| terület | |
| Beshkent régió | |
|---|---|
| Ország | Szovjetunió |
| Tartalmazza | Kashka-Darya Okrug , Üzbég SSR , Bukhara Oblast , Kashkadarya Oblast , Surkhandarya Oblast |
| Magába foglalja | 13 s/s |
| Adm. központ | Beshkent |
| Történelem és földrajz | |
| Az alapítás dátuma | 1926-1930, 1935-1962 |
| Négyzet | 3,19 ezer |
| Népesség | |
| Népesség | 41 158 fő ( 1939 ) |
Beshkent régió ( üzb. Beshkent tani ) az Üzbég SSR Kaska-Darja körzetének , Buhara , Kaskadarja és Szurkhandarja régióinak közigazgatási felosztásának egysége , amely 1926-1930 és 1935-1959 között létezett.
A Beshkent körzet, amelynek központja Beshkent faluban található , 1926-ban alakult az Üzbég SSR Kashka-Darya körzetének részeként.
1930-ban a kerületet megszüntették.
1935-ben a kerületet az Üzbég Szovjetunió Kaska-Darja körzetének részeként helyreállították, eleinte Kasbi , majd Oktyabrsky kerületnek hívták .
1938. január 15-én a Beshkent régió a Buhara régió része lett, majd 1943. január 20-án átkerült az új Kaskadarja régióhoz.
1948. október 1-jén a körzetbe 13 községi tanács tartozott: Beshkent, Denau, Dzhenau, Kazak, Kamashi, Kasbi, Kauchuk, Kahlyak, Muglan, Talikurgan, Pamuk, Khodjahairam és Chandyr [1] .
1960. január 25-én a Beshkent régiót a Surkhandarya régióhoz helyezték át.
1962. december 24-én a Beshkent régiót megszüntették.
Az 1939 -es népszámlálás szerint a Beshkent régióban 50 368 ember élt, ezen belül üzbégek - 75,4%, türkmének - 8,4%, tadzsikok - 7,1%, arabok - 5,5%, oroszok - 1,4%, tatárok - 1,1% [2] . Az 1959-es népszámlálás szerint 41 158 ember élt a területen [3] .