Bentheim

Bentheim vagy Bentheim ( németül  Bentheim ) egy korábbi megye Németország távoli nyugati részén . A 19. és 20. század fordulóján 923 km² területet foglalt el, és 31,2 ezer lakosa volt. Jelenleg ezt a területet Alsó -Szászország névadó régiója foglalja el . A fő város Bentheim .

A vármegye a 11. század közepe óta ismert. A 13. századig a Salm családhoz és VI. Dirk leszármazottaihoz tartozott , majd folyamatosan egy család birtokában volt, amely 1263-ban birtokba vette Tecklenburgot , majd később Steinfurt és Reda városokat is magához csatolta . A 16. században az ilyen birtokokat három megyére osztották: Bentheim-Bentheim , Bentheim-Steinfurt és Bentheim-Tecklenburg .

A 18. század közepére a Bentheim grófjai, akiknek földjei kopár, mocsaras területen feküdtek, elszegényedtek, és viszonzatlan adósságba estek a hannoveri választófejedelmekkel szemben (akik ekkor elfoglalták Európa leggazdagabb országának - Nagynak) a trónját . Nagy-Britannia ). 1753-ban a hannoveri csapatok, állítólag kölcsönfizetés fejében, elfoglalták birtokaikat. Ennek ellenére egy 1806-os egyezmény értelmében Bentheim vármegye a Berg Nagyhercegség javára közvetített .

A bécsi kongresszus a kompromisszum jegyében döntött az egykori megyei birtokok felosztásáról: az ásványforrásairól híres Bentheim városát az őt zaklató (a brit király által képviselt) Hannoverhez, illetve Steinfurthoz és Redához rendelték. a porosz koronához rendelték . A porosz király 1817-ben fejedelmi címet adományozott a Bentheim családból származó mediatizált grófoknak . És két évszázaddal később mind a négy családi kastély (Bentheim, Steinfurt, Reda és Hohenlimburg Hagenben ) még mindig a Bentheim család tagjaié.

• Bentheim kastély a Ruisdaelen

• Bentheim kastély ma

• Grófi címer

• Steinfurt kastély

• Reda kastély

Linkek

• Bentheim grófjainak genealógiája
• Bentheim // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.