Művészetek Palotája (Budapest)

Művészetek Palotája
lógott. Mupa
Az alapítás dátuma 2002
nyitás dátuma 2005. március 14
Elhelyezkedés
Weboldal mupa.hu
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Művészetek Palotája Budapesten [1] ( Hung. Művészetek Palotája, Müpa ) egy kulturális intézmény a magyar fővárosban , Budapesten , 2005 márciusában nyílt meg; a Zoboki, Demeter und Co. építészeti iroda által tervezett épület három művészeti területnek ad helyet - zene , képzőművészet és színház ; a kiállítótermek, az 1699 férőhelyes koncertterem és a színház, bár ugyanabban az épületben találhatók, szervezetileg függetlenek egymástól; a kiállítótereket a klasszikustól a kortárs művészetig sokféle témájú időszaki kiállításra használják (lásd Ludwig Múzeum ). A Művészetek Palotája az első példa Magyarországon a köz-magán társulásra kulturális objektum építésében.

Előzmények és leírás

A budapesti Művészetek Palotája (MÜPA Budapest ) három művészetnek ad helyet: zene, képzőművészet és színház; kiállítógalériája, hangversenyterme és színháza különálló intézmény – egymástól függetlenül működik. Maga az épület a Duna -parton  - a pesti oldalon  - a Ladmanos híd mellett található; korábban felhagyott területen épült. A helyiségek összterülete 64 000 négyzetméter, amelyből több mint 10 000 négyzetmétert foglal el a Nemzeti Színház. Három éves építkezés után 2005. március 14-én avatták fel a Művészetek Palotáját.

A palota megjelenését az egyenes vonalak, a fényes díszítőelemek hiánya és az "erős" üveghomlokzat jellemzi ; A tágas, többfunkciós beltéri csarnokok egyszerű korszerűsítésük lehetőségét sugallják az adott rendezvények igényeihez - különösen a műalkotások bemutatásához. Az építkezés során elsősorban természetes anyagokat használtak; magának az épületnek a tervezését főként Zoboki Gábor építész, a Zoboki, Demeter és Társa végezte. Építészek" (Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda). 2006-ban a Művészetek Palotája megkapta a FIABCI Prix d'Excellence díjat a modern építészet sikeres példájaként a „nagy középület” kategóriában.

Az épület három fő szárnyból áll: a központi részét a "Nemzeti Hangversenyterem" (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem; a Nemzeti Filharmonikusok nagyszínpada ), a "Fesztivál Színház" (Fesztivál Színház) foglalja el. a keleti szárnyat, a nyugatit pedig a Ludwig Múzeum kiállítótermei és előadótermei kapják . Három, lényegében különálló épületet közös üveghomlokzat köt össze.

A Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum (Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum) a Dunához közelebbi épületben található: első emelete időszaki kiállításoknak ad helyet, a második emeleten előadások és kiegészítő rendezvények zajlanak, az állandó kiállítás pedig megtekinthető. a harmadik emeleten látható. Ezen kívül további interaktív kiállítótermek, médiaterek , könyvtár és speciális gyermekintézmények állnak a múzeumlátogatók rendelkezésére.

A Művészetek Palotája Magyarország első kulturális épülete, amely különleges köz-magán együttműködés keretében épült . Orbán Viktor kormánya és a Demyan Sándor nagyvállalkozó tulajdonában lévő TriGránit Csoport 2001 decemberében kötött megállapodást, végül 2002 márciusában írták alá. A tervek szerint a magáncég 31,2 milliárd forint támogatást biztosít. amelyet a kormánynak 10 éven belül – kamattal együtt – vissza kellett fizetnie (részben, lízing formájában ). 2005-ben az összeget 97,9 milliárd forintra emelték, a törlesztési határidőt pedig 30 évre hosszabbították meg az éves befizetések csökkentése érdekében. Az Állami Számvevőszék 2007-ben megállapította, hogy a kormány korai tervei pénzügyileg nem voltak megalapozottak, nem készült piackutatás vagy költségelemzés.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Jurgen Bergmann, Erica Bolweg, Gerd Meller. Budapest és külvárosok / fordító: Nosova Olga; szerkesztő: Schwartz Berthold. - Sankt-Peterburg: Diskus Media, 2013. - 96 p. — ISBN 9785940591290 , 5940591299.

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Tematikus oldalak
Bibliográfiai katalógusokban