A Rostov régió városi települései

Az oroszországi Rosztovi régió 29 városi települést foglal magában , köztük [1] :

• 23 város , ebből:
  • 12 város külön városrészeket alkot ( a listában narancssárgával kiemelve ),
  • 11 város tartozik a községi körzetbe ;
• 6 városi jellegű település ( munkástelepülés ).

Városok

Városi jellegű települések

Egykori városi jellegű települések

Térkép. A Rosztovi régió városai és városi jellegű települései

Lakossággal rendelkező városok és városi jellegű települések [3] (2020-ig):
 - több mint 1 000 000 fő;  — 200 000-től 249 999 főig;
 — 100 000 és 199 999 fő között;  — 50 000 és 99 999 fő között;
 — 15 000-től 49 999 főig. ;  — 10 000 és 14 999 fő között;
 — kevesebb, mint 10 000 fő;

A városok kialakulásának története a Rosztovi régió területén

A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának 1937. szeptember 13-i rendeletével az Azov-Csernomorsky területet felosztották a Rosztovi régióra, amelynek központja Rostov-on-Don városa, és a Krasznodari területre, amelynek központja a város városa volt. Krasznodar . A kialakult rosztovi régió szerkezete kilenc várost foglalt magában, köztük 7 regionális alárendeltségű várost: Rosztov-Don, Kamensk-Shakhtinsky, Krasny Sulin, Millerovo, Novocherkassk, Taganrog, Shakhty és 2 regionális alárendeltségű város Azov és Salsk.

1941-ben az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletével Morozovszkij működő települést Morozovszk néven regionális alárendeltségű városokká minősítették.

1945. november 13-án Rosztov-Don városát köztársasági alárendeltségű várossá választották [4] .

1951-ben a Rosztovi régió Mecsetyinszkij kerületében található Zernovoi működő települést azonos nevű regionális alárendeltségű várossá alakították. Ugyanebben az évben a Kamenszkij járásban található Gundorovka működő település regionális alárendeltségű várossá alakult.

1954. január 6-án az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége rendeletével Kamenszkaja megyét [5] elválasztották a Rosztovi régiótól, a Voronyezsi és Sztálingrádi Terület egyes részeitől [5] , amelynek központja Sahti város volt. . Ebbe a régióba tartozik: 9 város, köztük: 5 regionális alárendeltség Kamensk-Shakhtinsky, Krasny Sulin, Millerovo, Novoshakhtinsk, Shakhty és 4 regionális alárendeltségű város: Boguchar (korábban a voronyezsi régió része), Gundorovka Kamensky körzet, Morozovsk és Szerafimovics a sztálingrádi régió része).

1955. június 30-án az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletével a Zverevszkij kerületi Gukovo működő települést önálló közigazgatási-területi egységre - Gukovo néven regionális alárendeltség városává - választották. Ugyanezen rendelettel a Kamenszkij járásban található Gundorovka városát regionális alárendeltségű várossá alakították át, és átkeresztelték Donyeck városává.

A Kamenszki régió felszámolása idején (1957. november 19.) 10 városa volt, ebből 7 regionális alárendeltség és 3 járási alárendeltségű város Boguchar, Morozovsk és Serafimovich.

A Rosztovi régió részeként (1954. január 6. és 1957. november 19. között) 7 város volt, köztük: 1 köztársasági alárendeltségű város Rosztov-Donnál, 3 regionális alárendeltségű város Batajszk, Novocserkasszk, Taganrog és 3 regionális alárendeltségű város Azov, Salsk és Grain.

1956. november 2-án az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletével a kizsákmányolók meg nem nevezett települését, Novoszolenovszkij és Sluzy munkatelepüléseit regionális alárendeltségű várossá alakították át Volgodonszk néven, amely a regionális város lett. a Rosztovi régió Romanovszkij (új nevén Volgodonszkij) kerületének központja.

1957. november 19-én az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletével a Kamenskaya régiót megszüntették, és területét a Rosztovi, Voronyezsi és Sztálingrádi régiókhoz helyezték át.

1957. november 19. óta a Rosztovi régió része: 1 köztársasági alárendeltségű város Rosztov a Donnál, 10 regionális alárendeltségű város Azov ( 1957-ben regionális alárendeltségű várossá alakult ), Bataysk, Gukovo, Donyeck, Kamensk-Shakhtinsky , Krasny Sulin, Millerovo, Novocherkassk, Novoshakhtinsk, Taganrog, Bányák és 5 regionális alárendeltségű város Aksai ( Aksaiskaya falu 1957-ben városi rangot kapott ), Volgodonszk, Zernovoj, Morozovszk, Salszk.

1958. június 3-án a Don-i Rosztov városát a köztársaságból a regionális alárendeltségű városok kategóriájába helyezték át [6] .

1958. augusztus 29-én a Belokalitvenszkij járásban található Belaja Kalitva városi jellegű település regionális alárendeltségű várossá alakult [6] .

1960 óta a Mechetinsky kerületben található Zernovoy városát Zernograd városává nevezték át. A járási központot Mechetinszkaja faluból Zernograd városába helyezték át, a Mechetinszkij körzetet pedig Zernogradszkijra keresztelték.

1961-ben az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletével a Tsimlyansky városi típusú települést Tsimlyansk néven kerületi alárendeltségű várossá alakították.

Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1963. február 1-i rendeletével Aksai, Belaja Kalitva, Volgodonszk és Salszk regionális alárendeltségű városokká lettek besorolva.

1965 novemberében Aksai város a regionális alárendeltségű városok kategóriájából az Aksai járás területi alárendeltségű városába került.

1967 novemberében Konsztantyinovszkij városi jellegű települését Konsztantyinovszk néven regionális alárendeltségű várossá alakították.

1970. július 24-én az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletével Proletarskaya falut Proletarszk kerületi alárendeltség városává alakították át.

1972. május 25-én az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletével Semikarakorsky városi típusú települését Szemikarakorszk néven regionális alárendeltségű várossá alakították.

Az 1972 májusa és 1989 közötti időszakban a rosztovi régió 15 regionális alárendeltségű várost foglalt magában (Azov, Bataysk, Belaja Kalitva, Volgodonsk, Gukovo, Donyeck, Kamensk-Shakhtinsky, Krasny Sulin, Millerovo, Novocherkassk, Novoshakhtinsk-D Rostov , Salsk, Taganrog, Bányák) és 7 regionális alárendeltségű város (Aksai, Zernograd, Konstantinovsk, Morozovsk, Proletarsk, Semikarakorsk és Csimlyansk).

1989-ben az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletével Zverevo városi jellegű települését, amely közigazgatásilag Gukovo város városi tanácsának volt alárendelve, regionális alárendeltségű várossá alakították át a névvel. Zverevo.

1989-től 2005 márciusáig a Rosztovi régióhoz 16 regionális alárendeltségű város tartozott (Azov, Bataysk, Belaja Kalitva, Volgodonszk, Gukovo, Donyeck, Zverevo, Kamensk-Shakhtinsky, Krasny Sulin, Millerovo, Novocherkassk, Novoshakhtinsk, Rozsahtinszk Salszk, Taganrog, Bányák) és 7 regionális alárendeltségű város (Aksai, Zernograd, Konstantinovsk, Morozovsk, Proletarsk, Semikarakorsk és Csimlyansk).

2005 márciusa óta a helyi önkormányzati szervek reformja során változások történtek a rosztovi régió területén, beleértve a regionális és járási alárendeltségű városokat is.

A régió területén 12 városi körzet alakult ki a regionális alárendeltségű városokból (Azov, Bataysk, Volgodonsk, Gukovo, Donyeck, Zverevo, Kamensk-Shakhtinsky, Novocherkassk, Novoshakhtinsk, Rostov-on-Don, Taganrog, Shakhty). Négy regionális alárendeltségű város, amelyek közigazgatásilag egyesültek az azonos nevű Belaja Kalitva, Krasznij Sulin, Millerovo és Salsk kerületekkel, városi településeket alkotnak, státuszuk regionális alárendeltségű városokká süllyedve. 7 járási alárendeltségű város (Aksai, Zernograd, Konsztantyinovszk, Morozovszk, Proletarszk, Szemikarakorszk és Csimljanszk) szintén városi településeket alkotott az önkormányzati körzetek részeként.

2020 januárjában 23 város van a Rosztovi régióban (ebből 12 külön városi körzet, 11 pedig városi település).

A városok teljes lakosságszámából a következőkre oszlanak:

• 1 legnagyobb város (több mint 1 millió lakos): Rostov-on-Don;
• 6 nagyváros (100 ezertől 250 ezer lakosig): Volgodonsk, Bataysk, Novocherkassk, Novoshakhtinsk, Bányák, Taganrog;
• 4 közepes méretű város (50 ezertől 100 ezer lakosig): Azov, Gukovo, Kamensk-Shakhtinsky, Salsk
• 12 kisváros (kevesebb, mint 50 ezer lakos): Aksai, Belaja Kalitva, Donyeck, Zverevo, Zernograd, Konsztantyinovszk, Krasznij Sulin, Millerovo, Morozovszk, Proletarszk, Szemikarakorszk, Csimljanszk.

Lásd még

• A Rosztovi régió közigazgatási-területi felosztása
• A Rostov régió települései

Irodalom

• Rostov régió [Térképek]: önkormányzati körzetek és regionális központok: atlasz / Közlekedési Minisztérium Ros. Szövetség, Szövetségi Geodéziai és Térképészeti Ügynökség; [ch. szerk. O.I. Kovaleva; Szerk.: N.F. Konsztantyinov, I.N. Pozíció]. - Rostov-on-Don: Déli Aerogeodéziai Vállalat, 2006. - 1 atl. (107., [1] p.)
• Tsarenko E. Egy kis történelem az évfordulók napjaiban: Rosztovi régió és Azov története // Azov-hét. - 2017. - szeptember 6. – 9. o.

Linkek

• A rosztovi régió közigazgatási-területi szerkezetének rövid története . A Rostov régió helyi története. Donskoy ideiglenes.

Jegyzetek

1. ↑ Törvény "A Rosztovi régió közigazgatási-területi szerkezetéről" . Letöltve: 2020. június 30. Az eredetiből archiválva : 2021. január 15. (határozatlan)
2. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 _ önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések, 300 lakosú városi települések, városias települések vagy több . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1.. (Orosz)
3. ↑ A térképen a városi jellegű települések dőlt betűvel vannak szedve
4. ↑ RSFSR. Közigazgatási-területi felosztás 1948. január 1-jén. Moszkva, 1947. P.267.
5. ↑ Szovjetunió. Az uniós köztársaságok közigazgatási-területi felosztása 1954. március 1-jén. Nyolcadik kiadás. Moszkva.1954.S.68-69.
6. ↑ 1 2 Szovjetunió. Az uniós köztársaságok közigazgatási-területi felosztása. Kiegészítés az 1958-as kiadás referenciakönyvéhez. Moszkva, 1959. 20. o.