Az építészeti világítás az építészet , a belső- és külső tervezés , valamint az elektrotechnika elveinek és módszereinek kapcsolódó alkalmazási területe , amely épülethomlokzatok, építészeti emlékek, szobrok és kis építészeti formák világítási rendszereinek fejlesztéséhez kapcsolódik. Ez magában foglalhatja mesterséges, természetes vagy vegyes világítás használatát. Fény nélkül elvileg lehetetlen lenne felmérni bármely építészeti elem vagy együttes művészi értékét.
Mivel az építészeti világítás is haszonelvű, figyelembe veszi az emberi tevékenység típusát ebben az objektumban. Ezért a tervezés során gondosan meg kell tervezni a következő paramétereket:
Minőségi építészeti világításról akkor beszélhetünk, ha nem okoz kényelmetlenséget, lehetővé teszi a tárgy minél hatékonyabb bemutatását, a tervezői szándék feltárását.
Amint az ember legyőzte a tüzet , nem csak főzéshez , hanem világításhoz is használni kezdte. Hosszú ideig azonban nem lehetett mesterséges fényforrásokat használni építészeti együttes részeként, mivel nehéz volt fenntartani az állandó égést.
Maguk a lámpák művészi potenciálját használták fel a belső világításban. A gyertyatartók , lámpák , az első csillárok a belsőépítészet elemeivé váltak, és hasznos és esztétikai funkciót is elláttak.
A világításhoz a következő típusú lámpákat használták:
De mindegyik bekerült a történelembe az elektromos világítás megjelenése után. Megjelenésével pedig már az építészeti világítás tervezéséről beszélhetünk.
A világítás segítségével az építészek helyesen helyezhetik el a hangsúlyokat az épületeken és más tárgyakon. Ehhez egy vagy több típusú építészeti világítást használnak:
Jelenleg az építészeti világítás leggyakoribb elemei a LED-lámpák és a spotlámpák. A leggazdaságosabbnak, tartósnak, könnyen karbantarthatónak tartják. Az árnyalatok széles választékának köszönhetően lecserélték a neonlámpákat és a csöveket, a gázkisüléses lámpákat.
Gyakran az építészeti világítás harmonikusan összefonódik az objektum körüli utcai világítással, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen képet kapjon a városi tájról, ne húzza ki az objektumot a környező térből, hanem hatékonyan illeszkedjen.
Mivel az építészeti világítás hasznos terhelést is hordoz, és közvetlenül befolyásolja a gyalogosok és a járművezetők térérzetét, számos követelményt írnak elő a jogszabályi normák. Ezek között a következő követelmények szerepelnek:
Az építészeti világítást aktívan használják az építészeti emlékek éjszakai harmonikus képének létrehozására. Ilyen például a Római Colosseum, melynek homlokzata lágyan megvilágított, és a boltíveket rejtett, de fényes megvilágítás emeli ki.
A gízai piramisok és a Szfinx naplemente után is megváltoztatják megjelenésüket, és teljesen másképp néznek ki az építészeti világítás sugaraiban.
Ezenkívül az építészeti világítás fontos szerepet játszik a lakókomplexumok, üzleti központok, kulturális létesítmények, sőt repülőterek imázsának kialakításában.
Most a tervezéshez aktívan használják a számítógépes modellezési és vizualizációs technológiákat. Virtuális környezetben számos tervezési lehetőséget mérlegelhet, és teljes benyomást és ötletet kaphat arról, hogy a kész objektum hogyan fog kinézni.