| Keljetek fel, oroszok! | |
|---|---|
| Dal | |
| Kiadási dátum | 1938 (" Alekszandr Nyevszkij " játékfilm ) |
| Nyelv | orosz |
| Zeneszerző | S. S. Prokofjev |
| Lírikus | V. A. Lugovskoy |
Kelj fel, orosz nép,
Dicső harcra, halandó harcra.
Keljetek fel szabad emberek,
Becsületes földünkért!
Tisztelet és tisztelet az élő harcosoknak,
és örök dicsőség a halottaknak.
Az atyai házért, az orosz földért
Kelj fel, orosz nép!
Hazájában Oroszországban, Oroszországban
Nem lesz ellenség!
Kelj fel, kelj fel,
Oroszország anya!
– Keljetek fel, oroszok! Kórus az Alekszandr Nyevszkij című szovjet filmből ( 1938 ) Szergej Eisenstein rendezésében . Zeneszerző - Szergej Prokofjev , szövegíró - Vladimir Lugovskoy .
1938 elején a nagy szovjet filmrendező, Szergej Eisenstein nagy hangosfilmet tervezett Alekszandr Nyevszkijről. Zeneszerzőként úgy döntött, bevonja Prokofjevet, akit az 1920-as évek óta jól ismert. Ez az alkotóközösség a művészek egymás iránti bizalmán alapult. Prokofjev meg volt győződve arról, hogy a híres rendező "nagyon finom zenésznek bizonyult", míg Eisensteint Prokofjev azon képessége döbbent rá, hogy képes azonnal megfertőzni egy vizuális benyomást, és a zenében átadni a filmre rögzített művészi kép lényegét. „Másnap olyan zenét fog küldeni nekem, ami… áthatja a montázsszerkezetemet hangkontraponttal, aminek a szerkezeti törvényét abban a ritmikus figurában viszi magával, amit az ujjai kopogtattak” – mondta a rendező, felidézve, hogyan Prokofjev. a leforgatott epizódok átnézése közben ujjaival kiütögetett néhány, majd bonyolult ritmikus szerkezetet a szék karfáján. Az énekrészletek szövegét részben maga Prokofjev, részben a költő, Vlagyimir Lugovskoj írta [1] .
Az "Alexander Nevsky" 1938. december 1-jén jelent meg, és azonnal sikert aratott. Ez a siker késztette a zeneszerzőt, hogy írjon egy kantátát a film zenéje alapján. Ennek a munkának szentelte 1938-1939 telét. A feladat nagyon nehéznek bizonyult. „Néha könnyebb teljesen új darabot írni, mint tüskéket kitalálni” – panaszkodott a hozzá közel állóknak. Az összes zenét teljesen újra kellett hangszerelni, mivel az előző hangszerelést a filmzene rögzítésekor használt elektronikus eszközök használatára tervezték, különféle effektusokat, amelyek az egyik vagy másik hangszer mikrofonból való megközelítéséhez és eltávolításához kapcsolódnak, stb. Ráadásul a filmben végighangzó, egymástól eltérő töredékekből szükség volt az ének-szimfonikus ciklus harmonikus szakaszainak megalkotására. Kantáta op. A 78 hét részből áll: „Rus a mongol iga alatt”, „Aleksandr Nyevszkij dala”, „Keresztesek Pszkovban”, „Kelj fel, oroszok”, „Csata a jégen”, „Holt mező” és „Sándor dala” Belépés Pszkovba". 1939. május 17-én mutatták be a Moszkvai Konzervatórium nagytermében.
A győztes-hazafias finálé fényes, ünnepi hangszereléséről, harangzúgásáról és a korábban megjelent orosz témák hangzásáról nevezetes. Az „Oroszországban, drágám, Oroszországban nem lesz nagy az ellenség” kórus fenséges hangzása teszi teljessé a kantátát [1] . A hazafias témában "Kelj fel, orosz nép!" a zeneszerző ősi orosz motívumokat és népi hangszerek hangjait foglalta magában [2] .