Lunalozhei csata

Lunalonge-i csata
Fő konfliktus: Százéves háború
dátum 1349 nyara
Hely Limalonge, Deux-Sèvres , Franciaország
Eredmény húz
Ellenfelek

Anglia

Franciaország

Parancsnokok

Thomas Cook [1]

Jean de Lille [2]

Oldalsó erők

RENDBEN. 500 [3]

RENDBEN. 1500 [4]

Veszteség

ismeretlen

300 halott [4]

A Lunalonge-i csata az angolok által ellenőrzött calais -i  kikötő ostroma, amelyet Geoffroy de Charny francia lovag különítménye ostromol 1348 -ban a százéves háború alatt . Ez egy titkos összejátszás eredménye volt de Charny és Calais Emery de Pavia angol kormányzója között. De Charny lovasságot gyűjtött össze, hogy átvegye a város irányítását, de III. Edward király felfedezte a cselekményt, és hadsereget hozott Angliából, megakadályozva a város elfoglalását.


Háttér

A csata 1349 nyarán Gascogne keleti részén lezajlott portyák és harcok sorozatának része volt . Különösen Poitou seneschalja , Jean de Lille lépett előre serege élén, és ostrom alá vette az angolok által megszállt Lusignant . Thomas Cooke, Gascogne -i Seneschal 500 lovast vezetett az ostrom enyhítésére, de Lunalonge-nál 1500 francia fogta el de Lille vezetésével [5] . A franciák oldalán harcolt Jean I le Mengre , Boucicault, később Franciaország marsallja [6] .

Csata

A franciák lesből támadták meg az angol csapatokat. de a britek el tudtak bújni a támadás elől a szakadék mögé, leszálltak a lóról, hátraküldték lovaikat, maguk pedig lándzsafalat építettek. Az első két francia támadás elakadt, és kénytelenek voltak visszavonulni. A csata során 300 franciát öltek meg, és többen is elfogtak, köztük Boucicaut is. Végül két francia hadosztály távozott, így a harmadik hadosztály estig figyelte az ellenséget, amikor is elhagyták a területet. A britek egy ideig vártak a csata újrakezdésére, majd ők maguk is gyalog kivonultak foglyaikkal [4] .

Jegyzetek

  1. Sumption (1999), 49. o
  2. Tout (1905), 727. o
  3. Sumption (1999), 49. o
  4. 1 2 3 Sumption (1999), 50. o
  5. Sumption (1999), 49-50
  6. Tout (1905), 277. o

Irodalom