Demokratikus Koalíció (Magyarország)

A Demokratikus Koalíció ( magyarul: Demokratikus Koalíció , DK ) egy balközép magyar politikai párt, amelyet Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnök alapított 2011-ben. Korábban a Magyar Szocialista Párt frakciója volt , de 2011. október 22-én kivált és külön párttá alakult [3] . Az Országgyűlésben 4, az Európai Parlamentben 2 képviselő képviseli. A párt a centrikusságban a harmadik út ideológiáját vallja , ragaszkodik a szociálliberalizmus alapjaihoz és Magyarország európai integrációját szorgalmazza.

Történelem

A szocialista párt tagja

Gyurcsány Ferenc 2010. október 5-én bejelentette a pártvezetésnek, hogy új platformot hoz létre „Demokratikus Koalíció” néven, amely az 1989-es forradalmi események eszméinek hívei számára széles és nyitott társadalommá válik. Számos párt képviselője elégedetlen volt Gyurcsány ilyen kezdeményezésével [4] . A Demokratikus Koalíció első ülésére 2010. október 22-én 14:00 órakor került sor a Budapest XIII. kerületi Szent István parkban. A szocialista párt alelnöke, Balogh András a Népszavának adott interjújában azt mondta, hogy a párt a Gyurcsány-kabinet hibái miatt bukott el a választásokon, és a korrupció miatt általában teljesen szétesett [5] .

2011 májusában az MSZP platformjain vitát folytattak arról, hogy a pártnak továbbra is a baloldali pártokkal kell-e együttműködnie, vagy kompromisszumot kell kötnie a centristákkal és a jobboldallal annak érdekében, hogy alternatívát teremtsen a kormányzó „ Fidesszel ”. A második elképzelést egyedül a Demokratikus Koalíció támogatta, az összes többi 7 platform egyetértett abban, hogy a szocialistáknak csapatvezetőre van szükségük, nem pedig vezérre és Orbánra a baloldalnak, aki Hiller István Szociáldemokrata Platform vezetői pozícióját támogatja . Hiller bírálta Gyurcsány elképzelését a liberálisok és a konzervatívok szövetségéről, és azt a párt felforgatójának nevezte [6] .

Külön párt

2011. október 22-én Gyurcsány bejelentette kilépését a pártból és egy nyugatbarát baloldali mozgalom létrehozását. Kifejtette, hogy a szocialisták nem reformálták meg magukat, aminek következtében kilépett az MSZP-ből, és saját pártot alapított. Az új alkotmányt illegitimnek ismerte el, és kijelentette, hogy Magyarország teljes kormánya és bírósága csak Orbán Viktornak van alárendelve [7] . Az általa létrehozott párt a "Demokratikus Koalíció" nevet kapta, amelynek vezetője 2011. november 6-án Gyurcsány Ferenc [8] . Sajtótájékoztatón Bauer Tamást , Debreceny Józsefet , Molnár Csabát és Niedermüller Pétert nevezte ki helyettesének , megígérte, hogy a pártkongresszuson minden jelöltet hivatalosan állít, és fenntartja a párttagok közötti egyenlőséget. Az új párthoz 3800 tagfelvételi kérelmet nyújtottak be [9] .

2011. november 7-én 2012 tavaszáig megtiltották a Demokratikus Koalíciónak, hogy frakciót alakítson a Magyar Országgyűlésben, függetlennek ismerve el a koalícióhoz tartozó magyar parlamenti képviselőket. A frakcióba való belépéshez legalább hat hónapot kellett várniuk [10] . Ám 2012 áprilisában a fideszesek teljesen megtiltották a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportjának megalakítását, mondván, hogy azt csak az alkothatja, aki az előző választásokon továbbjutott a párt listájára. Gyurcsány azt mondta, hogy Orbán így megtérítette, Molnár Csaba pedig azzal fenyegetőzött, hogy az európai bíróságokhoz fordul [11] .

Együttműködés

A Magyar Szocialista Párt 2013 szeptemberében nem volt hajlandó együttműködési megállapodást kötni Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójával és Fodor Gábor Magyar Liberális Pártjával, mint populistákkal. Mešterházy Attila az ATV-nek adott interjújában azt mondta, hogy a szocialistáknak bizonytalan szavazókat kellene megnyerniük, a Gyurcsánnyal való együttműködés pedig elidegenítené őket a szocialisták támogatásától. Gyurcsány pedig azt mondta, hogy a Magyar Szocialista Párt 9-ből csak 4 ponton vállalta a Demokratikus Koalícióval való együttműködést, ami elvileg lehetetlen. Ráadásul a Demokratikus Koalíció a választási listán csak a mandátumok 4 százalékát kapta meg, ezzel pedig megtiltotta Gyurcsány megválasztását, és nem hozhatott létre saját platformot. Gyurcsány kijelentette, hogy a párt nem fogadja el az ilyen korlátozásokat [12] .

A balközép ellenzéki pártok 2014. január 14-én közös választási listát állítottak a 2014-es parlamenti választásokon való részvételre. A listán a miniszterelnöknek készülő Mešterházy Attila magyar szocialista vezető, majd Bajnai Gordon ( Együtt 2014 ) és a lista harmadik Gyurcsány Ferenc szerepelt. A liberális Fodor Gábor negyedik, Szabó Timea ( Párbeszéd Magyarországért ) pedig ötödik lett. Az 56. és 58. helyet a Magyar Liberális Párt képviselői szerezték meg [13] . A Fidesz parlamenti frakciójának elnöke , Rogán Antal szkeptikusan fogalmazott ezzel kapcsolatban, szerinte az ellenzék nem kínált egyértelmű alternatívát vagy valami új arcot [14] . A 2014-es európai parlamenti választásokon a Demokratikus Koalíció a szavazatok 9,76%-át kapta, és két embert delegált [15] . Molnár 2014. május 26-án bejelentette, hogy a párt belépési kérelmet nyújtott be a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségéhez [16] .

Jegyzetek

1. ↑ Pártok és választások Európában: Az adatbázis a parlamenti választásokról és a politikai pártokról Európában, szerző: Wolfram Nordsieck Archiválva : 2020. december 30. a Wayback Machinexnél
2. ↑ Kezd összeesni az MSZP, a párt inkább hallgat a taglétszámról . nol.hu (2016. július 27.). Letöltve: 2016. október 5. Az eredetiből archiválva : 2019. április 12. (határozatlan)
3. ↑ A világ politikai kézikönyve 2014  (meghatározatlan) / Tom Lansford. - SAGE Publications , 2014. - P. 612. - ISBN 978-1-4833-3327-4 .
4. ↑ Gyurcsány szocialista frakciót alakít (downlink) . Letöltve: 2017. május 29. Az eredetiből archiválva : 2016. december 23. (határozatlan) 
5. ↑ Gyurcsány új frakciója ma alakult Archivált 2016. december 23. a Wayback Machine -nél 
6. ↑ A szocialista platformok megvitatják a jövő stratégiáját (downlink) . Letöltve: 2017. május 29. Az eredetiből archiválva : 2016. december 23. (határozatlan) 
7. ↑ Gyurcsány bejelenti az MSZP-ből való kilépést, új "nyugati, polgári balközép" párt megalakulását Archivált 2015. február 14. a Wayback Machine -nél
8. ↑ A világ politikai kézikönyve 2015  (meghatározatlan) / Tom Lansford. - SAGE Publications , 2015. - P. 2651. - ISBN 978-1-4833-7155-9 .
9. ↑ Az Új Demokratikus Koalíció Párt hivatalosan is Gyurcsány volt miniszterelnököt választja első vezetőnek (link nem elérhető) . Letöltve: 2017. május 29. Az eredetiből archiválva : 2017. szeptember 3.. (határozatlan) 
10. ↑ A parlamenti bizottság azt mondja Gyurcsánynak, hogy várjon áprilisig az új frakcióalakítással (downlink) . Letöltve: 2017. május 29. Az eredetiből archiválva : 2017. szeptember 3.. (határozatlan) 
11. ↑ A parlamenti választmányi szabálymódosítás újabb csapást mér Gyurcsány volt miniszterelnök pártjára (a link elérhetetlen) . Letöltve: 2017. május 29. Az eredetiből archiválva : 2016. december 23. (határozatlan) 
12. ↑ Az ellenzéki DK-szocialista választási tárgyalások megszakadnak (nem elérhető link) (2013. szeptember 10.). Letöltve: 2013. szeptember 12. Az eredetiből archiválva : 2016. december 23.. (határozatlan) 
13. ↑ Az ellenzéki vezetők megállapodtak az általános választások közös listájáról (hivatkozás nem érhető el) (2014. január 14.). Hozzáférés dátuma: 2014. január 14. Az eredetiből archiválva : 2014. január 15. (határozatlan) 
14. ↑ Idézhető: Rogán Antal az ellenzéki összefogásról (a link nem elérhető) (2014. január 14.). Hozzáférés dátuma: 2014. január 14. Az eredetiből archiválva : 2014. január 16. (határozatlan) 
15. ↑ Emjk . Letöltve: 2017. május 29. Az eredetiből archiválva : 2018. január 27.. (határozatlan)
16. ↑ Archivált másolat (a hivatkozás nem elérhető) . Letöltve: 2017. május 29. Az eredetiből archiválva : 2015. szeptember 24.. (határozatlan) 

Linkek

• Hivatalos honlap  (magyar)

Bibliográfiai katalógusokban	VIAF : 305319026 WorldCat VIAF : 305319026