Dortchinar

Dortchinar [1] ( azerbajdzsáni Dördçinar ) falu Azerbajdzsán Fizuli régiójának horadiz közigazgatási-területi egységében [2] , síkságon [2] , a Kozluchay folyó [1] partján , 15 km-re délre. Fuzuli városának .

Helynévnév

A falu neve a dord ( azerb. dörd – „négy”) és a chinar ( azerb. çinar – „platán”) szavakból ered, és annak a ténynek köszönhető, hogy a falut olyan helyen alapították, ahol négy platán nőtt. . 1917-ben a falu helyén feljegyezték Dortchinar Kuzey és Dortchinar Ungultu falvak helyét [2] .

Történelem

Az Orosz Birodalom éveiben Dort-chinar falu az Elizavetpol tartomány Jebrail körzetének része volt .

A szovjet években a falu az Azerbajdzsán SSR Fuzuli régiójának része volt . A karabahi háború eredményeként 1993 augusztusában az el nem ismert Hegyi-Karabahi Köztársaság irányítása alá került .

2020. október 20-án Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök egy videóüzenetben a nemzethez bejelentette, hogy "az azeri hadsereg felszabadította" Dortchinar falut a Fizuli régióban [3] .

Népesség

A „Statisztikai adatok a Kaukázusi régió népességéről, az 1886-os családlistákból” szerint Dort-chinar faluban, Horadiz vidéki körzetben, Jebrail körzetben, Elizavetpol tartományban 20 dym és 87 azerbajdzsán élt (jegyzékben). „ tatárként ”), akik vallásuk szerint síiták voltak , ebből 8 fő bek , a többiek parasztok [4] .

Az 1912-es „ kaukázusi naptár ” szerint a Karjaginszkij járásbeli Dorta-Chinar faluban 210 ember élt, többségükben azerbajdzsánok , akiket a naptárban „tatárként” jelöltek [5] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 J-38-23 Fizuli térképlap . Méretarány: 1 : 100 000. 1980-as kiadás.
2. ↑ 1 2 3 Azərbaycan toponimlərinin ensiklopedik lüğəti  (Azerbajdzsán) / Szerk. R. Aliyeva. - B. : Şərq-Qərb, 2007. - T. I. - S. 169. - 304 p. — ISBN 978-9952-34-155-3 .
3. ↑ Ilham Aliyev a néphez szólt . Letöltve: 2020. október 21. Az eredetiből archiválva : 2020. október 23. (Orosz)
4. ↑ A Transkaukázusi Terület lakosságának statisztikai adathalmaza, az 1886-os családjegyzékekből kinyert .. - Tf. , 1893. - S. 235. - 487 p.
5. ↑ Kaukázusi naptár . — Tf. , 1911. - S. 153.