| Andrey Evsa | |
|---|---|
| ukrán Andrij Ivanovics Evsa | |
| Születési név | Andrej Ivanovics Evsa |
| Születési dátum | 1927. január 1 |
| Születési hely | Ivanica , Ukrán SSR , Szovjetunió |
| Halál dátuma | 2015. július 9. (88 évesen) |
| A halál helye | Odessza , Ukrajna |
| Polgárság |
Szovjetunió Ukrajna |
| Foglalkozása | író, műfordító , újságíró |
| A művek nyelve | ukrán |
| Bemutatkozás | 1961 |
| Díjak | Nemzetközi Irodalmi Díj. Gogol , kitüntetések nekik. P. Kulish, ők. A. Storozhenko, őket. S. Oleinik |
Andrej Ivanovics Evsa (1927. január 1. - 2015. július 8.) - szovjet és ukrán író, fordító, újságíró. Tagja az Ukrán Írók Országos Szövetségének (1993) és az Ukrán Újságírók Nemzeti Szövetségének .
1927. január 1-jén született Ivanitsa faluban ( Csernihiv régió) . Édesapja kovács, édesanyja kollektív gazda volt. 1941 júniusában Evsa hét osztályt végzett, és három hónappal később a németek elfoglalták a falut. A háború alatt postásként, majd - a kovácsműhelyben kalapácsként, mezei munkában dolgozott. A Vörös Hadsereg érkezése után jelzőőr lett, egy mobil rádióközpontot és egy erőművet szolgált. Ezzel párhuzamosan a nyolcadik osztályban folytatta tanulmányait. 1945 januárjában, amikor Yevse betöltötte a 18. életévét, behívták a hadseregbe, és rádiósként szolgált. A háború végéig a lvivi katonai gyalogsági iskolában tanult [1] .
A Győzelem után közel öt évig a Kárpátok katonai körzetében szolgált egy rádió vezetőjeként. A sikeres szolgálatért a tizedik osztályban folytathatta tanulmányait, és a következő évben Evsa középfokú végzettségről szóló bizonyítványt kapott. Be akart lépni az idegen nyelvek katonai intézetébe. Beutalót kapott az Odesszai Idegen Nyelvi Pedagógiai Intézetbe, és 1951-ben a már egykori főtörzsőrmester, Evsa sikeresen letette a felvételi vizsgákat.
A leszerelt diák tiszteletet élvezett az intézet diáktársai és tanárai körében. Hamarosan a szakszervezeti bizottság elnökévé választották, és tanulmányai végére lelkiismeretesen látta el ezt a közfeladatot.
1954-ben, szakdolgozatának megvédése után a Kherson régióba küldték angol és német tanárnak. Iskolákban és műszaki iskolákban dolgozott Nova Kahovkában , Szkadovszkban és Herszonban . A munka mellett műfordítással is foglalkozott.
1961-ben debütált a Szovjet Nő folyóiratban, Werner Lindemann "Egy tál kajszibarack" című német novellájából fordított . Andrey Evsa sokáig dolgozott a fordítás sikeres változatának megalkotásán, megpróbálva megszokni a szerző stílusát, hogy ne csak a mű lényegét, hanem a beszéd érzelmi színezését is átadja az olvasónak.
Yevsut, mint tapasztalt szakembert, meghívták tolmácsnak az OAO Intourist Kherson ügynökségébe . 1965-ben felajánlották neki, hogy tolmácsnak menjen egy elektromechanikus berendezéseket gyártó üzem építéséhez Bagdadban . Három év külföldi üzleti útja az élő angol nyelvű kommunikáció tapasztalatát adta neki. Irak után egy újabb út volt Egyiptomba , ahol Andrei Evsa tolmácsként dolgozott egy alexandriai hajógyárban 1972-ig . Később fordítóként számos országban járt: Indiában , Marokkóban , USA -ban , Tunéziában , Törökországban , Srí Lankán , európai országokban [1] .
Miután visszatért Khersonba, továbbra is az Intouristnál dolgozott. De úgy érezte, hogy vissza kell térnie a tanításhoz, 1976-tól 1987-ig angolt tanított a 40-es, 53-as Kherson iskolákban és a zeneiskolában [1] . Ezzel párhuzamosan műfordításokkal is foglalkozott. A kreatív munka iránti igényességének köszönhetően Andrij Evsza elérte, hogy a „Mir”, „Fatherland”, „Sea”, „Literary Odessa” ukrán újságok és folyóiratok elkezdték nyomtatni fordításait.
Andrey Evsa csaknem kéttucatnyi szerző műalkotásait fordította le. Köztük van Richard Bach , Ray Bradbury , Stephen King , Agatha Christie és mások. Ő fordította angolra Dmitrij Shupta odesszai tengerfestő verseit. Shupta Marinesko bravúrjáról szóló versének angolra fordításáért Andrij Jevsza a szerzővel együtt megkapta az ukrán haditengerészet parancsnokának tiszteletbeli jeleit . Evsa legjelentősebb munkája Alvin Toffler " The Third Wave " című filozófiai futurológiai bestsellerének fordítása , amely kritikai elismerést kapott [2] .
1993-ban Andriy Evsu felvételt nyert az Ukrajna Írószövetségébe.
Fordítói tevékenységéért számos díjjal jutalmazták: Nemzetközi Irodalmi Díjjal. Gogol , kitüntetések nekik. P. Kulish, ők. A. Storozhenko, őket. S. Oleinik (2013) [3] . A Nagy Honvédő Háború résztvevőjeként katonai kitüntetéseket kapott.
2003-ban Andrej Evsa Hersonból Odesszába költözött , ahol unokatestvére, a híres színházi és filmszínész , Nikolai Slezka élt . A rokonok gyakran találkoztak. Élete utolsó évéig fordításokkal foglalkozott. Andrey Evsa 2015. július 8-án halt meg, az odesszai nyugati temetőben temették el [4] .