| Miraslaui csata | |||
|---|---|---|---|
| Fő konfliktus: Tizenhárom éves háború Magyarországon | |||
| Mihai, a Bátor | |||
| dátum | 1600. szeptember 18 | ||
| Hely | Miraslau | ||
| Eredmény | a Habsburg Monarchia és a magyar nemesség győzelme | ||
| Ellenfelek | |||
|
|||
| Parancsnokok | |||
|
|
|||
| Oldalsó erők | |||
|
|||
| Veszteség | |||
|
|||
| Tizenhárom éves háború Magyarországon | |
|---|---|
| |
A miraslaui csata ( rum. Bătălia de la Mirăslău , Hung. Miriszlói csata ) a tizenhárom éves háború magyarországi csatája , amely 1600. szeptember 18-án zajlott Vitéz Mihály uralkodó oláh csapatai és a magyarok között. Egyrészt székelyek , másrészt Giorgio Basta gróf osztrák tábornok csapatai, másrészt Erdély magyar nemessége . Az osztrák csapatok győzelmével ért véget.
1599. október 18-án Vitéz Mihály megnyerte a shelimberi csatát, és Erdély fejedelmévé koronázták. Bár II. Rudolf osztrák császár azt akarta, hogy Mihai és Giorgio Basta tábornok együtt uralkodjanak, Mihai megvetően nézett Bastára. 1600-ban Mihály közszégyenbe került, a magyar nemesség pedig fellázadt és hadsereget állított Gyulafehérvár mellett . Basta csapatai csatlakoztak a lázadókhoz, és csak a székelyek maradtak Vitéz Mihály oldalán, aki megvédte a magyar nemesség által korábban megsértett jogaikat és szabadságaikat.
Basta előrenyomta csapatait az oláhok ellen, akik a Maros folyótól néhány kilométerre északra fekvő Miraslau faluban erősítették meg magukat. Az oláh hadsereg megközelítőleg 22 ezer főt számlált, melyben főleg zsoldosok ( lengyelek , székelyek, kozákok) voltak. Baba Novak a lovasságot irányította az alakulat közepén. Bastának 30 ezer katonája állt a magyar nemességből, valamint osztrák és német zsoldosok.
Mihai a dombvidéki ágyúzással kezdte a csatát, fő csapatai a faluban tartózkodtak, és 2000 székely puskás fedezte. A lövöldözés utáni csata kezdeti szakaszában a magyar nemesség sok meghalt és sebesültet veszített, Mihai pedig úgy döntött, hogy könnyedén nyer. Basta azonban ráment a trükkre: Mihait arra kényszerítette, hogy elhagyja védőállásait, és az osztrákok üldözésére kényszerítette. Mihai, folytatva az üldözést, felszólította csapatait, hogy „keressék a gyáva kutyákat”, és kivezette őket védekező állásaikból, amit Basta kihasznált. Nehézlovasságot dobott harcba, szétzúzva Mihai csapatait. Pánik kezdődött a vlachok között: a kozákok menekültek el először a mezőről, és rohantak Mures felé. Baba Novak lovasságával próbált némi ellenállást kifejteni a csatatér közepén, de ez nem volt elég. Mihai felismerve, hogy a csata folytatása nem vezet sikerre, lovára ült, és átúszta Marost.
Az oláhok több mint 5 ezer megöltet és rengeteg foglyot veszítettek: az elesett székelyeket a feldühödött magyar nemesek végezték ki. Basta 1000 halálos áldozatot veszített. Vitéz Mihály veresége véget vetett erdélyi uralmának, és Michaelt Jan Chodkiewicz lengyel serege kiűzte onnan, és Prágába menekült, hogy Rudolf császár segítségét kérje. 1601-ben új sereggel tért vissza, és Goroslónál legyőzte Báthori Zsigmond herceget, de 1601. augusztus 9-én Basta megölte.
A román történészek Vitéz Mihály megkoronázását mindhárom román ország – Havasalföld, Moldva és Erdély – uralkodójává értékelik a legfontosabb lépésnek. A magyar történészek Vitéz Mihály uralkodását pusztán a tizenhárom éves háború anarchiájának epizódjának tekintik, amelyet a magyar nemesség közötti politikai intrikák és hatalmi harcok, valamint a Habsburgok és az Oszmán Birodalom beavatkozása jellemez e viszályokba. . Vitéz Mihály legyőzése után a viszály nem szűnt meg, mígnem 1604-ben Bochkai Istvánt Erdély fejedelmévé koronázták.