Johann Gottfried Jakob Hermann | |
---|---|
német Johann Gottfried Jakob Hermann | |
Születési dátum | 1772. november 28. [1] [2] [3] |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1848. december 31. [1] [2] [3] (76 éves) |
A halál helye | |
Ország | |
Tudományos szféra | filológia |
Munkavégzés helye | |
alma Mater | Jénai Egyetem |
Diákok | Apel, Johann August , Wunder, Eduard , Arnold Schaefer |
Ismert, mint | tudós, tanár |
Díjak és díjak | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Johann Gottfried Jakob Hermann (1772–1848) német filológus és pedagógus .
Lipcsében volt professzor . Kiemelkedő prezentációs adottsága volt, és sok hallgatót vonzott. Új nézeteket vezetett be a görög metrika tanulmányozásába, elhagyta a történeti módszert, és Kant kategóriákról szóló tanán alapuló tudományos rendszert hozott létre (lásd: "De metris Graecorum et Romanorum poetarum" Lpts., 1796; "Elementa Doctrinae metricae"). , 1816).
A görög nyelvtan általa alapított racionális tanulmányozása nagy hatással volt a latin és a német filológia fejlődésére. Nagyon fontosak nyelvtani kérdésekkel foglalkozó munkái: "De emendanda ratione Graecae grammaticae" (1801); "Libri IV de particula άν" (1831) és néhány görög klasszikus kritikai kiadása: Arisztophanész "Felhők", Euripidész tragédiái , Arisztotelész "De Arte poetica" , halála után megjelent, szerk. Bion és mások.
Herman a pontos nyelvtudásban látta az egyetlen módot az ókori élet megismerésére, a kritikai-grammatikai filológiai iskola megalapítója lett, ellentétben Boeck általános filozófiai iskolájával . Hosszú vitát vezetett Beckkel és Otfried Millerrel, akik egyoldalú nézetekkel vádolták, és könyvet adott ki erről a témáról: Ueber Böckhs Behandlung der griechischen Inschriften.
1825. július 6-tól a Szentpétervári Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
|