| Duna Palota | |
|---|---|
| Alapított | 1897 |
| színház épülete | |
| Elhelyezkedés | Budapest V. kerület [d] |
| Építészeti stílus | neobarokk |
| Építészmérnök | Freund Vilmos [d] |
| Kapacitás | 294 |
| Weboldal | dunapalota.hu |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Duna Palota ( magyarul: Duna Palota ) egy neobarokk hangversenyterem Budapest történelmi kerületében, Belvárosban , Magyarország fővárosában . 1883-1885 között épült Freund Vilmos építész tervei alapján. A palotát Lipótváros kaszinójaként ismerték , nem szerencsejátékként, hanem arisztokratikus szórakozóhelyként. Kulturális rendezvényeket is tartottak itt, elsősorban Bartók Béla , Kodály Zoltán és Antonin Dvořák adott koncertet az első osztályú termében . A Belügyminisztérium 1951 óta az épületben tartja kulturális rendezvényeit. A Duna Palota ad otthont a Duna Szimfonikus Zenekarnak is [1] .
A Duna Palota 1885-ben épült annak a nagyszabású tervnek a részeként, amellyel Budapestet bővítették Magyarország Millenniumi ünnepe alkalmából. Ezeket az ünnepségeket 1896-ra tervezték, és I. Ferenc József császár elhatározta, hogy olyan tekintélyes várost hoz létre, amely tükrözi ősi helyzetét. A palotát Freund Vilmos építész tervezte Markus Géza kivitelezővel együttműködve. Kezdetben az egész épületet a barokk templomokra jellemző arany motívumokkal díszítették [1] . A Lipotvárosi Kaszinó első elnöke Max Falk volt .
Az épület mai formáját 1941-ben nyerte el. 1895-től a második világháború kitöréséig a Duna Palota különböző rendezvényeken látogatható volt. A háború alatt üresen állt, mert a pesti oldalról a szovjet csapatok és a budai németek közötti arcvonal közelében helyezkedett el. A háború végén a német hadsereg felrobbantotta a magyar főváros mindkét oldalát összekötő összes hidat. Éppen ezért a Duna Palota környékén több modern épület is látható, köztük a Sofitel és az Intercontinental szállodák.
Napjainkban a szimfonikus koncertek mellett számos más kulturális esemény is zajlik a Duna Palota falai között.
A háború után a kommunista hatóságok államosították a palotát, és uralkodásuk alatt számos változtatást eszközöltek az épületen. Az erkély, a mennyezet és a lépcsőház tölgyfából készült. Csak az étterem lépcsője felett található ólomüveg kompozíció maradt sértetlen. Roth Miksha készítette, és a Kenyérünnep (Új Kenyér Fesztivál) nevet kapta. Középen egy nő áll, kezében frissen sült kenyér. A bal felső sarkában egy magyar katona tart egy zászlót, mellette két dolgozó nő, piros zászlóval.
A barna szalon, amely egykor dohányzóhely volt, ma konferenciaterem. Bartók Béla itt mutatta be Kékszakállú herceg vára című operáját. A produkciót színpadra alkalmatlannak ítélték, ami meglepő, hiszen a zeneszerző egyik legnépszerűbb műve volt. Újabban a díszes helyiséget forgatási díszletként használták. Például a Madonna főszereplésével készült Evita című film egyik jelenetét ott forgatták. A hálószoba jelenet díszleteként jelent meg, ahol a hősnő szakított szeretőjével, Juannal.
Egy gyönyörű, kupolás mennyezetű színházterem a palota fő attrakciója, amely Magyarország egyetlen kupolás színháza. A kupolát Mark Lajos festményei [2] és a barokk templomokra jellemző aranydíszek díszítik.
A színházteremben 19. századi klímaberendezés is működik, a magyar parlament épületében használthoz hasonló . A falon lévő alagutak egyszerű nyomáskülönbség miatt hideg levegőt szívnak ki az alagsorból. Jelenleg modern klímarendszerrel egészül ki.
A főlépcsővel szemben található Széchenyi két összefüggő részből álló szobája. Márványoszlopairól, kandallójáról, tükröjéről, kazettás arany mennyezetéről és fafalairól nevezetes. [3] . Nevét Széchenyi Istvánról , a 19. század első felének kiemelkedő magyar reformista politikusáról és írójáról kapta. A Duna Palota legtöbb terméhez hasonlóan a Széchenyi terem is bérelhető zártkörű rendezvényekre.