| Nyolc paradicsomkert | |
|---|---|
| Bahram on the Hunt ( British Museum ), 1610 | |
| Műfaj | dastan |
| Szerző | Amir Khosrow Dehlavi |
| Eredeti nyelv | perzsa |
| írás dátuma | 1301 |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
"Nyolc édenkert" - Amir Khosrov Dehlavi ( 1253-1325 ) indo - perzsa költő fárszi nyelvű dasztán ( 1301 ) verse , " Öt " ("Hamse") ciklusának utolsó és legnépszerűbb része . Mint az egész ciklus, ez is válasz ( nazire ) Nizami művére (jelen esetben a " Hét szépség " című versre).
A történet kezdete . Shah Bahram egy hatalmas ország uralkodója, amely előtt a Nyugat és a Kelet is remeg (prototípusa Shah Bahram Gur ). Az állam minden hatalmát a bölcsekre bízta, hogy semmi se vonja el a szórakozástól, lakomáktól és vadászattól. Felesége közül a legszebb Delaram, akinek a neve perzsául azt jelenti, hogy "a szívek megnyugtatója"). Bahram a legpontosabb vadász. Egyszer elege lett az onagerek gyilkolásából , most pedig, megelőzve őket, csak a királyi márkáját jelölte meg. Emiatt Gurkhan becenevet kapta - "Az onagerek ura".
Bahram és Delaram a vadászaton . A sah magával vitte Delaramot vadászni. A merész szépség, aki leleményességét szeretné próbára tenni, megkéri, hogy íjjal és nyíllal tegyen egy hím gazellát nősténynek, a nőstényből pedig hímet. Teljesíti a kívánságot: kilövi a hím szarvát, a nőstényt pedig két nyíllal a fejébe szúrja. "De ez művészet, de hol vannak a csodák?" – kérdi a kacér Delaram. Bahram feldühödve ledobja feleségét a lováról, és ellovagol, magára hagyva. A sivatagban vándorol, egy távoli faluba érkezik, és egy bölcs remeténél lakik, aki megtanítja, hogyan kell szazán játszani . Delaram olyan jól megtanulja a leckéket, hogy a zenei tehetségéről szóló pletyka az egész országban elterjed. A gyönyörű gazellák elalszanak dallamai hallatán . Lehetősége volt Bahram előtt is beszélni, aki nem ismerte fel. Meglepetését azzal leplezi, hogy ebben a művészetben nincs semmi különös. Delaram emlékezteti a gazellák szarvának felhúzásában való ügyességére; Bahram letépi a fátylat az arcáról, felismeri feleségét, és elpirul a szégyentől. Bocsánatáért könyörgött, visszatért feleségét a palotájába vezeti.
Héttornyos palota építése hét ország hét szépségének . Az onagerekre vadászott Bahram minden államügyet felhagyott. Bölcs vezírje , Numan okos mozdulattal áll elő, ami arra kényszeríti Bahramot, hogy visszatérjen a fővárosba. Azt tervezte, hogy hét hercegnőt hoz különböző országokból a sahhoz, és egy grandiózus palotát épít hét kupolával az új feleségeknek - az ismert égi bolygók száma szerint. Shide építész gyönyörű palotát épít, és ebben az időben a nagykövetek gyönyörű lányokat hoznak különböző országokból. Indiai, szisztáni, szláv, tatár, rumiai, iraki és horezmi hercegnők fenséges termekben telepednek le. Látva ezt a csodát, Bahram megfeledkezett a vadászatról, átadta magát a szerelemnek, és nagylelkűen megjutalmazta a hűséges vezírt.
Bahram szombati tartózkodása a második Édenkertben egy fekete kupola alatt és egy indiai hercegnő története . Fekete ruhába öltözve Bahram a palota fekete részébe megy az indiai hercegnőhöz. Miután megkóstolta a szerelmet és megivott a bortól, az ágy fejéhez dőlt. A hercegnő úgy döntött, hogy lefekvés előtt elmond neki egy mesét a nagy király három fiáról, akik úgy döntöttek, megvédik őket a hatalom kísértésétől, és hosszú útra küldték őket. Útközben találkoztak egy fekete férfival, aki elvesztette a tevét. A jelei nyomában találgatva pontosan leírták az állat megjelenését gazdájának. Nem értette, mi történik, a fekete férfi rablónak nyilvánította őket, és bíróság elé hurcolta őket. A város királyának parancsára börtönbe vetették őket, de amikor megtalálták az állatot, szabadon engedték őket. A király elcsodálkozik az idegen testvérek bölcsességén, asztalhoz hívja őket, és békén hagyja őket egymással. A beszélő testvérek arról beszélnek, hogy a bor, amit isznak, emberi vér, a bárányt, amit megesznek, egy kutya eteti, maga a szultán pedig szakácstól született. Ezeket a beszédeket hallja a szultán; haragjában kihallgatja a borászt és a juhászt. Az első megerősíti, hogy a szőlő az egykori temetőben nőtt, a második pedig azt, hogy a farkas megölte a juhokat, és az újszülött bárányt egy közönséges szukához kellett csúsztatni. A királynak sikerült megtudnia édesanyjától, hogy egyszer tényleg teherbe esett a palota szakácsától. A megdöbbent király megjutalmazza a bölcs testvéreket, és hazaküldi őket apjukhoz.
Bahram vasárnapi tartózkodása a harmadik Édenkertben sáfránykupola alatt és egy szisztáni hercegnő története . Bahram sáfrányszínű ruhába öltözve elmegy a szisztáni hercegnőhöz, aki elmesél neki egy történetet Hasanról, egy horaszáni ékszerészről (keleten gyakori történet; pontosan megismétlődik a jól ismert perzsa rövidfilm egyik fejezetében történet "A papagáj meséi" [1] ). Rendeltek neki egy hatalmas méretű arany elefántot; Hasszán teljesíti a király parancsát, de a neki adott arany nagy részét elrejti: az elefánt belsejében csak vas van. Az egyik irigy ráveszi a feleségét, hogy találja meg Hassan feleségétől, hogyan kell lemérni egy hatalmas arany elefántot. A csevegő feleség egy viharos, szeretetteljes ölelés után megtudja férjétől, hogyan oldja meg ezt a nehéz feladatot, és mindent elmond a hozzá küldött irigy feleségnek. A titok a következő volt: az elefántot fel kell rakni a hajóra, közben meg kell jelölni a hajó bemerülési mélységét, majd egy törmelékkupacsal, könnyen szétmérhető törmelékkel érni el ugyanazt a bemerülési szintet. Amikor a király tudomást szerez a megtévesztésről, az ékszerészt a börtöntoronyba helyezi. A feleség segít Hasszánnak kiszabadulni a börtönből (egy kötél segítségével, amelyet a ravasz Hassan az ablakához húzott selyemszálon), azonban miután a kötelet a horogra akasztotta és leugrott, az ékszerész a nőt a ravaszba kapaszkodva dobja. a kötél másik végét a börtöncellájába, és ott hagyja büntetésül bőbeszédűsége miatt. Hasan találékonyságától megdöbbenve a király megbocsát neki, és szolgálatába veszi.
Bahram tartózkodása hétfőn a negyedik édenkertben a zöld kupola alatt és a szláv hercegnő története
Bahram keddi tartózkodása az ötödik Édenkertben a skarlátvörös kupola alatt és a tatár hercegnő története
Bahram szerdai tartózkodása a hatodik Édenkertben a lila kupola alatt és a Rumi hercegnő története
Bahram csütörtöki tartózkodása a hetedik Édenkertben egy szandálvörös kupola alatt és egy iraki hercegnő története
Bahram pénteki tartózkodása a nyolcadik Édenkertben a fehér kupola alatt és a horezmi hercegnő története
Bahram eltűnése a börtönben
A Walters Múzeumból származó W.624 kéziratot Mohamad Husayn al-Kashmiri írta a 16. században Lahore -ban.
Hercegnők Bahrámmal.
Hassan története.
Egy rumi hercegnő története, Metropolitan Museum of Art [2] .
Bahram az Éden hetedik kertjében.
A Khorezm hercegnő története.
Az "Éden nyolc kertje" című verset A. M. Revich fordította oroszra (kétszer jelent meg: 1975 -ben és 2002 -ben ).