Nyolc nem bejegyzett uralkodó

A Nyolc nem bejegyzett uralkodó ( japánul: 欠史八代 Kesshi hatidai ) Japán  nyolc császára Jimmut követve , akihez nem kötődik legenda. A Kojiki és Nihon Shoki csak a nevüket és genealógiájukat említi.

Rövid információ

A Jimmát követő , de Szudzsint megelőző nyolc uralkodót közbeavatkozó uralkodónak tekintik. Mint kiderült, a szuverén Mimakit megelőző nyolc uralkodó közül hat ugyanannak a nemzedéknek a felesége volt (a Shiki-no agata-nushi klánból), és ezért egy időben éltek. Nyilvánvalóan ők voltak Közép-Japán egyes területeinek helyi uralkodói. Ezt követően, hogy a Yamato-dinasztiát ősivé tegyék, egymást követő uralkodókként jegyezték fel őket a trónon [1] .

Inoue Mitsusada szerint a "nyolc uralkodóról" szóló genealógiai adatok valószínűleg az i.sz. 2.-3. század elejére vonatkoznak. e. Hasonló véleményt fogalmazott meg Gina L. Barnes Prehistoric Yamato: The Archaeology of Japan's First State (1988) című monográfiájában. Azt javasolta, hogy Jimmu császár történetét az i.sz. 2. vagy 3. századra datálják. Kr.e., uralkodását a késő Yayoi időszakra helyezte . És a Jimmu utáni és Szudzsina uralkodó előtti összes uralkodó (a krónikákban említett magas társadalmi státuszú emberek) szükségesnek tartotta egy generációba „sűríteni” [amely ennek eredményeként a 3. végére - a 4. században. e.]. Ezt az ötletet Edward Kidder (Jr.) támogatta, „tökéletesen ésszerűnek” tartotta. Matsumoto Seicho arra a következtetésre jutott, hogy a "nyolc uralkodó", akik Jimmu után uralkodtak, mind a Yamato-síkság nemesi családjainak vezetői voltak. Halmaikat (jap. misasagi ) a korai kofun-korszakra (i.sz. 3. vége – 4. század eleje) datálja. Ez jelezheti tevékenységük valós idejét. Ezért a „nyolc uralkodó” tevékenységének a Kr.u. 3. század vége és a 3. század vége között kellett zajlania. e. és Mimaki (Szudzsin) szuverén trónra lépésének éve [324 javítva. chron.].

Ebben a tekintetben a Yamato létezésének első évszázadára vonatkozó legújabb régészeti felfedezések , amelyeket a „Shiki politikai központjának” időszakának neveznek (i.sz. 250 és 350 között), nagyon érdekes következtetésekre vezettek. A legtöbb lelet a Nara-síkság délkeleti részén, a Shiki régióban (a mai Sakurai városa középpontjában ) található, a Miwa-hegy közelében. Ráadásul a leletanyag nagy része arra a területre esik, ahol a hat legnagyobb, i.sz. 250 és 350 között épült temetkezési halom található. e. [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] :

1. Khashihaka halom Sakurai városában (280 m hosszú) - Kōrei (7.) lányának temetése - Yamato-totohi-momoso-bime;
2. Tobi Chyausu-yama halom Sakuraiban (207 m) - feltehetően Kōgen (8.) legidősebb fiának és Sujin társának - a híres Ō-biko (ójapán Opo-piko ) temetkezési helye;
3. a Mesuri-yama halom Sakuraiban (240 m) - feltehetően Ō-biko fiának temetkezési helye - Take-nuna-kawa-wake;
4. Andon-yama halom Tenriben, amelyet ma Sujin temetkezési helyének tartanak (240 m);
5. Nishitonozuka halom Tenri városában (230 m) - feltehetően Sujin lányának temetése (10.) - Toyo-suki-iri-hime;
6. A Shibutani Muko-yama halom Sujin unokája, Keikō (310 m) sírja.

Jegyzetek

1. ↑ Suroven D. A. A „nyolc uralkodó” korszakának problémája és a Yamato állam fejlődése Mimaki (Szudzsin szuverén) uralkodása idején A Wayback Machine 2016. március 4-i keltezésű archív másolata // Bulletin of the Ural State University: Humanities. - Probléma. 2. Jekatyerinburg, 1999. - 13. sz. - S. 89-113.
2. ↑ Naoki Kōjirō . Taika-zendai-no kenk¯yu-hō-ni suite // Shigaku-zassi 1955, okt. - T. 64. - No. 10. - S. 67.
3. ↑ Barnes Gina L. Protohistoric Yamato: Az első japán állam régészete. Michigan: University of Michigan, 1988. - 473 pp.
4. ↑ Kidder J. Edward, Jr. [fordulat. on]: Barnes Gina L. Protohistoric Yamato: Az első japán állam régészete. Michigan: University of Michigan, 1988 // Monumenta Nipponica. Winter, 1989. évf. 44, 4. szám - 525. o.
5. ↑ Matsumoto Seicyo . Seite¯yo-tsŷsi 松本清張。清張通史. - Tokió: Kōdansha, 1977. - T. II. - S. 273-274.
6. ↑ Shiiki 師木 ("Kojiki"-ban) vagy 磯城 ("Nihon-shoki"-ban) egy kerület, amelynek központja Sakurai modern városa, Nara prefektúra. - Kojiki (a Nihon Koten Bungaku Zensyu sorozatból) 古事記 （日本古典文学全集. - Tokió: S¯yogakkan, 2001. - 155. o., kb. 16.
7. ↑ Japán Cambridge története. — Vol. I. - 114. o.
8. ↑ Mescserjakov A. N., Gracsev M. V. Az ókori Japán története. - Szentpétervár. : Hyperion, 2002. - S. 122.
9. ↑ A hiragana átírás kimaradtてんのう

Irodalom

• Vorobjov M. V. Japán a III-VII. században. - M. : Nauka, 1980. - 344 p.
• Suroven D. A. A Yamato állam alapítása és a Kamu-yamato-ivare-biko keleti kampányának problémája // Orosz és külföldi államok történelmi és jogi tanulmányai. - Jekatyerinburg, 1998. - S. 175-198.
• Suroven D. A. A „nyolc uralkodó” időszakának problémája és a Yamato állam fejlődése Mimaki (Szudzin szuverén) uralkodása idején // Az Uráli Állami Egyetem hírei: Bölcsészettudományok. - Probléma. 2. - Jekatyerinburg, 1999. - 13. sz. - S. 89-113

Linkek

•  (japán) Nyolc nem regisztrált uralkodó  (nem elérhető link)