Vidéki település | |
Zalau Salov | |
---|---|
Saalau Salow | |
51°21′44″ s. SH. 14°14′00″ hüvelyk e. | |
Ország | Németország |
föld | Szász Szabad Állam |
Terület | Bautzen (kerület) |
Város | Wittychenau |
Történelem és földrajz | |
Első említés | 1291 |
Négyzet |
|
Középmagasság | 133 m |
Időzóna | UTC+1:00 , nyári UTC+2:00 |
Népesség | |
Népesség | 174 ember ( 2016 ) |
Nemzetiségek | Lusatiak , németek |
Digitális azonosítók | |
Telefon kód | +49 35725 |
Irányítószám | 02997 |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Zalau vagy Salov ( németül Saalau ; v.-lugs. Salow ) vidéki település Wittichenau városi körzetének státuszában, a Bautzen körzetben , Szászországban , Németországban .
A Heath and Lake Upper Poddle és a történelmi Delana régió területén található, mintegy huszonöt kilométerre északnyugatra Bautzentől , három kilométerre délnyugatra Wittichenautól és kilenc kilométerre délre Hoyerswerdától . A falutól délre folyik a Schwarze-Elster folyó (szerb nevén - Czorny-Halshtrov). Északnyugaton hatalmas erdőterület kezdődik, amely tíz kilométeren át húzódik Lauta városáig és Schwarzkollm faluig (Chorny-Kholmts, Hoyerswerda város határán belül). Ennek az erdőnek szerves része a Dubringer Mohr Bioszféra Rezervátum [1 ] .
A K9225-ös autópálya (Wittichenau -Sollschwitz ) északkeletről délnyugatra halad át a falun .
Szomszédos települések: északon - Wittichenau, keleten - Hoske falu ( Gozk, Wittichenau város határain belül), délkeleten - Cotten falu (Cochin, Wittichenau város határán belül), délnyugaton - Zollschwitz falu ( Solshetsy, Wittichenau város határában) és nyugaton - Liebegast (Lubhozdzh) falu Osling községben [1] .
Először 1291-ben említik Zalowe néven. A bécsi kongresszus után a falu 1815-ben a Porosz Királysághoz került . Poroszország és Szászország határa a falutól két kilométerre délre húzódott. Az 1825-ben alakult Hoyerswerda kerület része volt. 1994-ben városi státusszal Wittichenau része lett. 1996-tól 2008-ig a Kamenz régióban volt, 2008-ban átkerült a Bautzen régióba [2] .
1429-ben a falut felgyújtották a husziták. Zalau a szomszédos Zollschwitz faluval együtt a középkorban a Marienstern kolostor tulajdona volt , aki 120 márkáért megvásárolta a telket. 1541 óta a faluban évente megrendezésre kerül a húsvéti kavalkád , amelynek első említése 1490-ből származik. Az ünnepség helyi résztvevői csatlakoznak Ralbitz falu lovasainak egy csoportjához , akik Wittichenauba költöznek.
Jelenleg a község a " Lauzsi Települési Régió " kulturális-területi autonómiához tartozik, amelynek területén Szászország és Brandenburg tartomány törvényhozási aktusai vannak érvényben, amelyek hozzájárulnak a lousi nyelvek megőrzéséhez és a a luzatok kultúrája [3] [4] .
Történelmi német nevek [2]A hivatalos nyelv a helységben a német mellett a felsőlausi nyelv is .
Arnosht Muka "Dodawki k statisticy a etnografiji łužickich Serbow" 1884- es statisztikai munkája szerint 129 lakos élt a faluban (kivétel nélkül valamennyi lusat) [5] .
1825 | 1871 | 1885 | 1905 | 1925 | 1939 | 1946 | 2011 | 2016 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
98 | 123 | 128 | 139 | 144 | 136 | 155 | 193 | 174 |
Demográfiai és statisztikai adatok 2011.05.09-től [6] | Zalau | Összesen Wittichenauban |
---|---|---|
népesség | 193 | 5879 |
Átlagos életkor | 40.1 | 42.7 |
A 18 év alatti kiskorúak százalékos aránya a 18 és 65 év közötti korhatárig | 32 | 27 |
A 65 év feletti idősek százalékos aránya a 18 és 65 év közötti életkor nevezőjére | 31 | 29 |
Az emberek százalékos aránya háztartásonként | 3.3 | 2.5 |