| kastély | |
| Sapieha palota | |
|---|---|
| Sapiegų rumai | |
| Palota a tornyok hozzáadása után (2015) | |
| 54°41′55″ s. SH. 25°18′50″ K e. | |
| Ország | Litvánia |
| Elhelyezkedés | Vilnius |
| épület típusa | kastély |
| Építészeti stílus | barokk |
| Első említés | 1691 |
| Építkezés | 1691-1693 év _ _ |
| Fő dátumok | |
| Nevezetes lakosok | Kázmér Jan Sapieha |
| Állapot | az állam védi |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Sapieha-palota ( szó szerint Sapiegų rūmai ) egy barokk palota Vilniusban az Antokolon , amelyet 1689-1692 -ben (más források szerint 1691-1697 -ben) a nagy litván hetman , Kazimir Jan Sapiega építtetett , Giovanni Battista Fredía építész tervei alapján. [1] . A palota épületegyüttese, a Szentháromság-kolostor a templommal és a kórházzal köztársasági jelentőségű építészeti műemlék (AtR 57), állami védelem alatt áll [2] , kódja a köztársasági kulturális javak nyilvántartásában Litvánia 762 [3] . Jelenleg restaurálás alatt [4] .
A barokk palotát 1691 - ben emelték Sapieha Leó fapalotája helyén (aki 1633 -ban itt halt meg a velencei követ tiszteletére rendezett lakomán) [5] . A projekt szerzőjét ismeretlennek ismerik el [5] , más források szerint Giovanni Battista Frediani [1] [6] vagy Pietro Perti szobrász és építész , aki korábban a Péter Szent Apostolok templomát díszítette . és Paul és felépítette a Slushkov-palotát [7] . Pietro Perti ( stukkó domborművek ) és Giovanni Maria Galli (nem fennmaradt szobrok) részt vett a palota díszítésében. Feltételezik, hogy a freskókat Michelangelo Palloni művész készítette [5] ; más források szerint a freskók az olasz Delbenóhoz tartoznak [8] [9] .
A Litván Nagyhercegségben zajló polgárháború során az Olkeniki csatában ( 1700. november 18. ) elszenvedett Sapieha veresége után a dzsentri károkat okozott a palota díszítésében és épületeiben.
1718- ban a palotát a mozyr alvilág felesége, Sophia Yablonskaya bérelte. 1720 - ban Sándor Pavel Sapieha örökölte a palotát . Később a palota fia, Podlasie vajda és Mstislav feje, Mihail Anthony Sapieha birtoka volt . A gyermektelen Mikhail Antonius Sapieha halála után a palota unokaöccséhez, Nagy Litván Sándor Mihail Sapieha kancellárhoz került . Alatta 1763-1765 - ben Jacob Delo francia építész rendbe hozta a szomszédos parkot, szökőkutat rendezett be benne, új kerítést és lépcsőket emelt a parkba és a palotába. A 18. század végén a palota a litván tüzérség tábornokának, Frantisek Sapieha hercegnek volt . 1797 -ben eladta a palotát, a kastélyt és a szomszédos erdőt Józef Dominik Kossakowskinak (házasa Ludwika Potocka, Pelageya Potocka nővére, akinek Frantisek Sapieha feleségül vette).
1808- ban [5] vagy 1809 -ben [8] a palotát és a parkot a városi hatóságok 40 000 ezüst rubelért megvásárolták, és Joseph Pussier vilnai tartományi építész tervei alapján katonai kórházzá építették át . 1812 - ben francia kórház működött itt. [5] 1843- ban a kórházat újjáépítették; a parkban 1844-1848 -ban több új kórházi épület épült .
1862
- ben Ivan Levitsky mérnök építész terve szerint a kórházat átépítették és a kadéthadtest számára alakították át.
1919 óta működik itt a Stefan Batory Egyetemi Kórház . 1927-1928 - ban az egykori kórház épületegyüttesét egyetemi szemészeti intézetté alakították, amely egészen a második világháborúig működött. A második világháború után katonai kórház működött itt.
A palota jelenleg elhagyatott. A park és épületei a Sapiegosi Kórház ( Sapiegos ligoninė ) területéhez tartoznak. 2011 végére a Litvánia Kulturális Minisztériuma alá tartozó Kulturális Örökség Minisztériuma és Vilnius város önkormányzata elkészített egy projektet a palota helyreállítására [10] , amelynek első szakasza 2014 februárjában fejeződik be. ; megvalósítására több mint 8 millió litát különítettek el az EU strukturális támogatásából [11] . A projekt nyilvános kritikát váltott ki, amely ikonográfiai anyagokkal a projekt megalapozatlanságára, a bemutatott pompás pszeudobarokk formák kétes voltára és a fennmaradt épület hitelességének elvesztésének veszélyére mutatott rá [12] . 2012 -ben a projekt főépítészének, Evaldas Purlisnak a vezetésével megkezdődött a palota helyreállítása. [6]
A vidéki rezidenciaként épült palota Antokolon, a L. Sapiegos, Yurates, Kuosu utcák (keleti oldalon), az Úr Jézus temploma és a Szentháromság kolostor együttese (északon) közötti parkban található. és az Antakalne utca (nyugati oldalon). A palotát és a parkot kerítés veszi körül, három pompás kapuval. A park az egyetlen Vilniusban, amely megőrizte a megfelelő barokk park jegyeit. Főtengelye az Antakalne utcai kaputól a palotához vezet.
A parkot és a palota udvarát körülvevő kerítés téglából készült és vakolattal borított. A kerítés és a kapuk a 17. század végén vagy a 18. század elején épültek . Minden kapu barokk, későbbi klasszicista jegyekkel. A legpazarabban díszített kapu az Antakalne utcára néz. Magas, masszív támasztékokon lábazatos antabletúra és félköríves ív . A pilaszterek között fülkék vannak, amelyekben egykor szobrok álltak (más kapukban díszvázák). A kapu síkjának nagy része rusztikával díszített . A fríz mentén triglifák vannak . [13]
A háromszintes palota egy kiforrott 17. századi barokk épület . A falak téglából készültek és vakolattal burkoltak. A tető bádoggal borított. A homlokzatok a számos átépítés ellenére megőrizték kiforrott barokk formákat és értékes szobrászati díszítést. A homlokzatok síkját pilaszterek tagolják. A második emelet ablakai pazar dekorációval tűnnek ki, melynek szandrikjait és kereteit stukkó dombormű díszíti . [2]