Város és közösség | |
Drvar | |
---|---|
bosn. és horvát szerb Drvar . Drvar | |
44°22′26″ s. SH. 16°22′51″ K e. | |
Ország | Bosznia és Hercegovina |
bosznia-hercegovinai közösség | Bosznia-Hercegovinai Szövetség |
Kanton | 10. kanton |
Közösség | Drvar |
Történelem és földrajz | |
Korábbi nevek | Titov-Drvar |
Négyzet |
|
Középmagasság | 163 m |
Időzóna | UTC+1:00 , nyári UTC+2:00 |
Népesség | |
Népesség | 6806 ember ( 2007 ) |
Nemzetiségek | szerbek |
Digitális azonosítók | |
Irányítószám | 80260 |
Egyéb | |
Díjak | |
opstinadrvar.net | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Drvar ( Bosn. és horvát Drvar , szerb. Drvar egy város Nyugat- Bosznia és Hercegovinában , a Bosznia-Hercegovinai Föderáció 10. kantonjában . A horvát határ közelében található , az Unac folyón .
Az 1991-es népszámlálás szerint 8053-an éltek a városban, a 2007 -es becslések szerint 6806-an.
A második világháború alatt Drvar 1944 májusában a német csapatok „Knight's Move” hadműveletének helyszíne lett , amely ejtőernyős-szabotőrök tömeges csordája volt, azzal a céllal, hogy elfogják vagy megsemmisítsék a Jugoszláviai Népi Felszabadító Hadsereg felső vezetését. , Josip Broz Tito vezetésével.
Jugoszlávia felbomlása után Drvar a Bosznia-Hercegovinától való függetlenségét kikiáltó Boszniai Szerb Köztársaság irányítása alá került . 1995-ben, az 1990-es évek jugoszláv háborúi során a várost elfoglalta a horvát hadsereg; a szerb lakosság, amely nem akart az ellenfelek uralma alatt maradni, elhagyta.
1991-ben 8053-an éltek a városban, ebből 7693-an szerbek, 259-en jugoszlávok.
Az ENSZ 2007-es becslései szerint Drvar lakossága 6806 fő, ebből 6759 (99,31%) szerb. [egy]
Jugoszlávia hős városai | |
---|---|