Arany(III)-oxid-dihidrát

Arany(III)-hidroxid
Más nevek	aranysav
Megjelenés	fehér kristályok
Tulajdonságok
Moláris tömeg
Biztonság
GHS veszélyt jelző piktogramok
NFPA 704	0 0 0
Ahol nincs feltüntetve, az adatokat  standard körülmények között  (25 °C, 100 kPa) adják meg.

Arany(III)-oxid-dihidrát ( "aranysav" ) - Au 2 O 3 • 2H 2 O, egy szervetlen arany komplex vegyület, az arany(III)-oxid származéka, korábban helytelenül arany(III) hidroxidnak vagy arany(III)-nak nevezték. hidroxid és az Au(OH) 3 feltételes képletet tulajdonították neki .

Ha arany(III)-klorid oldatához alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxidot adunk , vagy ha alkáli-karbonát hozzáadása után felforraljuk, akkor arany(III)-hidroxid csapadék válik ki, de általában erősen szennyezett szennyeződés. a kicsapószerből. Megfelelő körülmények között a szennyeződés savakkal történő extrakcióval eltávolítható.

Foszfor-pentoxid feletti szárítás eredményeként AuO(OH) összetételű sárgásvörös vagy sárgásbarna port kapunk. Oldódik sósavban , és más savakban is, ha kellően tömény, valamint forró lúgban is , amiből az következik, hogy amfoter. Mivel a savas jelleg dominál, az arany (III)-hidroxidot általában aranysavnak nevezik . Ennek a savnak a sóit aurátoknak nevezzük , például K [AuO 2 ] 3H 2 O - kálium-aurát (III) . Az arany(III)-oxid-dihidrát könnyen bomlik arany-oxiddá és vízzé.

Irodalom

• G. Remy / Course of Inorganic chemistry 2. kötet, a német XI. kiadás fordítása, szerk. A.V. Novoselova akadémikus, M.: Mir, 1974.
• Drozdov A.A., Zlomanov V.P., Mazo G.N., Spiridonov F.M. Szervetlen kémia / szerk. Yu.D. Tretyakov akadémikus. - M .: "Akadémia" Kiadói Központ, 2007. - T. 3. Átmeneti elemek kémiája. - P. 222. - ISBN 5-7695-2533-9 .
• Turova N.Ya. Szervetlen kémia táblázatokban. - M . : Orosz Tudományos Akadémia Felsőfokú Kémiai Főiskola, 1997. - 89. o.