| varázstükör | |
|---|---|
| 1903 Díszletvázlat a baletthez, A.N. Korescsenko "Varázstükör". aranycsarnok | |
| Zeneszerző | A.N. Korescsenko [1] |
| Librettó szerző | Marius Petipa [1] |
| Telek Forrás | tündérmeséi A.S. Puskin és a Grimm testvérek [1] |
| Koreográfus | A. Gorsky [1] |
| Karmester | A. Arends [1] |
| Első produkció | 1903 |
| Az első előadás helye | Mariinskii Operaház |
A Varázstükör A. N. Korescsenko fantasztikus balettje 4 felvonásban [1] , amelyet 1903. február 9-én mutattak be a Mariinszkij Színházban , M. I. Petipa [2] jótékonysági előadásában , és 1905. február 13-án a Bolsoj Színházban . Moszkvában. A balettet Alekszandr Szergejevics Puskin és a Grimm testvérek [3] [1] [4] meséi alapján állították színpadra . A Varázstükör balett Marius Petipa utolsó balettje volt a Mariinsky Színházban .
Ivan Vszevolozhsky és Marius Petipa írta a librettót Alekszandr Puskin és a Grimm testvérek meséi alapján. A balettet eredetileg a Birodalmi Színházak igazgatója , Szergej Volkonszkij rendelte meg , de amikor Vlagyimir Arkagyjevics Teljakovszkij lett a színház igazgatója, és mindenki visszatért Marius Petipa jótékonysági előadásának balettejának kiválasztásához, az utóbbi azt mondta, hogy nem. megengedte, hogy új balettet tegyen a haszonelőadásába [5] .
Marius Petipa megismerkedése Arszenyij Korescsenko zeneszerzővel Alexander Glazunovnak köszönhető , és Korescsenko elkezdett dolgozni a baletten. 1901. október 17. Arszen Korescsenko a "Varázstükör" című balettet játszotta Vlagyimir Teljakovszkijjal. Jelen vannak a teremben: Gerdt, Aisztov, I. A. Vszevolozhsky, Lappa, Ivanov, Shenk. A balett időtartama 3 óra volt. Marius Petipa nem vett részt ezen az eseményen. Alekszandr Shiryaev koreográfus emlékirataiban megemlítette, hogy Petipa nem szerette Korescsenko zenéjét, és csak akkor tud dolgozni, ha a zene tetszett és inspirálta. A legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy Petipa beleegyezett, hogy a balettet elviszi egy jótékonysági előadásra anélkül, hogy meghallotta volna a zenét. Petipa nem érzékelte Alexander Golovin művész munkáját , aki jelmezeken és díszleteken dolgozott. Marius Petipa emlékirataiban megjegyezte, hogy Golovin a dekadens művészet felé hajlik, és figyelmen kívül hagyja azokat a kérdéseket, amelyeket Petipa küld neki levelekben. Marius Petipa azt állította, hogy a ruhapróba után arra kérte Vlagyimir Teljakovszkijt, hogy halasszák el a haszonelőadást, és állítsák színpadra az egyik régi balettet. De semmit sem lehetett visszavonni. Nem minden jelmez és díszlet készült időben, néhányat Moszkvából hoztak a premierre [5] . A premierre 1903. február 9-én került sor a Mariinsky Színházban. Maria Petipa, Kshesinskaya , M. Petipa, Gerdt, A. Pavlova , Obukhin, Sedova, A. Gillert, Fokin, S. Legat, I.-M. Kshesinsky [2] .
Vázlat egy női jelmezről. Kék balerina. "Varázstükör". Szentpétervár, Imperial Mariinsky Színház
Látvány. 2 felvonás, 2 kép
Jelmezterv M. F. Kshesinskaya számára A. N. Korescsenko "A varázstükör" című balettjéhez.
A "Varázstükör" című balett zongorapartitúrája
1903. december 28-án a balettet ismét a Mariinszkij Színház színpadán mutatták be [6] . A The World of Art című, 1904-es művészeti illusztrált magazinban Alexandre Benois kritikus cikke jelent meg a restaurált balettről . Amellett érvelt, hogy a jó zene el tudja simítani a balett számos problémáját, Arszenyij Korescsenko zenéje azonban ezúttal nem képes erre. Ügyetlennek és tehetségtelennek nevezte, különösen szidta az előadást és azt, hogy a zene rosszul volt ragasztva. Megjegyezte, hogy egyes táncok tematikájában nem rosszak, ahogy a vezérmotívumok sem. Volt olyan vélemény, hogy a rossz hangzás a kotta gyenge tisztaságával és a benne lévő hibákkal magyarázható, de a kritikus megjegyezte, hogy a premiertől számított 10 hónapon belül ez javítható lett volna [7] . Benois elmondta, hogy Petipa sok jó kombinációt mutatott be de sa manière a nagyközönségnek, míg Golovin jelmezeiből és díszleteiből hiányzik a gondolat és egyetlen gondolat sem [8] . Golovin színrevitele és Korescsenko zenéje nem illik jól Petipa cselekményéhez, mintha nem léptek volna kapcsolatba munkájuk során [9] . A Magic Mirror első díszlete szürke-ezüst, sárga és kékeszöld tónusokban készült. Ksesinskaya jelmeze az első felvonásban barna, zöld és ezüst szövetekből készült, és egy 18. századi női toalettre emlékeztetett [9] .
1905. február 13-án a balett bemutatójára a moszkvai Bolsoj Színházban került sor. A librettó szerzője M. I. Petipa, a koreográfia A. A. Gorsky [3] . A király szerepét K. S. Kuvakin adta elő. Királynő - L. M. Vostokova. Hercegnő - E. V. Geltser. Herceg - V. D. Tikhomirov [4] . Részt vett még: Mosolova, V. A. Ryabtsev, V. F. Geltser , Chudinov és Menges [3] .
Szóló hegedűn - Crane, hárfán - Ome, celestán - Gunter, csellón - Asperger, kürtön - Eckert. Díszlet: A.Ya Golovin. Jelmezek: Ivascsenko, Nemenszkij, Pipar, Caffi. Kellékek - Poljakov. Rendező - A. F. Arends [3] . A "Magic Lake" balett 4 felvonásból és 7 jelenetből áll [5] .
A Varázstükör című balettet 1906-ban [10] és 1907-ben [11] mutatták be a Bolsoj Színházban . A Varázstükröt a balettévad zárásán, 1908. április 20-án mutatták be [12] . 1909. szeptember 2-án ezt a balettet a balettszezon megnyitóján mutatták be a Bolsoj Színházban. Boldina, Balashova, Mordkin, Shchipanov részt vett [13] .
Megőrizték A. Ya. Golovin "Varázstükör" című darabjához készült gnóm jelmez képét [14] .
A kertet takarítják, a kertészek és a kertészek kosarakat, füzéreket fonnak a királynőnek. Megjelenik a király, öreg. Kijön a királynő, fiatal és szép. A király igyekszik a királynő kedvében járni, mindenki virágot ad neki. Vidéki keringőt adnak elő [16] . A király elrendeli a csipkekereskedők és az antik cseh kristály és drágakövek [16] [17] árusainak behozatalát . Az áruk között van egy varázstükör, amelynek szokatlan tulajdonsága van - az egész királyság legszebb nőjét mutatja. A királynő örül, hogy látja magát a tükörben. A király vesz egy tükröt, és megparancsolja, hogy vigyék a királyné szobájába. A királynő megkérdezi a tükröt, hogy az a legszebb-e az összes közül, és nem az ő tükörképét látja a tükörben, hanem a hercegnő tükörképét. A királynő megrémül. Megjelenik a hercegnő, a vőlegénye és kísérete [17] . A királynő féltékeny lesz a hercegnőre. A királynő ismét megkérdezi a tükröt, hogy ki a legszebb a világon, és ismét a hercegnőt látja a tükörképben. A királynő elájul a haragtól és haragtól [18] .
A királynő a tükörbe nézve azt mondja, hogy amíg a hercegnő a királyságban él, a királynő nem lehet a legszebb az összes közül, ezért a hercegnőnek meg kell halnia. A királynő megparancsolja a hercegnő ápolónőjének, hogy menjen be az erdőbe, és ott ölje meg a lányt. A dada kéri, hogy könyörüljön a hercegnőn [19] . A királyné tőrt ad a dajkának - ha a dada nem engedelmeskedik neki, ő is meghal. A hercegnő odajön a királynőhöz, és meghívja őt a herceg és a hercegnő esküvőjére, a királynő beleegyezik. Megkéri a lányt, hogy menjen a legközelebbi erdőbe, hogy nefelejcseket vigyen a királynőnek. A hercegnő és a dada bemennek az erdőbe [20] . A hercegnő nem szereti az erdőt, megérti, hogy nincsenek nefelejcsek. Kérdezi, miért vitte el a dada olyan messzire a kastélytól, a dada pedig sírva azt válaszolja, hogy parancsot kapott a királynétól, hogy ölje meg a lányt, mert szebb lett, mint a királyné [21] . A hercegnő megkéri a dadát, hogy kímélje meg, a dada otthagyja az erdőben és elszalad. A hercegnő segítségül hívja, de a dada már túl messze van [22] . A dada bocsánatot kér a királynőtől, mert nem tudta megölni a hercegnőt. A királyné kéri, hogy hozzon neki egy parasztasszonyi ruhát, felveszi, hogy a mérgezett almát odaadja a királylánynak [23] .
A hercegnő szembekerül a törpökkel, megrémül, mert nem találja a kiutat az erdőből. A gnómok vigasztalják. A törpe úr elkíséri a hercegnőt a kunyhóba, és azt tanácsolja neki, hogy ne hagyja el, és ne engedjen be senkit. A gnómok elmennek dolgozni [24] .
A királyné megjelenik a kunyhó közelében, és bekopogtat az ajtón. A hercegnő kinyitja neki az ajtót, és ad neki egy darab kenyeret. A királynő átnyújt neki egy mérgezett almát. A hercegnő megharap egy almát, és holtan esik le. A királyné a kunyhóból menekülve elveszti zsebkendőjét. Munka után a gnómok visszatérnek, és elborzadva találják meg a hercegnőt. Meglátják a zsebkendőt, és megértik, hogy valaki volt kint [25] .
A herceg az erdőben bolyong és keresi hercegnőjét, de nem találja [26] . A törpét üvegkoporsóban viszik a hercegnővel a barlang mélyére [27] . A törpe úr megmutatja a királyt, a királynőt, a herceget és a szobalányt arra a helyre, ahol a hercegnő nyugszik. A herceg kétségbeesetten összetöri az üvegkoporsót. Ugyanabban a pillanatban kigurul egy mérgezett alma. A hercegnő életre kel [28] . A herceg karjaiba veti magát. A törpe egy zsebkendőt ad a királynak, amelyet a hercegnő mérgezője veszített el. A királyné tagadja, hogy az ő zsebkendője lenne, de a szobalány [29] elmondja a teljes igazságot. A királynő gyorsan megőrül, mindent elmesél, amit tett, és holtan esik el [30] .
A herceg és a hercegnő eljegyeztetik magukat a kastélyban [30] .