A toldalék ( lat. affixus - csatolva [1] ), egyben formáns [2] vagy képző [3] , olyan morféma , amely a tőhöz csatlakozik, és szóképzésre szolgál. A toldalékok származékosak (pl. angol -ness és pre- ) és inflexiósak (mint -s és -ed ). A toldalék egy rokon morféma (olyan morféma, amely nem egyezik a tövekkel egy nem funkcionális szó legalább egy szóalakjában; pl. kedvesség , valószínűtlen ). Az előtagok és utótagok elválasztható toldalékok lehetnek.
A toldalékok több kategóriába sorolhatók a szó tövéhez viszonyított helyzetüktől függően. A toldalékok leggyakoribb kifejezései az utótag és az előtag . Az infix és a circumfix kifejezések kevésbé elterjedtek , mivel az infixek gyakorlatilag nem léteznek az európai nyelvekben, és a körülírás csak néhány germán nyelvben található .
Affix | Példa | Rendszer | Leírás |
---|---|---|---|
Konzol |
újraelosztás _ |
előtag -root | A gyökér elé kerül |
Interfix | ó repülés _ | gyökér a - interfix - gyökér b | Összetett szavakban összekapcsol két szót |
Postfix | tartására _fűz enni xia (utótag)
sors ( vég) |
gyökér - postfix | A gyökér szó után jön |
Szóbelseji formáns | saxo ma telefon | cor< infix > tag | A gyökér belsejében áll - gyakran megtalálható a Kalimantano - filippínó nyelveken |
Circumfix (confix) | ge mach t | kerület >gyökér< fix | A toldalék egyik része a gyökér előtt, a második pedig utána található |
duplifix | tini - pici | gyökér~ duplifix | Tartalmazza a szó gyökerének kettős részét (lehet a szó elején, végén vagy a gyök belsejében) |
Átdöf | máltai : k i t e b 'írt' (vö. gyökér ktb 'írni') |
co< transzfix >re< transzfix >n | Nem folytonos toldalék a nem folytonos szógyökön belül |
Simulfix | m ou se → m i ce | Módosít bármely gyökérszegmenst | |
Suprafix | pro duce (n.) pro duce (v.) |
Megváltoztatja a szó gyökér szupraszegmentális fonémáját | |
Dysfix | Alabama : tipli 'elpusztít' (vö. gyökércsúcs , mint li 'törik') |
gyökér _ _ | A gyökér egy részének elíziása |
A lexikai toldalékok (vagy szemantikai toldalékok ) olyan rokon elemek, amelyek alakjukban toldalékok, de beépített főnévként funkcionálnak az igealakban , illetve összetett főnevek elemeiként. De a hasonlóság ellenére a lexikális toldalékok soha nem fordulnak elő külön főnévként.
A lexikális toldalékok meglehetősen ritkák. Így a lexikális utótagok jelen vannak a wakasha , a salish és a chimakuan nyelvekben - ez Észak-Amerika északnyugati partvidékének nyelveinek területi jellemzője .
A lexikai utótagoknak a főnevekhez képest általánosabb vagy általánosabb jelentése van. Például ezeknek a nyelveknek az egyike tartalmazhat egy lexikai utótagot , amely általában vizet jelöl , ugyanakkor nincs általánosított víz jelentésű névleges megfelelője , hanem szűkebb jelentésű főnevekkel operál ( sós víz , tiszta víz ). Más szavakkal, a lexikális utótagokat különböző mértékben grammatizálták .
Egyes nyelvészek azzal érvelnek, hogy az ilyen lexikális utótagok az igékhez határozószó vagy melléknév jellemzőit adják. Mások úgy vélik, hogy szintaktikai verbális érvek lehetnek, akárcsak az egyes főnevek. Így egyenlőségjelet tesznek a lexikális utótagok és a beépített főnevek közé.
Morfológia | |
---|---|
Alapfogalmak |
|
Személyiségek | |
Kapcsolódó témák | |
Nyelvtani kategóriák |
|
|