Dibróm-difluor-metán
| dibróm-difluor-metán | |
|---|---|
| Tábornok | |
| Szisztematikus név |
dibróm-difluor-metán |
| Chem. képlet | CBr 2 F 2 |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Állapot | folyékony |
| Moláris tömeg | 209,82 g/ mol |
| Sűrűség | 2,3063 g/cm³ |
| Ionizációs energia | 11,07 ± 0,01 eV [1] |
| Termikus tulajdonságok | |
| Hőfok | |
| • olvadás | -110 °C |
| • forralás | 24,5 °C |
| Gőznyomás | 620 ± 1 Hgmm [egy] |
| Osztályozás | |
| Reg. CAS szám | 75-61-6 |
| PubChem | 6382 |
| Reg. EINECS szám | 200-885-5 |
| MOSOLYOK | C(F)(F)(Br)Br |
| InChI | 1S/CBr2F2/c2-1(3,4)5AZSZCFSOHXEJQE-UHFFFAOYSA-N |
| RTECS | PA7525000 |
| ChemSpider | 6142 |
| Biztonság | |
| GHS piktogramok |
 |
| NFPA 704 |
0
2
0 |
| Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve. | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A dibróm -difluor-metán a halogénezett szénhidrogének csoportjába tartozó kémiai vegyület .
Gyártás és képviselet
A dibróm-difluor-metán gőzfázisú brómozással állítható elő difluor-metánból.
Ez a tetrabróm -metán fluorozásánál is előfordul .
A dibróm-difluor-metán 83%-os kitermeléssel állítható elő egyedüli termékként tetrabróm-metán jód-pentafluoriddal történő fluorozásával, fő termékként (76%-os relatív hozam) bróm(III)-fluoriddal történő fluorozással, melléktermékként (16%-os relatív hozam) tetrajód-metán jód-pentafluoriddal való fluorozásával A tetrabróm -metán titán(IV)-fluoriddal történő fluorozása kis hozammal dibróm-difluor-metánt képez bróm-trifluor-metánnal keverve. Ezenkívül a dibróm-difluor-metán nagy hozammal (81%) keletkezik ezüst-bróm-difluor-acetát brómmal való melegítésével .
Tulajdonságok
A dibróm-difluor-metán erősen illékony, színtelen folyadék, vízben gyakorlatilag nem oldódik. Melegítéskor lebomlik.
Használat
A dibróm-difluor-metánt tűzoltó anyagként (pl. katonai repülőgépeken) és köztes termékként használják színezékek, gyógyszerek és kvaterner ammóniumvegyületek gyártásában. A vegyület jelenleg nem tartozik a Montreali Jegyzőkönyv hatálya alá, de ennek részeként egyre gyakrabban vizsgálják a környezetben található vegyület forrásait.
Irodalom
- Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyv kézikönyve. UNEP/Earthprint, 2006, ISBN 978-92-807-2770-8 , p. 479
- Az ózonréteget lebontó anyagok és alternatívák lehetséges felhasználása az északi országokban. Északi Miniszterek Tanácsa, 2005, ISBN 978-92-893-1252-3 , p. 41
Jegyzetek
| Brómvegyületek _ | |
|---|---|
| |