| Bejövünk egy szárnyon és egy imával | |
|---|---|
| Dal | |
| Kiadási dátum | 1943 |
| Felvétel dátuma | 1943 |
| Műfaj | Foxtrot , jazz |
| Nyelv | angol |
| Időtartam | 2:21 |
| címke | Robbins Music Corp. |
| Zeneszerző | Jimmy McHugh |
| Lírikus | Harold Adamson |
A "Bombers" (eredetileg Comin' in on a Wing and a Prayer ) egy második világháborús foxtrot tempójú dal . Valós események alapján, sok művész és zenekar előadásában.
A dal cselekménye brit és amerikai bombázók akcióin, esetleg az Operation Gomorrah -on alapul .
A dal cselekménye szerint [1] az éjszakai bombázás után egy repülőgép nem tért vissza. A repülőtér földi személyzete aggódik, de a rádiósok kapcsolatba lépnek a repülőgéppel. A pilóták jelentése szerint teljesítették a feladatot és célba találtak, az egész legénység életben van, de a gép súlyosan megsérült. Minden nehézség ellenére a repülőgép épségben visszatért a bázisra.
Az elterjedt változat [2] szerint a cselekmény az 1943. február 26-i eseményeken alapul, amikor a B-17 Flying Fortress bombázó , amelyet Hugh G. Ashcraft, Jr. charlotte -i pilóta, súlyosan megsérült, és visszatért bázis Angliában. A legénysége által The Southern Comfortnak nevezett repülőgép súlyosan megsérült a légvédelmi tűzben, megsérült a kormány és az orr, a sz.
Amikor felrepültek Nagy-Britannia partjaira, Ashcraft a rádión keresztül azt mondta a csapatnak: "Those who want to, please pray" ( angol The who want to, please pray ) [3] . Csodával határos módon Ashcraft kihozta a Southern Comfort-ot a repülőtérre, és biztonságosan leszállt. A pilóta és a gépükhöz "imádkozó" legénység sikeres megmentésének híre hazájában, Észak-Karolinában és másutt jelent meg.
Ez az eset azonban nem volt egyedi: a B-17-es repülőgép nagy megbízhatóságáról, túlélőképességéről volt híres, és gyakran számos sérüléssel tért vissza a bázisra [4] [5] .
A szöveget Harold Adamson, a zenét pedig Jimmy McHugh írta. A felvételt 1943-ban adta ki a Robbins Music Corp. A dalt a The Song Spinners rögzítette a Decca Records számára , és 1943. július 2-án az 1. helyre kúszott fel a Billboard popslágerlistáján [6] . Ez a dal volt az egyetlen katonai témájú dal, amely bekerült 1943 20 leghíresebb dala közé az Egyesült Államokban.
Frank Sinatra , Eddie Kantor komikus , a The Four Vagabonds szintén az USA-ban rögzítette a dal verzióit, Angliában pedig Vera Lynn és Anna Shelton [7] [7] .
A Song Spinners lemez B oldalán a Pacific Theatre pilótáinak szentelt Johnny Zero [8] [9] című dalt rögzítették . A slágerlistákon is helyet foglalt, a 7. helyre emelkedett a Billboardon.
1943-ban T. Sikorskaya és S. Bolotin fordította le a dalt a Szovjetunióban . Rendezte: A. Osztrovszkij . A dalt Leonyid Utyosov a lányával, Edittel [10] „Bombázók” címmel duettben adta elő (változatnevek: „Song of the Bombers”, „Song of the American Bombers”). A fordítás szövege majdnem megfelelt az eredetinek, kivéve, hogy a refrénben az imáról szóló kifejezést „becsületszóra” cserélték [10] :
A tank áttört, a farok ég, de az autó
feltételesen és egy szárnyon repül.
A hangszerelés és az előadás a Glenn Miller Orchestra Anna Shelton felvételének jazz motívuma alapján készült. Ezt a verziót hallották az amerikai pilóták a szövetségesek poltavai légibázisán a Frantic hadművelet során . Később a dal széles körben ismertté vált a szovjet hallgatók körében, a frontvonali környezetben.
1997-ben a Chizh & Co csoport Marina és Tatyana Kapuro részvételével felvette a dalt a Bombers című albumukra , videoklipet forgattak hozzá.