Magyar Görög Katolikus Egyház | |
---|---|
Magyar Katolikus Egyház székesegyház Hajdúdorogon | |
Általános információ | |
Bázis | 1912 |
gyónás | katolicizmus |
Menedzsment | |
Központ | Debrecen , Magyarország |
imádat | |
rítus | bizánci rítus |
Statisztika | |
plébániák | 187 [1] |
Papok | 262 [1] |
tagok | 326200 [1] |
Weboldal | gorogkatolikus.hu |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Információ a Wikidatában ? |
A Magyar Görögkatolikus Egyház ( Hung. Magyar görögkatolikus egyház , lat. Ecclesia Graeco-Catholica Hungariae ) a bizánci rítushoz ragaszkodó , azaz a görögkatolikus egyházak számához tartozó keleti katolikus egyházak egyike . A templom szinte minden plébániája Magyarország területén található , néhány pedig az észak-amerikai diaszpórában.
Történelmileg a bizánci rítusú magyar katolikusok többsége az ország északkeleti régiójában élt, ahol a lakosság bizonyos százalékát ruszinok és románok alkották . A 17. század végén a törökök kiűzése utáni időszakban a szlovák gyarmatosítók, köztük görögkatolikusok is nagy számban költöztek a modern Magyarország területére . A magyarországi görögkatolikusok minden nemzetisége a bizánci rítusú egyházmegye élelmezését szolgálta , amelynek központja Munkács ( Hung. Munkács , Munkács).
A 18. században a görögkatolikus közösség is feltöltődött a katolikus hitre áttért protestánsokkal – jelentős részük a bizánci, nem pedig a latin szertartást fogadta el .
A magyar nyelvű istentiszteletnek nagy múltja van a magyar katolikus egyházban. Aranyszájú János liturgiájának első magyar fordítása még 1795 -ben készült, és magánkiadásban jelent meg. 1868- ban 58 görögkatolikus egyházközség képviselői felhívást tettek közzé a magyar nyelvű istentisztelet jóváhagyására és a magyarul beszélő görögkatolikusok külön egyházmegye létrehozására; a Vatikán azonban nem adott ilyen engedélyt. 1882 -ben Aranyszájú János liturgiájának és más liturgikus szövegeknek új fordítása jelent meg hivatalos egyházi jóváhagyás nélkül. Végül 1912. június 18-án X. Pius pápa külön egyházmegyét hozott létre Hajdudorogi központtal a 162 magyarországi görögkatolikus egyházközség számára; ugyanakkor felszólította a magyar görögkatolikusokat, hogy térjenek vissza a görög nyelvű istentisztelethez, korlátozva a magyar nyelv használatát nem liturgikus célokra. Hároméves átmeneti időszakot állapítottak meg, de az első világháború kitörése hamarosan minden tervet felborított, így folytatódott a magyar nyelv használata a liturgiában.
Az I. világháború után jelentős területek szakadtak el Magyarországtól, aminek következtében a Hajdudorogi Egyházmegye plébániáinak száma 168-ról 90-re csökkent. 1924. június 4-én Magyarországon is megalakult a Miskolci Apostoli Exarchátus , amely egyesült . egyházközségek, amelyek liturgiájukban az egyházi szláv nyelvet használták . A Miskolci Exarchátus egyházközségei is fokozatosan áttértek a magyar nyelvre az 1930-40-es években.
A Magyar Görögkatolikus Egyház plébániái közül néhány létezik a magyar emigránsok között – az USA -ban és Kanadában .
2015. március 20-án megtörtént a Magyar Görögkatolikus Egyház egyházi közigazgatási-területi struktúráinak átszervezése, melynek eredményeként a hajdudorogi egyházmegye metropolisz rangra emelkedett, a miskolci apostoli exarchátus egyházmegyévé alakult, valamint új nyíregyházi egyházmegye alakult [2] .
A Magyar Görögkatolikus Egyház a Hajdudorogi Főegyházmegyéből, valamint a miskolci és a nyíregyházi suffragan egyházmegyéből áll . Az istentiszteletek minden plébánián magyar nyelven zajlanak. Az egyház teológiai szemináriummal rendelkezik Nyíregyházán . A 2016-os Annuario Pontificio szerint 126 plébánia, 188 pap és mintegy 205 ezer hívő van a Haydudorogi egyházmegyében; a miskolci egyházmegyében 62 plébánia, 73 pap és mintegy 50 ezer hívő [3] . Így a templom összes híveinek száma mintegy 255 000 fő. 2008. május 2- án Kocsis Péter Fülöp püspököt választották meg az egyházfőnek .
Keleti katolikus egyházak | |
---|---|
Alexandriai liturgikus hagyomány | |
Nyugat-szír rítus | |
Kelet-szír rítus | |
bizánci rítus | |
örmény rítus | örmény |