| Helység | |
| Geghamabak | |
|---|---|
| 40°09′24″ s. SH. 45°48′04″ K e. | |
| Ország | Örményország |
| Marz | Gegharkunik |
| Történelem és földrajz | |
| Korábbi nevek | Kayabashi |
| Középmagasság | 2027 ± 1 m |
| Időzóna | UTC+4:00 |
| Népesség | |
| Népesség | |
| Hivatalos nyelv | örmény |
Geghamabak (örményül: Գեղամաբակ) egy falu Örményországban , Gegharkunik marzban, Vardenis régióban.
A falu Jerevántól 175 km-re keletre, a regionális központtól - Gavar várostól - 82 km-re délkeletre, Vardenis városától 7 km-re délkeletre, a Szeván-tó délkeleti partjától 10 km-re, Shatdzhrektől 2 km-re és Sotktól 5 km-re délre található.
A falu korábbi nevei: 1932-ig - Sarechia, 1995-ig - Kayabashi
A 19. század második felében különálló kurd törzsi és törzsi egyesületek éltek a Novobajazet kerületben, amelyek a Türkmancsay-szerződés értelmében költöztek oda. Az 1920-as években muszlim kurdok csoportjai Azerbajdzsánból Örményországba költöztek, beleértve a leendő Basargechar régió területét is. T. F. Aristova szerint a Basargechar (később Vardenis) régió négy falujában - Reisu, Kayabashi, Koshabulakh, Ker - kurdok éltek [2] .
Az 1880-as „Kaukázusról szóló információgyűjtemény” szerint a Novobajazetszkij járásbeli Kayabashi faluban az 1873-as adatok szerint 16 háztartás élt és 131 azerbajdzsáni (a „tatár” néven szerepel) síita . 3] .
Az 1912-es kaukázusi naptár szerint a Novobajazetszkij körzetben található Kayabashi faluban 225-en éltek, többségük azerbajdzsánok, akiket "tatárként" jelöltek [4] .
1988-ig, vagyis a karabahi konfliktus kezdete előtt a falu fő lakosai kurdok és azerbajdzsánok voltak, majd az örmények kezdtek túlsúlyban lenni a falu nemzeti összetételében. Az elmúlt 25 évben a népesség jelentősen csökkent. A lakosságot túlnyomórészt a nyugdíjas korúak alkotják.
Lakossága 1988. december 1-jén 783 fő, 2009. január 1-jén 123 fő, 2010. január 1-jén 126 fő [2] .
A szovjet időkben a faluban mezőgazdaságot fejlesztettek, elsősorban állattenyésztést és dohánytermesztést. A 21. században a lakosság gazdasági tevékenysége az önellátó gazdálkodásra korlátozódik.
A falu északi részén található egy ősi barlang, amelyen keresztül titkos átjáró van más szomszédos falvakba. A barlang sok helyen járhatatlan, ezért a szakemberek rosszul tanulmányozták.