Gegharkunik régióban | |||
---|---|---|---|
Գեղարքունիքի մարզ | |||
|
|||
40°25′ é. SH. 45°12′ kelet e. | |||
Ország | Örményország | ||
Adm. központ | Gavar | ||
Fejezet | Gnel Sanosyan (2018 óta) | ||
Történelem és földrajz | |||
Az alapítás dátuma | 1995. november 7 | ||
Négyzet | 3655 | ||
Népesség | |||
Népesség |
235 075 [1] fő ( 2011 )
|
||
Sűrűség | 64,31 fő/km² | ||
Digitális azonosítók | |||
ISO 3166-2 kód | AM-GR | ||
FIPS index | AM04 | ||
Irányítószámok | 1201–1626 | ||
Hivatalos oldal | |||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Gegharkunik régió ( Arm. Գեղարքունիքի մարզ ; a Gegharkunik régió elnevezést is széles körben használják ) egy régió Örményország keleti részén , északon Tavush -val , nyugaton Kotayk -kal , délen Vayotwearattal , a Vayotwearattal délen és Azerbajdzsán keleten . Az ország legnagyobb régiója az egész köztársaság területének 18% -át foglalja el. A terület jelentős részét a Szeván -tó foglalja el . A régió magában foglalta az egykori Sevan, Chambarak (Krasnoselsky), Martuni és Vardenis régiókat.
A Gegharkunik régióhoz tartozik az Azerbajdzsán területe által körülvett és jelenleg az általa irányított Artsvashen exklávé is.
A közigazgatási központ Gavar városa , további városok Sevan , Chambarak , Vardenis , Martuni . A régióban 93 vidéki település is található.
A legalacsonyabb pont a Getik folyó völgyében (1325 m), a legmagasabb pontja pedig a Geghama-hegységben ( Azhdahak -hegy , 3598 m) található.
Gegharkunik területén az Urartia előtti korszakban volt Uelikuni királyság , amely a VIII. időszámításunk előtt e. az Ararat-Van királyság (Urartu) elfoglalta . Az Uelikuni név , amely az ókori örmény Gełak'uni -nak felel meg, az indoeurópai *wel- ' látni'-ig nyúlik vissza, és a vishapakarok („sárkánykövek”) tiszteletéhez kötődik a Geghama-hegységben [2] .
A modern Gegharkunik régiót az Örmény Köztársaság közigazgatási-területi felosztásáról szóló, 1995. november 7-i törvény hozta létre, Örményország Vardenis , Kamo , Krasnoselsky , Martuni és Sevan régióinak egyesítése eredményeként [3] .
A 2020-as hegyi-karabahi háború óta a tartomány Azerbajdzsánnal határos hossza megnőtt. 2021. május 12-én az azerbajdzsáni csapatok előrenyomultak Gegharkunik tartományba, és Kut és Verin-Shorzha falvak közelében foglaltak állást , ami határválsághoz vezetett Örményország és Azerbajdzsán között [4] . 2021. május 25-én egy örmény katona halt meg Gegharkunikban, május 27-én hat örmény katonát fogtak el azerbajdzsáni csapatok Gegharkunikban, miközben mérnöki munkát végeztek területükön az azerbajdzsáni határ közelében [5] .
A lakosság 67%-a vidéki településeken él [6] .
Állampolgárság | 2001-es népszámlálás | A lakosság aránya adm.-terr. egységek |
2011-es népszámlálás | A lakosság aránya adm.-terr. egységek |
---|---|---|---|---|
Minden lakosság | 237 650 | 100 % | 235 075 | 100 % |
örmények | 236 804 | 99,64% | 234 474 | 99,74% |
oroszok | 430 | 0,18% | 328 | 0,14% |
kurdok | 116 | 0,05% | 87 | 0,04% |
Yezidis | nyolc | <0,01% | 57 | 0,02% |
ukránok | 56 | 0,02% | 43 | 0,02% |
Egyéb és nincs megadva | 236 | 0,10% | 86 | 0,04% |
Hayravank kolostor , 9. század
Sevanavank kolostor , 9. század
Vanevan, X. század
Világosító Szent Gergely-templom , 10. század
Szent Gevorg templom
Sevan-tó
Sziklák Vardenis közelében
Folyó
Természet
Örményország közigazgatási-területi felosztása | ||
---|---|---|
Főváros | Jereván | |
Területek |