Magyar televízió

A Magyar Televízió ( Hung. Magyar Televízió / MTV ) 1954-2015 között volt a magyar állami műsorszolgáltató.

Történelem

Korai évek (1954–1969)

A Gellért Szállóban 1936-ban történtek az első magyarországi televíziós közvetítési kísérletek. 1954-ben megkezdődött a tesztadás: e kísérletek részeként kisméretű videofelvételeket és fotósorozatokat sugároztak televíziókészülékeken. 1957. február 23-án állandósult a próbaadás, 1957. május 1-jén, a tavasz és a munka ünnepe alkalmából pedig megkezdődött a rendszeres televíziós adás Magyarországon. 1957. július 2-án jelent meg az első híradó, a Híradó című televízióműsor ". Augusztus 18-án a Magyar Televízió a Magyar Rádióval együtt beolvadt a Magyar Rádió és Televízió ( MRT ) társaságba. Ennek alapján jelent meg a Nemzetközi Rádió- és Televíziós Szervezet , ismertebb nevén Intervízió (struktúrájának első tagjai Csehszlovákia, Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország és Lengyelország voltak).

A nézők száma 1959-ben elérte az 50 ezret. 1960-ban megnyílt a magyar rádió televízió televíziós archívuma. 1964-re a tévénézők száma 2,7 millióra nőtt (átlagosan 3-5 néző szettenként). Az 1965-ös adatok szerint a tévéadási zónában élő magyarok 46%-a a könyvolvasás (25%) és a műsorszórás (10%) helyett a televíziózást részesítette előnyben. 1966-ban Budapesten 23, más városokban 20 színházi előadást mutattak be a televízióban, ugyanebben az évben 25 televíziós filmet és 5 musicalt mutattak be. 1969-ben 4 millióra nőtt a nézők száma, és ugyanebben az évben indult a színes televíziózás: Bartók Béla A csodálatos mandarin című filmjét mutatták be.

Gyors növekedés (1970–1980)

A színes televíziózásra való átállás 1971-ben fejeződött be, és ugyanebben az évben megkezdődtek a Magyar Televízió Második Csatornájának tesztadásai. Ez az évtized volt a legtermékenyebb a magyar televíziózás történetében, hiszen a teljes televíziós adás mennyisége több ezer óra volt. 1974. május 12-én a Magyar Rádió és a Magyar Televízió beolvadt az Állami Rádió és Televízió Bizottságba ( Állami Rádió és Televízió Bizottság ).

További terjeszkedés (1980–1990)

Éves szinten 4300 óra (heti 83 óra) volt a televíziós műsorszórás. 1981-ben jelent meg a „Képújság” teletext szolgáltatás  ,  amelyet  minden televízióban elkezdtek használni. Új tévéműsorok indultak az „Ablak” (  magyarul  –  „Ablak”) és a „Panoráma” (nemzetközi sajtóközlemény). 1984 - ben Pécsett megnyílt a TV adó , Székesfehérváron pedig a kábeltévé . Az RTV műsora az egyik legnépszerűbb műsor lett (hetente 1,4 millió néző).

1985-ben megváltozott a magyar televíziózás fő irányvonala: a Rabszolga Isaura című telenovella megjelenése vezetett a magyar telenovellák megszületéséhez. 1987. május 7- én kezdték vetíteni a " Szomszédok " című televíziós sorozatot , amelyet kéthetente csütörtökön adtak le [1] . Az 1980-as évek végén megkezdődtek a kísérletek a digitális műsorszórásra való átállásra. 1988 óta a nyugdíjassegélyezési politika részeként a 70 év felettiek mentesülnek a licencdíj fizetése alól, és ugyanebben az évben megkezdődött a más nyelvű ( pécsi és szegedi ) sugárzás is. A magyar tévé második műsora bővebb jogokat kapott.

1989-ben a műsorszórás a hét öt napján folytatódott. Ez alól a szabály alól csak Farkas Bertalan űrhajós repülésének adása során tettek kivételt . 1989-ben megkezdődött a Nap-kelte (  magyarul  "  Sunrise") televíziós magazin sugárzása, amely az új televíziós társaság, a Nap-TV fő tévéműsora lett.

Nehéz idők (1990–2000)

A Szovjetunió összeomlása és a szocializmus összeomlása után átalakítás kezdődött a magyar televíziózásban: számos műsort bezártak, számos műsorvezető elveszítette állását. A vezetőség gyorsan változott, akárcsak a tévéműsorok. 1993. január 1. Az MTV csatlakozott az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségéhez. 1992-ben megnyílt a Duna TV magáncsatorna , amely azonban együttműködött az MTV-vel. Ugyanebben az évben megkezdődött a kereskedelmi kábeltelevíziózás Budapesten . 1995. december 21-én megalakult az Országos Rádió és Televízió Testület ( Országos Rádió és Televízió Testület ).

1997-ben elindult a TV 2 azon a frekvencián, ahol korábban az M2 sugározta , de az MTV tiltakozott ez ellen, mert féltek a nézőszám elvesztésétől (az RTL Klub csatorna is szenvedhet). Ennek eredményeként a frekvencia üresen maradt, és új TV2-frekvencia került kiosztásra, az M2 pedig csak kábeles és műholdas lett. Az MTV-2 olyan helyeken sugárzott, ahol korábban szinte nem is volt, ami egyfajta fogyatékossá vált a társaság számára.

A fő információs program az „Az Este” esti híradó volt. Ezzel párhuzamosan új programok is indultak: a „Delta” tudományos információs program, valamint az „Ablak” heti elemző program. Az 1990-es évek végére a televíziós társaság teljes mértékben a kormány irányítása alá került, ami kritikák és vádak özönét váltotta ki a kormánypárti álláspont támogatásával.

Válság és kiutak (2000 –jelenleg )

A finanszírozás hiánya a műsorszóró hálózat lerövidítéséhez és egyszerűsítéséhez vezetett. Az MTV műsorszolgáltató zárt részvénytársasággá vált, miután kormányra került. 2000-ben az MTV1 átnevezték M1-re, az MTV2 pedig M2-re. 2002-ben megszűnt a műsorszolgáltatási engedélye, ami a kihalás szélére sodorta a televíziós társaságot. Az egyetlen finanszírozást a magyar kormány biztosította, ami a televíziós adások minőségének romlásához vezetett.

A 2006-ban lezajlott tömeges zavargások oda vezettek, hogy a sugárzás átmenetileg leállt, amikor a zavargók behatoltak a televízióközpont épületébe, és ideiglenesen átvették azt. További problémát jelentett az M1 vagy az M2 folyamatos bezárási kísérlete. 2008. augusztus 1-jén az MTV piacra dobta az M2 1080i változatát, amelyet december 23-án az M1 követett. 2010-re a televíziós központ épületét eladták, és mára kérdéses, hogy hol lesz a Magyar Televízió székháza.

Ugyanakkor az MTV továbbra is számos új televíziós projekt kezdeményezője: 2012-ben indult az M3D csatorna , amelyen először indult el a 3D televíziós sugárzás.

2015. július 1-jén az MTV, az MR, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Ügynökség beolvadt a Duna Médiába (teljes nevén - Duna Médiaszolgáltató  - "Duna Médiaszolgáltatás").

TV-csatornák

Speciális tévécsatornák

• M3
• M4 Sport
• M5
• M6

Menedzsment és finanszírozás

A tévétársaságot állami támogatásokból és reklámbevételekből finanszírozzák. A műsorszolgáltató 2006. évi költségvetése 19,5 milliárd forint (mintegy 72 millió euró) volt. Vezetője az Igazgatóságok és a Vezérigazgató . A Magyar Televízió az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének tagja , 2011 óta aktívan együttműködik a Magyar Rádióval. A fő televíziós központ a budapesti Szabadság téren található .

Jegyzetek

1. ↑ Szomszédok az IMDb-n . Letöltve: 2014. április 23. archiválva az eredetiből: 2014. január 19. (határozatlan)

Linkek

• mtv.hu - a magyar televízió hivatalos oldala