| Év | baskírok | tatárok |
|---|---|---|
| 1970 | 71% | 21% |
| 1979 | 79% | 13 % |
| 1989 | 63% | harminc % |
| 2002 | 80,5% | 13,7% |
| 2010 | 78,8% | 15,3% |
A 2010-es összoroszországi népszámlálás szerint a lakosság anyanyelvei a következők voltak:
tatár - 85,7%, mari - 2,5%, orosz - 2,7%, baskír - 8,2%. [tizennyolc]
Az Ilisevszkij körzet, mint a köztársaság közigazgatási-területi egysége, 22 községi tanácsot foglal magában [19] [20] [21] .
Az azonos nevű községi körzet a helyi önkormányzat keretein belül 22 falusias település jogállású községet foglal magában [22] [23] [24] :
A régióban 87 település található.
A mezőgazdaság fejlett a régióban. 141,7 ezer hektárt (a járás területének 71,5%-át) foglalnak el mezőgazdasági területek, ebből szántó - 107 ezer hektár, szénaföld - 4,8 ezer hektár, legelő - 29,7 ezer hektár. A mezőgazdasági termelés fő ágai: gabonatermesztés, tej- és húsmarha-tenyésztés, sertéstenyésztés.
Az M-7 "Volga" és a Neftekamsk - Tuymazy autópályák haladnak át a kerület területén .
A kerületben 72 általános oktatási iskola működik, ebből 27 középiskola, 35 közkönyvtár, 69 klubintézmény, egy központi körzeti kórház és 3 vidéki járási kórház. Megjelenik a Majak újság, melynek fő példányszáma tatár nyelvű, baskír és orosz nyelvű szinkronizált változatai is vannak .
| Baskíria Ilishevszkij kerületének települései | |||
|---|---|---|---|
| |||
| Az Ilishevszkij önkormányzati körzet önkormányzati képződményei | |
|---|---|
| Vidéki települések Akkuze községi tanács Andrejevszkij községi tanács Bazitamak községi tanács Biskurajevszkij falutanács Djumejevszkij falutanács Igmetovsky községi tanács Isametovsky községi tanács Isanbaevsky falutanács Itejevszkij községi tanács Iskarovszkij községi tanács Kadyrovskiy községi tanács Karabasevszkij falutanács Kuzsbahtinszkij községi tanács Novomedvegyevszkij községi tanács Rsaevsky falutanács Starokuktovsky falu tanácsa Syultinsky falutanács Urmetovsky községi tanács Cserekulevszkij községi tanács Yunnovsky falu tanácsa Yabalakovskiy községi tanács Yarkeevsky falu tanácsa | |
| Baskíria | |
|---|---|
| Városok | Agidel Baymak Belebey Beloretsk Birsk Blagovescsenszk Davlekanovo Dyurtyuli Ishimbay Kumertau MEGY Mezhhirya ( ZATO ) Meleuz Neftekamsk MEGY október Salavat Sibay MEGY Sterlitamak Tuymazy Uchaly Főváros Ufa MEGY Yanaul |
| kerületek | Abzelilovszkij Alsejevszkij Arhangelszk Askinsky Aurgazinsky Baimaszkij Bakalinsky Baltachevsky Belebejevszkij Belokataysky Beloretsky Bizhbulyaksky birsky Blagovarsky Blagovescsenszkij Buzdyaksky Burajevszkij Burzjanszkij Gafurian Davlekanovszkij Duvansky Dyurtyulinsky Ermekejevszkij Zianchurinsky Zilairsky Iglinsky Ilishevszkij Ishimbai Kaltasinsky Karaidel Karmaszkalinszkij Kiginszkij Krasznokamszkij Kugarcsinszkij Kushnarenkovszkij Kuyurgazinsky Meleuzovsky Mechetlinsky Mishkinsky Miyakinsky Nurimanovskiy Salavatsky Szterlibasevszkij Sterlitamaksky Tatyshlinsky Tuymazinsky Ufimszkij Uchalinsky Fedorovszkij Khaibullinsky Csemagusevszkij Chisminsky Sharansky Yanaul |