Jambek

Város
Jambek
lógott. Zsambek
Címer
47°32′54″ s. SH. 18°43′07″ e. e.
Ország
megye kártevő
él Közép-Magyarország
Polgármester Csenger-Zalan Zsolt [1]
Történelem és földrajz
Négyzet
  • 33,67 km²
Időzóna UTC+1:00 , nyári UTC+2:00
Népesség
Népesség
Digitális azonosítók
Telefon kód +36 23
Irányítószám 2072
zsambek.hu
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Jambek ( magyarul Zsámbék , németül  Schambeck [3] vagy Schambek [4] ) város Pest megyében a Pilisvörösvári kistérségben .

A régió helyzete, éghajlata, kialakulása

Zhambek Budapesttől 30 km-re nyugatra , a Nyakash hegység lábánál, a Zhambek-medence északnyugati peremén található. Földrajzilag a város a Gereche régió egyik nyúlványához tartozik . Környező falvak: Tek , Perbal , Pat , Herceghalom , Man , Bichke és Somor . Az éghajlat szinte megegyezik a főváros budai városrészével, de nyáron nem olyan meleg, télen pedig hidegebb, mint Budapesten. Az átlagos csapadékmennyiség 550 mm. évente, így a város az ország egyik legszárazabb, egyben éghajlatilag legkellemesebb területe. A Föld történetének középkorában ezt a területet a Tethys-óceán borította . A sekély vízben számos állat élt, melyeknek meszes csontváza Zhambek környékén mindenhol megtalálható. A Föld történetének következő időszakaiban a tenger sokszor visszahúzódott, majd ismét elöntötte a medencét. A talajt mészkő és lösz borítja.

Közlekedési rendszer

Az M1-es autópálya 26. kilométerénél van egy kijárat Zhambek felé. A város az 1-es számú főúton is megközelíthető. A városon keresztül egy mellékút halad át, amely az 1-es számú főutat köti össze a 10-es főúttal, pontosabban a Bicke és Pilishasfalu közötti utat . Ezért Pilishről is megközelíthető a város. A 10-es számú főútról Piliscsaba és Pilishasfala felé lehet lehajtani. A Pilishasfaluból induló út Tinnie-n, Perbal-on, Teken-en keresztül vezet tovább Man és Bicka felé. Két autópálya köti össze Zhambeket Budakessivel : Budakessi - Telki - Budaene - Perbal - Tek - Zhambek és Budakessi - Pat - Zhambek. Az autópálya Somoron keresztül köti össze Györménnyel .

Közvetlen buszjáratok kötik össze a várost a fővárossal: 778 a Place d'Ethele , és 784, 785, 786, 787, 789.795 a Place Seine . Žambek az egyetlen város Magyarországon, ahol nincs vasútállomás.

A név eredete

A Zhambek név a vélekedések szerint a zhombek (magyarul zsombék) szóból ered , ami dudort jelent: a város környéke vízben gazdag, vizes.

Más források szerint III. Bel magyar király alatt a Zsámbéki család telepedett le itt.

Történelem

Már a paleolitikumban is éltek itt emberek. A környéken számos kelta, római és avar lelet került elő, például egy kelta postakocsi maradványai, amelyek a Nemzeti Múzeumba kerültek (ez bizonyítja, hogy a falu akkor már az utak mentén volt), vagy egy bronz harsona. 2. századból, mely az ország legősibb hangszerei közé tartozik.emlékek. Zhambek virágkora évszázadokkal a szülőföld megtalálása után esett, mert a falu a Székesfehérvár és Esztergom közötti kereskedelmi út mentén terült el .

Az 1050-es években kőtemplom állt itt. III. Béla magyar király Zhambeket a környékkel ajándékozta meg Ainárd lovagnak , aki a király feleségének, a francia király húgának, Francia Margitnak a kíséretében érkezett az országba 1186 - ban . Ez a család 1220 körül az egykori templom helyén háromhajós későromán /kora gótikus bazilikát épített , amely elpusztult állapotban is a magyar építészet egyik kiemelkedő emléke .

A bazilika maradványai mellett, szintén romokban áll a premontrei rend kolostora . A lovag először kastélyt épített , majd a tatárjárás után engedélyt kapott egy erődítmény építésére . Majd a mai vár helyén kőerődöt építettek. A falu első lakói az uradalom és a kolostor szolgáihoz tartoztak, de hamarosan kézművesek és kereskedők telepedtek meg a fontos kereskedelmi útvonal mentén.

A templomot és a falut a mongol tatárok elpusztították, de IV. Béla magyar király helyreállította . A 14. század végén a falut a Maroti család vette birtokba , elvette az Ainard családtól.

Mátyás király 1467 -ben mezővárosi rangot adományozott a falunak . Közvetlenül halála előtt fiának, Korvin Jánosnak adta az erődöt, aki 1504 -ig birtokolta .

1541- ben a törökök elfoglalták Zhambeket, és 145 évig birtokolták. A fontos kereskedelmi útvonal védelmére erődöt építettek itt. Uralmuk alatt a harcok során a templom és a kolostor megrongálódott – a feljegyzések szerint ez utóbbiban még a 17. században is éltek . Ebből a korszakból származik a török ​​kút is. Ebben az időszakban a falu sokat szenvedett, elvesztette korábbi jelentős szerepét, kiürült.

1686- ban Bottyán János (később Vak Bottyán) megsemmisített egy nagy török ​​lovas különítményt, amely Fehérvárról Budára következett .

1689 - ben a Zichy család megvásárolta a falut, majd a török ​​elleni harcok során elpusztult erődítmény helyén az 1710 -es években kora barokk kastélyt építettek .

A török ​​iga alatt elmenekült vagy meghalt lakosság helyett a törökök magyarországi kiűzése után Zhambekben (elsősorban a Kisleg vidékéről) német (sváb) telepesek jelentek meg. Nekik köszönhetően a falu rohamos fejlődésnek indult, és hamarosan ismét mezővárossá vált. A sváb lakosság a borászat fejlett kultúráját hozta magával, művelte a környező dombok lankáit. Ekkor indult meg a környék erdőinek kiaknázása, melynek faanyagát a budai várban adták el tűzifa gyanánt. A falu lakossága a reformáció hatására áttért az "új hitre", ennek a Zichy család vetett véget, és a katolikus egyházhoz kényszerítette őket. Aztán sokan Kölesdre költöztek , ahol ma a "Zhambek utca" (Zsámbéki utca) található.

A zsambeki templomot ismét helyreállították, de az 1763- as komáromi nagy földrengés során ismét megrongálódott, utána már nem állították helyre. Építőköveit a telepesek elhordták, ma kerítésekbe, pincékbe, házfalakba ágyazva találhatók. Azóta felhagyott, csak a 19. század végétől , amikor az ókori műemlékvédelem létrejött, kezdték újra gondozni a templomromokat, valamint a kolostor föld alatti maradványait, időközben lebontották.

Az 1737-39-es pestis- és kolerajárvány emlékére , amikor 827 falusi lakos halt meg, fogadalom teljesítéseként szobrot állítottak a vár elé .

A második világháború idején Zhambek területén front volt, itt zajlott a Budapestet lefedő mozgalom egy része.

1946- ban a sváb lakosság 95%-át Németországba deportálták. Helyükre alföldi telepesek érkeztek .

2009. július 1. óta Zhambek város.

Népesség

Év népesség
2013 5199 [5]
2014 5191 [6]
2018 5569 [2]

Látnivalók

Háromhajós bazilika és kolostor maradványai. A 13. század közepén (1220-34) épültek késő román / koragótikus stílusban. 1763 - ban egy nagy földrengés tönkretette őket Komáromban . Most a romok belseje nyitva áll a látogatók előtt. Az egykori kolostor hordóboltozatával rendelkező teremben lapidárium található. Építészeti emlék. Ainárd lovag , aki III. Béla (1148-1196) magyar király feleségének, a francia király húgának, Francia Margitnak a kíséretében érkezett az országba, Jambeket fogadta a királytól, és kőerődöt épített oda. Ez lett az alapja a Zichy család 1700-as években épült kastélyának. A török ​​kiűzése után, 1689-ben gróf Zichy István erődöt és birtokot vásárolt I. Lipót királytól 30 000 forintért. Ezután István fia, Péter örökölte őket. 1716-ban a várkápolnát Xavér Ferenc tiszteletére szentelték fel . A többször átépített kastély a Zichy családtól került a korona birtokába, majd 1904-ben a svájci Kegyes Nővérek Rendje (Sororum Caritatis a Sancta Cruce) vásárolta meg. Egy emeletes épületet építettek át négyzet alakúvá. 1924-ben a kastélyt egy második emeleti felépítménnyel bővítették. 1905-től általános oktatási és középiskola, 1925-től női gazdasági iskola, 1929-től pedagógiai intézet működött. 1949-50-ben itt működött a Mezőgazdasági Akadémia, amely később Gödöllőre költözött . 1977-ben itt alakult meg a Pedagógiai Intézet az esztergomi intézet kirendeltségeként . 2003-ban egy tűzvész miatt az intézet Vácra költözött . Építészeti emlék. Az eddigi feltételezések szerint a török ​​kút őrzi a törökök emlékét, akik 1541-1689-ben végvárként használták a Zhambek-erődöt. A legújabb régészeti kutatások (tér pásztázása, talajkutatás radarral, szondázási módszer) alapján megállapították, hogy a kút inkább a modern kor építészeti emléke. A község lakossága innen látta el az ivóvizet az 1960-as évek végéig, amikor is megépült a mikro-vízerőmű. A forrás vize a kolostorkert tavait táplálja, majd a falut elhagyva a Bekas-patakba ömlik. A kút 1953 óta építészeti emlék. 1908-ban került a Kegyes Nővérek birtokába. Ez a tóval, fákkal és kanyargós ösvényekkel körülvett, fallal körülvett park imahely és újoncok mozgástere volt. A hely 2009 márciusa óta építészeti emlék. 1752-ben Zichy Miklós anyagi támogatásával három év alatt egyhajós katolikus templom épült. Belső berendezését Karoy Bebo (a Zichy család építési felügyelője, szobrász) készítette el 1754-ben. A kapu fölött a Zichy és a Bereni család kettős címere látható. A kapu fölött egy félköríves fülkében Szent Wendelin szobra áll. A templom kertjében Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor, Gála József zsambéki plébános alkotása fogadja a látogatókat. 1958 óta - építészeti emlékmű. A templom óraszerkezetét, harangját és orgonáját a közelmúltban restaurálták wettenbergi iparosok segítségével. Minden nyáron az "Esték a premontreieknél" keretében hétvégenként orgonahangversenyeket tartanak a templomban. Zichy Miklós 1739-ben állította ezt a barokk emlékművet a Jambeket sújtó pestisjárvány felett aratott győzelem emlékére. Zhambek lakosságának fele, 828 ember esett áldozatul ennek a halálos betegségnek. Ez az emlékmű az egyik első magyarországi pestisjárvány feletti győzelem emlékműve. A falu szerencsétlen sorsú, nem kellően megbecsült műemléke védelemre és helyreállításra szorul. Borusz Ferenc 1979-ben megnyílt magángyűjteménye mintegy 1200 világítótestet tartalmaz az 1750-es évekből, a világhírű porcelángyárakból származó lámpatestektől a petróleumlámpákig. 1995-ben ez a múzeum bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Az 1791-ben épült kétszintes épület 1983-ig iskolaként működött. Itt tanult Gungl József magyar származású karmester és zeneszerző is. Ez az épület e korszak különleges építészeti emléke, 1983-ban az Építészeti Műemléki Felügyelőség a város megjelenését meghatározónak minősítette. Ezt a házat a környék leghíresebb szarvasmarha-tenyésztője, Keller Melchior építette 1740 körül. A ház homlokzatát Szent Vendelint, a pásztorok patrónusát ábrázoló dombormű díszíti. Az érdeklődőket a környék történetét bemutató kiállítás várja, melyen belül festett, német paraszti bútorok gyűjteményét tekinthetik meg az érdeklődők. Az egyik legrégebbi és legértékesebb falumúzeum, még a szentendrei szabadtéri néprajzi múzeum is szerette volna megszerezni. Építészeti emlék. Az épület klasszicista stílusú, a 19. század első feléből származó lakóépület. A kőfal a török ​​kúthoz csatlakozik. A ház 1958 óta építészeti műemlék. Festői környezetben a sűrűn lakott falurész egykori pincevilágának hangulata reprodukálódik. Ez az elszigetelt, természetben gazdag, egykor 70 pincéből álló terület a Jambeket évszázadok során kifejlesztő németek emlékparkja lesz. Jelenleg a terület helyreállítása és a pincék rekonstrukciója zajlik. 2006 óta építészeti műemlék. A Herceghalom felé vezető út közelében található Zhambek kevés ipari műemlékének egyike, a 18. században épült vízimalom romja.

Testvérvárosok

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Zsámbék települési választási eredményei  (Hungarian) . Orszagos Választási Iroda (2010.10.03.). Letöltve: 2011. június 13. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 26..
  2. ↑ 1 2 Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1., Magyar Közlöny, 2018. január 1.  (Hung.) - KSH , 2018.
  3. ↑ A helységek - helységnevtáblára kiírt - nemzetiségi neveinek listája . hu:Nemzeti nyelvű településnévjegyzék, útszéli hirdetőtáblákra írva, magyar nyelven  (Hung.) . KSH . Letöltve: 2012. szeptember 28. Az eredetiből archiválva : 2013. április 8..
  4. ↑ Névmás főnév: lásd Martin A. Jelli. Schambek / Zsambek, Band I . 1.1 Lage und Name  (német) (1996) .  - " der Adaptation des Namens im deutschen Dialekt, der ihn mit einem geschlossenen e in der Schlußsilbe aussprach ". Letöltve: 2013. március 17. Az eredetiből archiválva : 2013. április 8..
  5. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1., Magyar Közlöny, 2013. január 1.  (Hung.) - KSH , 2013.
  6. ↑ Magyarország közigazgatási helynevkönyve, 2014. január 1., Magyar Közlöny, 2014. január 1.  (Hung.) - KSH , 2014.
  7. ↑ Lamgrub Egyesület | Zsambek Lamgrub Tájvedelmi Egyesület . Hozzáférés dátuma: 2013. március 17. Az eredetiből archiválva : 2013. április 9..

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre