Jetimskoe | |
---|---|
41°36′ é. SH. 76°39′ K e. | |
Ország | |
Vidék | Naryn régió |
Nyisd ki | 1956 |
Betét típusa | vasérc |
Egyenleg tartalékok | 3,3 [1] -5,4 [2] milliárd tonna |
Jetimskoe |
A dzseti vasércmedence a Dzhetim- hátságon belül (és a szomszédos területeken), a Naryn régió Naryn körzetének területén ( Kirgizisztán ) található. 1956-ban nyílt meg. Ez a legnagyobb vasérc lelőhely Kirgizisztánban .
A dzhetimi vasércmedencén belül 9 vizsgált területet azonosítottak. Hozzávetőleges becslések szerint a vasérclelőhelyek egy 70 km hosszú és 10 km széles szakaszon találhatók. A kikövetkeztetett vasérckészleteket körülbelül 5,5 milliárd tonnára becsülik (C2 kategóriába sorolva).
A lelőhely a késő proterozoikum terrigén rétegsor középső részére korlátozódik , amely nyírt homokkőből és palákból áll , amelyek között magnetit-hermatit ércek fordulnak elő. Az érctestek a legtöbb esetben lencséket és gazdakőzetrétegeket tartalmaznak. Az érctestek különböző területei eltérő ásványi összetételűek, és eltérő az érces és nem érces ásványok aránya. Az érclencsék vastagsága átlagosan 10-20 m.
A vasérceknek 4 fő típusa van:
Az ércek fő ásványai: magnetit , hematit (beleértve a martitot is), kvarc , kalcit , klorit , sziderit . Az ércek vastartalma 15,4% és 46,3% között van. A káros szennyeződések gyakorlatilag hiányoznak. A lerakódás keletkezése üledékes-metamorfogén.
A lelőhely kitermelése során mangán , vanádium , molibdén , volfrám kitermelése is lehetséges .
2021-re Kirgizisztán önállóan kívánja fejleszteni a területet, ami több mint 4 ezer munkahelyet teremt, és jelentősen feltölti az ország költségvetését [1] .