A platina izotópjai

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. december 23-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .

A platina izotópjai a platina kémiai elem  fajtái, amelyeknek a magjában eltérő számú neutron található. A platina ismert izotópjai 166-204 tömegszámmal ( protonok száma 78, neutronok száma 88-126 ) és 18 nukleáris izomer .

A természetes platina hat izotóp keverékéből áll . Közülük öt stabil:

Egy másik izotóp instabil, de hatalmas felezési ideje van, a világegyetem korával arányos :

Elméletileg a platina további két természetes izotópjának instabilitását jósolták: az alfa-bomlás 192 Pt → 188 Os és a kettős béta-bomlás 198 Pt → 198 Hg, azonban ezeket a bomlásokat kísérletileg nem regisztrálták; csak azt állapították meg, hogy felezési idejük nem lehet kevesebb 4,7×10 16 évnél , illetve 3,2×10 14 évnél . A leghosszabb élettartamú mesterséges radioizotóp 193 Pt, felezési ideje 50 év.

A platina izotópjainak táblázata

Nuklid szimbólum
Z ( p ) N( n ) Izotóp tömege [1]
( a.u.m. )
Felezési
idő
[2]
(T 1/2 )
Bomlási csatorna Bomlástermék Az atommag spinje és paritása [2]

Az izotóp elterjedtsége
a természetben
Az izotóp-bőség változásának tartománya a természetben
Gerjesztő energia
165Pt [ 3] 78 87 260 (+260-90) µs α 161 Os
166 Pt 78 88 165.99486(54)# 260 (+300-60) µs [3] α 162 Os 0+
167 Pt 78 89 166.99298(44)# 1,1 (2) ms [3] α 163 Os 7/2−#
168 Pt 78 90 167.98815(22) 2,00(18) ms α 164 Os 0+
β + (ritka) 168 Ir
169 Pt 78 91 168.98672(22)# 3,7 (15) ms α 165 Os 3/2−#
β + (ritka) 169 Ir
170 Pt 78 92 169.982495(20) 14,0 (2) ms α (98%) 166 Os 0+
β + (2%) 170 Ir
171 Pt 78 93 170.98124(9) 51 (2) ms α (99%) 167 Os 3/2−#
β + (1%) 171 Ir
172 Pt 78 94 171.977347(14) 98,4(24) ms α (77%) 168 Os 0+
β + (23%) 172 Ir
173 Pt 78 95 172.97644(6) 365 (7) ms α (84%) 169 Os 5/2−#
β + (16%) 173 Ir
174 Pt 78 96 173.972819(13) 0,889(17) s α (83%) 170 Os 0+
β + (17%) 174 Ir
175 Pt 78 97 174.972421(20) 2.53. (6) s α (64%) 171 Os 5/2−#
β + (36%) 175 Ir
176 Pt 78 98 175.968945(15) 6.33 (15) s β + (62%) 176 Ir 0+
α (38%) 172 Os
177 Pt 78 99 176.968469(16) 10.6 (4) s β + (94,4%) 177 Ir 5/2−
α (5,6%) 173 Os
177 m Pt 147,4 (4) keV 2,2 (3) µs 1/2−
178 Pt 78 100 177.965649(12) 21.1. (6) bek β + (92,3%) 178 Ir 0+
α (7,7%) 174 Os
179 Pt 78 101 178.965363(10) 21.2. (4) bek β + (99,76%) 179 Ir 1/2−
α (0,24%) 175 Os
180 pont 78 102 179.963031(12) 56. (2) bekezdés s β + (99,7%) 180 Ir 0+
α (0,3%) 176 Os
181 Pt 78 103 180.963097(16) 52,0 (22) s β + (99,93%) 181 Ir 1/2−
α (0,074%) 177 Os
182 Pt 78 104 181.961171(17) 2,2(1) min β + (99,96%) 182 Ir 0+
α (0,038%) 178 Os
183 Pt 78 105 182.961597(17) 6,5 (10) perc β + (99,99%) 183 Ir 1/2−
α (0,0096%) 179 Os
183 m1Pt _ 34,50 (8) keV 43. (5) bekezdés s β + (99,99%) 183 Ir (7/2)
α (4⋅10 −4 %) 179 Os
IP 183 Pt
183m2 Pt 195,68(11) keV >150 ns (9/2)+
184 Pt 78 106 183.959922(19) 17,3 (2) perc β + (99,99%) 184 Ir 0+
α (0,00169%) 180 Os
184 m Pt 1839,4(16) keV 1,01 (5) ms IP 184 Pt 8−
185 Pt 78 107 184.96062(4) 70,9 (24) perc β + (99,99%) 185 Ir (9/2+)
α (0,005%) 181 Os
185 m Pt 103,4 (2) keV 33,0 (8) perc β + (98%) 185 Ir (1/2−)
α (2%) 181 Os
186 Pt 78 108 185.959351(23) 2,08 (5) h β + (99,99%) 186 Ir 0+
α (1,4⋅10 −4 %) 182 Os
187 Pt 78 109 186.96059(3) 2,35 (3) h β + 187 Ir 3/2−
188 Pt 78 110 187.959395(6) 10,2 (3) nap EZ (99,99%) 188 Ir 0+
α (2,6⋅10 −5 %) 184 Os
189 Pt 78 111 188.960834(12) 10,87(12) h β + 189 Ir 3/2−
189 m1Pt _ 172,80 (6) keV 464(25) ns 9/2−
189m2 Pt 191,6 (4) keV 143 (5) µs (13/2+)
190 pont 78 112 189.959932(6) 4,83(3)⋅10 11  év [4] α 186 Os 0+ 1.4(1)⋅10 −4
191 Pt 78 113 190.961677(5) 2.862(7) nap EZ 191 Ir 3/2−
191 m1Pt _ 100,67 (2) keV >1 µs (9/2)
191m2 Pt 149,04 (2) keV 95 (5) µs (13/2)+
192 Pt 78 114 191.9610380(27) stabil (>6⋅10 16 év) [n 1] [4] 0+ 0,00782 (7)
193 Pt 78 115 192.9629874(18) 50 (6) év EZ 193 Ir 1/2−
193 m Pt 149,78 (4) keV 4,33 (3) nap IP 193 Pt 13/2+
194 Pt 78 116 193.9626803(9) stabil 0+ 0,32967 (99)
195 Pt 78 117 194.9647911(9) stabil (>6,3⋅10 18 év) [n 2] 1/2− 0,33832 (10)
195 m Pt 259,30 (8) keV 4.010 (5) nap IP 195 Pt 13/2+
196 Pt 78 118 195.9649515(9) stabil 0+ 0,25242 (41)
197 Pt 78 119 196.9673402(9) 19.8915(19) h β − 197 Au 1/2−
197 m Pt 399,59(20) keV 95,41(18) perc IP (96,7%) 197 Pt 13/2+
β − (3,3%) 197 Au
198 Pt 78 120 197.967893(3) stabil [n 3] 0+ 0,07163 (55)
199 Pt 78 121 198.970593(3) 30,80(21) perc β − 199 Au 5/2−
199 m Pt 424 (2) keV 13.6. (4) bek IP 199 Pt (13/2)+
200 pont 78 122 199.971441(22) 12,5 (3) h β − 200 Au 0+
201 Pt 78 123 200.97451(5) 2,5 (1) min β − 201 Au (5/2−)
202 Pt 78 124 201.97574(32) 44 (15) óra β − 202 Au 0+
202 m Pt 1788,5(0,4) keV 141(7) µs IP 202 Pt (7-)
203 Pt 78 125 202.97893(200)# 22. (4) bekezdés s β − 203 Au (1/2-)
203 m Pt 3100# keV 641(55) µs IP 203 Pt 33/2+#
204 Pt 78 126 203.98076(200)# 10.3 (14) s β − 204 Au 0+
204m1Pt _ 1995,1(0,7) keV 5,5 (7) µs IP 204 Pt (5-)
204m2 Pt 2035(23) keV 55 (3) µs IP 204 Pt (7-)
204m3 Pt 3193(23) keV 146. (14) ns IP 204 Pt (10+)
  1. Elméletileg 188 Os alatt alfa-bomláson mehet keresztül
  2. Elméletileg alfa-bomláson mehet keresztül 191 Os -ban
  3. Elméletileg kétszeres béta-bomláson megy keresztül 198 Hg-nál vagy alfa-bomláson 194 Os -nál

Magyarázatok a táblázathoz

Jegyzetek

  1. Wang M. , Audi G. , Kondev FG , Huang WJ , Naimi S. , Xu X. Az Ame2016 atomtömeg-értékelés adatai (II.). Táblázatok, grafikonok és hivatkozások (angol nyelven)  // Chinese Physics C. - 2016. - Vol. 41 , iss. 3 . - P. 030003-1-030003-442 . - doi : 10.1088/1674-1137/41/3/030003 .  
  2. 1 2 Az adatok Audi G. , Kondev FG , Wang M. , Huang WJ , Naimi S. The Nubase2016 értékelése a nukleáris tulajdonságokon alapul  // Chinese Physics  C. - 2017. - Kt. 41 , iss. 3 . - P. 030001-1-030001-138 . - doi : 10.1088/1674-1137/41/3/030001 . - .Nyílt hozzáférésű
  3. 1 2 3 Hilton, J.; et al. (2019). „A 165 Pt és 170 Hg új nuklidok α-spektroszkópiai vizsgálatai ” (PDF) . Fizikai áttekintés C. 100 (1): 014305. DOI : 10.1103/PhysRevC.100.014305 .
  4. 1 2 Kondev FG , Wang M. , Huang WJ , Naimi S. , Audi G. A Nubase2020 értékelése a nukleáris tulajdonságokról  // Chinese Physics  C. - 2021. - Kt. 45 , iss. 3 . - P. 030001-1-030001-180 . - doi : 10.1088/1674-1137/abddae .Nyílt hozzáférésű