Dinkelsbühl

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. november 6-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .
Város
Dinkelsbühl
Dinkelsbühl
Címer
49°04′15″ s. SH. 10°19′10 hüvelyk e.
Ország  Németország
föld Bajorország
Terület Ansbach (járás)
Oberburgmaster Dr. Christoph Hammer
( CSU )
Történelem és földrajz
Alapított 1351
Négyzet 75,19 km²
Középmagasság 442 m
Időzóna UTC+1:00 , nyári UTC+2:00
Népesség
Népesség 11 482 ember ( 2010 )
Digitális azonosítók
Telefon kód +49 9851
Irányítószám 91550
autó kódja AN (korábban: DKB)
Hivatalos kód 09 5 71 136
dinkelsbuehl.de (német) 
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Dinkelsbühl ( németül  Dinkelsbühl ) egy ősi város Németországban a " romantikus úton " , regionális központ Bajorország államban .

Közép-Frankföld közigazgatási körzetének van alárendelve . Az Ansbach kerülethez tartozik . Lakossága 11 482 (2010. december 31.). [1] Területe 75,19 km². A hivatalos kód  : 09 5 71 136 .

Történelem

Az V. Henrik császár által megerősített Dinkelsbühl 1305-ben ugyanazokat az önkormányzati jogokat kapta, mint Ulm , 1351-ben pedig a császári város státuszát . 1536-ban elkészítették a városi törvények kódexét ( németül:  Dinkelsbühler Recht ), amelyet 1738-ban felülvizsgáltak. A vesztfáliai béke értelmében Dinkelsbühl ( Ravensburg , Augsburg és Biberach mellett) azon négy birodalmi város közé tartozott , amelyek közigazgatásában szigorú paritást tartottak a katolikusok és a protestánsok között. Ezt a rendszert a birodalommal együtt felszámolták 1802-ben, amikor Napóleon a felsorolt ​​városokat a bajor koronának adta .

Dinkelsbühl minden nyáron ünnepli azt a napot, amikor a város megadta magát a svéd csapatoknak a harmincéves háború során . A város számos lakója részt vesz az akkori évek eseményeinek rekonstrukciójában. Ebben az előadásban svéd csapatok támadják meg a városkapukat, és hagyományos ruhába öltözött gyerekek érkeznek a helyszínre, hogy szemtanúi legyenek az akciónak. Ezt a történelmi eseményt "Kinderzeche"-nek ( németül:  Kinderzeche ) hívják, laza fordításban "gyerekek lakomája".

Régi városrész

Dinkelsbühl első épületei, amelyek ma az óváros részét képezik, 1130 körül jelentek meg . A város a Hohenstaufen -dinasztia fellegvára és kapocs volt abban az időben, amikor a Hohenstaufen és Welf a német koronáért harcolt. Feltételezték, hogy az előző település Wörnitzfurtban volt a Karoling királyi udvar körül, és 730-ban alapították.

Amint a település nevének végéből kiolvasható, a közeli Kuyper-erdő a 8. században a késő frank gyarmatosítás idején lakott volt. A védelmi céllal épült, lekerekített városfal jól felismerhető a város modern megjelenésében, a Spitalgasse, az Alsó-Schmidsgasse, a Föhrenberggasse és a Wetgasse utcák formája pedig nem a városfal, hanem a városfal formájának felel meg. az elkerülő városárok. A városfal a mai beépített negyedeken belül húzódott, többek között az Alsó-Schmidsgasse és Elsassergasse utcák között, valamint a Föhrenberggasse és Langegasse között, amely a telekhatárok, az udvari birtok és számos épület (az óváros) mentén rekonstruálható. fal néhány ház hátsó fala) .

A legtöbb 13. századi városi helységgel (pl. Rothenburg ob der Tauber ) ellentétben Dinkelsbühlben nincs központi, téglalap alakú piactér. Csak néhány vásárutca van, amely kúposan kiszélesedik, erre példa a borpiac, amely az északi oldalon 36 méter széles. Az utcákat különféle termékek kereskedelmére szánták. Az óváros borpiaca mellett a mai Segringen utcát zab-, kenyér- és húspiacra osztották. A régi városháza modern tere marhapiac volt, az egész Nordlinger utca pedig bőrpiac volt. A központi városrész szerkezete is működőképesnek bizonyult. Már a 14. században olyan jól megtervezett volt a város határainak bővítése, hogy a jövőben nem volt szükség a városközpont és a kereskedelmi központ kiszorítására. A Szent György-templom 1499 -es építésének befejezése után ez az épület lett a város kulturális felvirágzásának legmeghatározóbb jele. Azóta a város építészeti megjelenése nem változott lényegesen.

Dinkelsbühl városának 14. és 15. századi gazdasági virágkora idején a régi városkapukon kívül külvárosi településeket alapítottak, valószínűleg ebben a sorrendben: Rothenburg, Segringer , Wörnitz és Nörlinger . A városfal 1372- es építésével Dinkelsbühl óvárosa elnyerte mai formáját, Wörnitz pedig nem volt befalazva, mivel a környező víztestek természetes védelmet teremtettek.

Annak érdekében, hogy Rotenburg és Nörlinger külvárosi településeket összekapcsolják a várossal, párhuzamos sávokat húztak a város főtengelyével: északon - Bauofgasse és délen - Langegasse. Az épületek Wernitzben szorosan és praktikusan helyezkednek el - fejletlen helyek nélkül. Egy gyúlékony vízi jármű ( kovácsműhely ) található Rothenburgban. A Schmidgasse sávtól keletre, Rothenburg lakónegyedében található a kórház udvara, zárt komplexumként. A városi árokban lévő víz miatt Nörlinger paraszti külvárosban is laktak festők és bőrcserzők . Rothenburg, Segringer és Nöhrlinger elővárosainak gyéren lakott lankáin posztókészítők és takácsok is megtelepedtek , akiknek nagy térre volt szükségük mesterségükhöz. Ezen kívül kapucinusok és karmelita kolostorok , valamint a Német Lovagrend otthona volt . A fennmaradó szabad területeket gyümölccsel ültették be, vagy lovak legeltetésére használták.

A történelmi városok többségével ellentétben Dinkelbühl óvárosa térben teljesen elkülönül minden későbbi városbővítéstől, amely a 19. és 20. században történt. A várost teljes egészében fal veszi körül, amelyet nyugatról és délről egy homokkőbe ásott városi gödör köt össze . Északon a Rothenburg-tó, keleten pedig a wörnitzi ártér található. A város sziluettje Wörnitz felől a város talán leghíresebb képe.

Népesség

2015. december 31-én Dinkelsbühl község lakossága 11 538 fő. [2]

Népesség az 1840-2011 közötti időszakban
népszámlálások szerint a modern határokon, fő [3] [4]
dátum 1840 1871 1900 1925 1939 1950 1961 1970 1987 2011
Népesség 7569 7980 7282 7847 7267 10714 10546 10711 10630 11216

 

Népesség az 1960-2015 közötti intercenzális időszakokban
, december 31-re becsülve a modern határokon, fő [5] [6]
Év 1960 1970 1980 1990 2000 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Népesség 10133 10724 10814 11226 11549 11443 11482 11256 11287 11315 11389 11538

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Bayerisches Landesamt für Statistik und Datenverarbeitung - Fortschreibung des Bevölkerungsstandes, Quartale (hier viertes Quartal, Stichtag zum Quartalsende) . Letöltve: 2012. január 9. Az eredetiből archiválva : 2021. április 28..
  2. ↑ Bayerisches Landesamt für Statistik - Tabelle 12411-001: Fortschreibung des Bevölkerungsstandes: Bevölkerung: Gemeinden, Stichtage (letzten 6)  (német)
  3. ↑ Bajor Statisztikai Hivatal: népesség (tábla 12111-101r) Bayerisches Landesamt für Statistik - Tabelle 12111-101r: Volkszählung und Bevölkerungsfortschreibung: Gemeinden, Bevölkerung (Volkszählungen und aktuerman  ) ,
  4. ↑ Német népszámlálás 2011. 05. 09. Bevölkerung Ergebnisse des Zensus 2011,  (német) német
    népszámlálás 2011. 05. 09./xlsx Statistische Ämter des Bundes und der Länder ()  (Német)
  5. ↑ Bajor Statisztikai Hivatal: népesség (tábla 12111-101r) Bayerisches Landesamt für Statistik - Tabelle 12111-101r: Volkszählung und Bevölkerungsfortschreibung: Gemeinden, Bevölkerung (Volkszählungen und aktuell)0  Statisztikai Hivatal0 Statisztikai Hivatal4, Aktuális 1. Bayerisches Landesamt für Statistik - Tabelle 12411-001: Fortschreibung des Bevölkerungsstandes: Bevölkerung: Gemeinden, Stichtage (letzten 6) (német)
     
  6. ↑ Bajor Statisztikai Hivatal: népesség (tábla 12411-002) Bayerisches Landesamt für Statistik - Tabelle 12411-002: Fortschreibung des Bevölkerungsstandes: Bevölkerung: Gemeinden, Stichtage (letzten 6)  (német)

Linkek

 Ansbach körzet városai és közösségei ( Bajorország )