| Vidéki település | |
| Hoske Gozk | |
|---|---|
| Hoske Hozk | |
| 51°21′56″ s. SH. 14°15′47″ K e. | |
| Ország | Németország |
| föld | Szász Szabad Állam |
| Terület | Bautzen (kerület) |
| Város | Wittychenau |
| Történelem és földrajz | |
| Első említés | 1374 |
| Négyzet |
|
| Középmagasság | 129 m |
| Időzóna | UTC+1:00 , nyári UTC+2:00 |
| Népesség | |
| Népesség | 151 ember ( 2016 ) |
| Nemzetiségek | Lusatiak , németek |
| Digitális azonosítók | |
| Telefon kód | +49 35725 |
| Irányítószám | 02997 |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Hoske vagy Gozk ( németül Hoske ; v.-lugs. Hózk ) vidéki helység, amely Wittichenau városi körzetének státuszában található , a Bautzen körzetben , Szászországban , Németországban .
A Schwarze-Elster folyó (szerb louzát néven - Czorny-Galshtrov) partján fekszik, Wittichenau délkeleti részén. A K9222-es út halad át a falun, és összeköti a települést északnyugaton Wittychenauval.
Szomszédos települések: északon - Brishko falu ( Brezki, Wittichenau város határain belül), északkeleten - Nova Bukoina falu, keleten - Gross-Serchen (Vulke-Zdzhary) falu . Loza , délkeleten - Rachlau falu ( Rahlov, Wittichenau város határain belül), délnyugatra Cotten falu (Cochin, Wittichenau város határán belül), nyugatra Zalau falu ( Salov, Wittichenau város határain belül) és északnyugatra található Wittichenau városa [1] .
Először 1374-ben említik Gosik néven. A középkorban a falu a Marienstern kolostorhoz tartozott . Az 1815-ös bécsi kongresszus után a Porosz Királyság része lett, ahol 1945. április 8-ig Liegnitz közigazgatási körzetében volt . 1950-ben Rachlau község része volt. 1950 óta a Cottbus kerületben lévő Hoyerswerda közösség tagja. 1994-ben a falu külön városi területként lépett be Wittichenau város határába. 1950 és 1994 között Rachlau község része volt. 1996-tól 2008-ig a Kamenz régióban volt, 2008-ban átkerült a Bautzen régióba [2] .
1989-ben a faluban kápolna épült, amelyet 1920-1922-ben a Hosk és Rachlauban élő gyerekek iskolai osztályaként használtak. 1936-ban, a Harmadik Birodalom germanizálása során átnevezték Elsterrode-ra. A korábbi nevet 1947-ben adták vissza.
Jelenleg a község a " Lauzsi Települési Régió " kulturális-területi autonómiához tartozik, amelynek területén Szászország és Brandenburg tartomány törvényhozási aktusai vannak érvényben, amelyek hozzájárulnak a lousi nyelvek megőrzéséhez és a a luzatok kultúrája [3] [4] .
Történelmi német nevek [2]A hivatalos nyelv a helységben a német mellett a felsőlausi nyelv is .
Arnosht Muka "Dodawki k statisticy a etnografiji łužickich Serbow" statisztikai munkája szerint 1884-ben a faluban 230 lakos élt (ebből 148 louzát (92%)) [5] .
Arnost Czernik louzsi demográfus a „Die Entwicklung der sorbischen Bevölkerung” című esszéjében azt jelzi, hogy 1956-ban a 431 lakosú falu szerbolluzácia lakosságának 60,8%-a volt (ebből 211 felnőtt élt felső-lausi nyelven aktívan). 6 felnőtt volt passzív, 45 kiskorú pedig folyékonyan beszélte a nyelvet) [6] .
| 1825 | 1871 | 1885 | 1905 | 1925 | 1939 | 1946 | 1950 | 1964 | 1990 | 2011 | 2016 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 129 | 192 | 157 | 169 | 188 | 199 | 234 | 470 | 378 | 380 | 148 | 151 |
| Demográfiai és statisztikai adatok 2011.05.09-től [7] | Hosuke | Összesen Wittichenauban |
|---|---|---|
| népesség | 148 | 5879 |
| Átlagos életkor | 40.8 | 42.7 |
| A 18 év alatti kiskorúak százalékos aránya a 18 és 65 év közötti korhatárig | 35 | 27 |
| A 65 év feletti idősek százalékos aránya a 18 és 65 év közötti életkor nevezőjére | 28 | 29 |
| Az emberek százalékos aránya háztartásonként | 3.1 | 2.5 |