Vanamõisa (Saue)

Falu
Vanamõisa
est. Vanamoisa
59°19′49″ s. SH. 24°32′54″ K e.
Ország  Észtország
megye Harju megye
plébánia Saue
Idősebb Raiko Saar [1]
Történelem és földrajz
Első említés 1241
Korábbi nevek Kergut
Négyzet
Klíma típusa mérsékelt
Időzóna UTC+2:00 , nyári UTC+3:00
Népesség
Népesség
Nemzetiségek észtek – 94,2% (2021)
Hivatalos nyelv észt
Digitális azonosítók
Irányítószámok 76407, 76506 [2]
autó kódja M

Vanamõisa ( észt Vanamõisa ) egy falu Észtország északi részén , a Harju megyei Saue községben .

Földrajz

Északon a falu Szent faluval , keleten Tutermaa faluval, nyugaton Alliku , Koidu és Yalgimäe falvakkal , délen Aila és Valingu falvakkal , valamint Saue városa .

Vanamõisa határa Aila, Valingu és Koidu falvakkal, valamint Saue városával a Tallinn-Keila vasút mentén halad . Koidu falu határán található a Padula vasúti peron . A Väena folyó átfolyik Vanamõisa területén .

Népesség

Népesség évek szerint
(Forrás: Saue plébánia [5] )
197620052006200720082009201020112012
229 [6]↗ 319↗ 322↘ 316↘ 307↗ 342↗ 375↗ 413↗ 441

A 2021-es népszámlálás szerint 801-en éltek a faluban, ebből 753 (94,2%) észt [7] .

Történelem

Mati Mandel régész egy település nyomait találta Vanamõisa területén, amely a Krisztus utáni első évezred második felétől a második évezred elejéig létezett [8] . A településen kívül itt találtak még egy áldozati forrást is, amelyet „Syeru-forrásnak” neveznek [9] és két rituális követ [10] [11] .

1913-ban egy rádióállomás építése során 9-10. századi arab dirhamokat találtak a faluban [12] .

A falu első említését az 1241 -es dán telekkönyv tartalmazza. A benne található települést Kircotæn néven említik [13] . Ez a föld Jon Roth , majd később Ivar Tagesen, egy 13. század közepén élt dán politikus tulajdonában volt, akit 1262-ben végeztek ki. Nem tudni, Tagesen után kié volt a falu [14] .

Vanamõisaban 1459- ben épült fel a kergutai ( Kerketey ) [13] lovagi uradalom , amely az 1670-es években függetlenedett a Saue uradalomtól. A 17. században a kastély a Gastferek és Gelwigeké volt . A XVIII. - Ludwigs, Buxgevden , Bréma, Klugen és Palen . A 19. század első felében a kastély tulajdonosai Mohrenschildok és Stenbockok voltak , 1853-ban pedig a Tallinni Szegények Háza tulajdonába került. 1882-től az 1919-es földreformig a kastély a Saue Strahlborn kastély tulajdonosaié volt [15] .

1866-ban a Vanamõisa és a Rahula uradalmak birtokai alapján létrejött az 1886-ig fennálló Vanamõisa-Rahula plébánia , amely két plébániára oszlott [16] .Az önálló Vanamõisa plébánia 1891-ig [17] létezett egyesült a sauei plébániával [18] .

1945. december 5-én a község Saue községi tanácsának része lett [18] .

A szovjet időkben a községben szarvasmarha-tenyésztő állami gazdaság [13] működött , majd a „Saue” [6] támogató és indikatív zöldségtermesztő állami gazdaság .

Jelenleg Észtország legnagyobb lakókocsiparkja [19] és a Vanamõisa szabadtéri központ [20] található a falu területén . A faluban minden évben megrendezik az egyik legnagyobb kézműves és észt termékek vásárát. A vásárnak csaknem 400 üzlete van, és körülbelül 12 000 ember látogatja [21] .

Vanamõisa Vásár

Jegyzetek

  1. ↑ Tuula küla  (est.)  (elérhetetlen link) . Saue Wald. Hozzáférés dátuma: 2014. március 30. Az eredetiből archiválva : 2014. január 11.
  2. ↑ postiindeks.ee  (angol) . Letöltve: 2021. december 8. Az eredetiből archiválva : 2019. január 15.
  3. ↑ Földhivatal – 1990.
  4. ↑ Észt Statisztikai Minisztérium – 1991.
  5. ↑ Rahvastiku kasv 2005-2012  (est.)  (elérhetetlen link - előzmények ) . Saue Wald. Letöltve: 2014. május 29.
  6. ↑ 1 2 Eesti nõukogude entsüklopeedia. Vanamõisa  (Est.) . Eesti Entsuklopeedia .
  7. ↑ Észtországi Statisztika. RL21004: ÉSZTEK SZÁMA ÉS RÉSZESEDÉSE LAKÓHELY (TELEPÜLÉS) SZERINT,  2021. DECEMBER 31 . Statisztikai adatbázis .
  8. ↑ 18976 Asulakoht • Mälestised  (Est.) . Kultuurimälestiste riikliku registri and mebaas. Letöltve: 2014. március 30.
  9. ↑ 18979 Ohvriallikas "Sõeru allikas" • Mälestised  (Est.) . Kultuurimälestiste riikliku registri and mebaas. Letöltve: 2014. március 30.
  10. ↑ 18977 Kultusekivi • Mälestised  (Est.) . Kultuurimälestiste riikliku registri and mebaas. Letöltve: 2014. március 30.
  11. ↑ 18978 Kultusekivi • Mälestised  (Est.) . Kultuurimälestiste riikliku registri and mebaas. Letöltve: 2014. március 30.
  12. ↑ Helle Koppel, Evelin Poovel-Puusepp. Vanamõisa vihikud. - Põltsamaa: Vali Press, 2010. - P. 12. - 228 p. — ISBN 978-9949-21-575-1 .
  13. ↑ 1 2 3 Eesti entsüklopeedia / Ülo Kaevats. - Tallinn: Eesti Entsüklopediakirjastus, 1998. - T. 10. - S. 206. - 704 p. - ISBN 5-89900-054-6 .
  14. ↑ Helle Koppel, Evelin Poovel-Puusepp. Vanamõisa vihikud. - Põltsamaa: Vali Press, 2010. - P. 25. - 228 p. — ISBN 978-9949-21-575-1 .
  15. ↑ Vanamõisa mõis  (Est.) . Eesti mõisad. Letöltve: 2014. március 30.
  16. ↑ Vanamõisa-Rahula vald (1866-1886)  (Est.)  (elérhetetlen link) . Rahvusarhiiv. Letöltve: 2014. június 9. Az eredetiből archiválva : 2014. július 14.
  17. ↑ Vanamõisa vald (1886-1891)  (est.)  (elérhetetlen link) . Rahvusarhiiv. Letöltve: 2014. június 9. Az eredetiből archiválva : 2014. július 14.
  18. ↑ 1 2 Saue valla ajalugu  (Est.)  (hivatkozás nem elérhető) . Saue Wald. Hozzáférés dátuma: 2014. május 29. Az eredetiből archiválva : 2014. május 29.
  19. ↑ Merilin Pärli. Igav liiv ja tühi väli: kartlikud karavanituristid hoiavad selle Eestist távole  (Est.) (2020. június 25.).
  20. ↑ Vanamõisa vabaõhukeskus  (Est.) .
  21. ↑ Vanamõisa käsitöölaat  (Est.) .

Linkek

 Települések Saue plébánián
településekLaagri
falvak